Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-612

360 012. országos ülés 1896. április 28-án, kedden. sekről, mert ágy látszik, egészen eltérő alapo­kon állunk felfogás tekintetében. A t. képviselő úrnak azt méltóztatik mondani, hogy az arany valuta- és egyáltalán a valutarendezés nem bír fontossággal, mert véleménye szerint akármilyen legyen a valuta, az mindig kiszivárog, kifoly és pedig a mezőgazdasággal foglalkozó országok­ból kifoly az iparral foglalkozó országba. Hát valóban nem éltem ezt a teóriát és azt hiszem, nagyon nehéz is volna ennek az indokolása, de különben is igen nehéz t. képviselőház, polemi zálni valakivel a valutakérdésben, a ki nem akarja elismerni azt. hogy a valuta rendezett­sége valamely országra nézve elsőrendű fontos­ságú feladat, s a ki nem akarja elismerni azt, miszerint szükséges az államra, hogy az érték­mérője állandósággal birjon és szükséges, hogy ÍI fizetési eszközök közösek, azonosuk legyenek a többi ezivilizált államok fizetési eszközeivel, hogy ez az egyedüli mód arra, hogy gazdasági inferioiitásunkból kiemelkedjünk és egy színvo­nalra jussunk a többi idegen áll.mmal ; hogy meg­nyíljanak előttünk is azok a források, amelyek ma — fájdalom — ezen országra nézve épen a valuta izoláltsága miatt el vaunak zárva. Ezek azok, t. ház, a miket feljegyeztem magamnak, mint a pénz­ügyi szakmára vonatkozólag felemlítetteket és miután ezekben valóban nem találom fel az ind­okokat arra, hogy a bizalmatlanság, a melyet a t. képviselő urak hangoztattak, alapos volna, bátorkodom kérni, hogy a határozati javaslat mellőzésével a költségvetési törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Hévizy János jegyző : Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk!Halljuk ) A költségvetési vita után vissza kell, hogy te­kintsünk annak folyamára. A mostani költség­vetési vita, mint egy folyó akként vonult el előt­tünk, hol feldagadó hullámokkal, hol leszálló habokkal, s néha a hullámok nagyon magasra csapkodtak, sok iszapot és szennyet hordtak magukkal, és azt kidobták a partokra, de azért még elég iszap és szemét folyik tovább, tovább. Es mi meggyőződtünk a vita folyamán arról, hogy minél súlyosabbak voltak érveink, a me­lyeket bedobtunk, annál hamarább síílyedtek el a vita folyamának mélyére. Azok, amik könnyűek, azok, a mik üresek valának, fölszínen maradtak és a fölszínen úsznak és terjedtek tovább. (Tetszés a szélső baloldalon.) A t. ház azt kérdi, hogy miért kellett ez a hosszú költségvetési vita. Indokát adom én annak. Magyarország a közgazdasági kiegye­zés előtt áll Ausztriával, és ha a magyar országgyűlés a kormánynyal szemben az erő uek és i\z ellenzéki ellenzéki ellentállásnak képességét fel nem tárja, akkor legyünk meg­győződve arról, hogy az a közgazdasági kiegye­zés., a mi kormányunknak nagy tehetsége és erényeinek ismerete mellett Magyarország hát­rányára fog eldőlni, (Úgy van'. Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a míg Ausztriában az egész parlament egyetértő akarata áll Magyar­országgal szemben, addig itt minálunk egy el­zsibbasztott közvélemény és szétforgácsolt par­lamenti akarat áll a kormány háta megett (Úgy van! a szélső baloldalon.) Tudjuk jól, hogy midőn két államnak egy uralkodója van és midőn azon két állam együtt kell, hogy anyagi kérdések felett megalkudjék, végtére is a poli­tikai szempont fog dönteni. A mely kormány többet engedhet, mert nincs erős ellenzéke, attól a többetengedést meg fogják kívánni, sőt meg fogják követelni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Jelezni akartuk kifelé, hogy Magyarország érde­keit lealkudni Magyarország hátrányára, a köz­gazdasági kiegyezést megkötni, ennek az or­szágnak ellenzéke nem fogja megengedm és a legerősebb eszközöket fogja igénybe venni, hogy megvédelmezze a nemzetnek, az államnak érde­két. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Másfelől ne csodálkozzanak önök, ha a parlamentnek ellenőrző munkája nem lehet rö­vid. Hiszen a közéletből a közhatalom kezelésé­nek ellenőrzése egészen kiveszett, tisztán és egyedül csak a parlamentben él. És minél erő­szakosabb egy kormány, minél több visszaélést követ el, minél jobban sikerül neki megfélem­líteni egész osztályokat, annál inkább köteles­sége a parlament ellenzékének, hogy a köz­hatalom kezelésének ellenőrzését éberséggel, erélylyel és lankadatían buzgalommal teljesítse, (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Felhozatott, hogy Magyarországnak méltó­ságát mennyire sérti Szerbiának visszautasító eljárása. Felhozatott, hogy a Keleten elveszí­tettük minden befolyásunkat, s nincs a Keleten tekintélyünk. A Keleten azok között a félig müveit és félig organizált népek között tekin­télye csak annak van, a ki erőt és az erővel bátorságot tud felmutatni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarország és Ausztria kontinentális fek­vésénél fogva az európai mozgalmak áramlatát ki nem kerülheti. Neki vagy üllőnek kell lenni, vagy kalapácsnak. Az a kérdés, hogy melyik szerep az, a melyre vállalkozott. Erélyes állam­kormányzás, öntudatos, férfias lélektől áthatott állami politika a kalapács szerepét vállalja ma­gára, mert jól tudja, hogy habár kisebb súly­lyal is, az, ha mozgásban van és sújt, épen akkora hatást érhet el, sőt még nagyobbat mint egy nagy súly tömegével, a mely áll és tíír. (Élénk tetszés a sgélso baloldalon.) Ausztria ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents