Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

306 fi{)9. országos ülés 1896. április 23-én, csütörtSkSíi. Ugron Gábor: T. ház! Először is azt a kérdést kell intéznem a miniszterelnök árhoz, liogy a honvédelmi miniszter úr ezen rendeletét a honvédség összes parancsnokaihoz a kabinet tudtával adta-e ki, volt-e arról a kabinetnek előleges tudomása? B. Fejérváry Géza honvédelmi mi nlszter: Nem! Ugron Gábor: Ha nem volt a kabinetnek erről előleges tudomása, szolidaritást vállal-e a honvédelmi miniszter urnak ezen tényeért? Nagyon fontos ez annak a kérdésnek megítélése szempontjából, hogy a kabinet milyen álláspontot foglal el, mert egyes miniszternek elírirtelenkedett cselekedete következtében a kabinet hamis poziczióba nem kerülhet; és ha hamis poziczióba kerííl, a mely miatt a képviselőház tekintélye kell, hogy csorbát szenvedjen, avagy egy miniszternek tekintélye kell, hogy csorbát szenvedjen, akkor a választás nem lehet kétséges; a miniszter tekintélyének kell megtörnie a képviselőház tekintélye előtt. A miniszterek jönnek, mennek, arra is vannak ítélve, hogy menjenek, és hibáikért ekként expiáljanak, azért, mert a kormányzás rendjének, erkölcsi tekintélyének fenn kell maradnia. A törvényhozás tekintélye olyan, a melynek állandónak kell lennie, a mely nem lehet időhöz kötve, mert a törvényhozás tekintélye időkön keresztül és századokon át fenn kell hogy álljon, mert az nyújt az állampolgári jogoknak legnagyobb biztosítékot. Ha tehát két tekintély jő összeütközésbe, a törvényhozásnak és egy miniszternek tekintélye, akkor hazafiúi kötelesség az, hogy a törvényhozás tekintélyét fentartsuk, a miniszter úr tekintélyével pedig ne gondoljunk, hanem tessék annak levonni a konzequencziáit, mert arra való épen a kabineteknek változása, arra való a parlamenti rendszer, hogy a melyik miniszter hibázott, helyéről távozzék és adja át másnak, hogy a kormányzás fentarthassa a maga tekintélyét. Az ország állandó intézményei imíló érdekekért és múló hivatalnokok személyeért nem csorbíthatok meg. Holló Lajos: (a jobbodlaka mutatva) Ezt ők még elvileg sem helyeslik ! Ugron Gábor: Nem csodálkozom ezen, mert a kik nem gondolkodnak, azok nagyon könnyen tudnak Ítélni, sokkal könnyebben, mint a kiknek egy kérdést minden oldalról kell látni és minden oldalról kell megfontolni. (Helyeslés a seélsö balolahn.) Azt kérdem én a t. háztól, hogy megfelel-e a ház tekintélyének, hogy a ház tanácskozásai felett más hatóság mondjon ítéletet, mint a mely hatóságot maga ez a ház megbízott és kizárólag megbízott. (Úgy van I balfelől.) A háznak vannak házszabályai, azoknak a házszabályoknak őre a ház elnöke; hogy itt a házban személyeskednek-e, hogy az objektív tárgyaláshoz nem tartozó mindenféle kifakadásokra ragadtatják-e magukat a képviselők, hogy az illendőséget megsértik-e, hogy tapintat nélkííl járnak-e el . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Az nincsen benne! Ugron Gábor . . . arra nézve egy biró van, a ház maga és a ház elnöke. És miért van a t. ház? Azért, hogy a közügyeket tárgyalja, a közügyeket megvitassa és a hatalom kezelői felett kritikát gyakoroljon. S akkor a honvédelmi miniszter úrnak felíílhelyezve magát azon kötelezettségen, a melyet mint a kormány tagja akkor vállalj a mikor abba a kabinetbe lépett, hogy az ország alkotmányos intézményeit tiszteli, megfeledkezve arról, hogy itt e házban nem mint képviselő ú'l itt e házban a miniszter úr nem egyéb, mint egy alkalmazott, (Ügy van! a szélső balolahn.) a kit az ország fentarf, a kivel az ország rendelkezik, a kinek az ország nevében e cselekedeteit bíráljuk, bíráljuk joggal, bíráljuk azon hatalomnál fogva, a melyet ránk a népképviselet rendszere ruházott, (Élénk helyeslés a baloldalon.) a miniszter úrnak — mondom — kifogásolni azt, hogy a mint a mentelmi bizottságban kijelentette, a parlament vita tárgyát nem a tárezájának anyagi szükségletei képezik, hanem a miniszternek úgyis mint katonának egyéni és intézkedési képessége, szelleme, hazafisága vonatik egyes szónokok által, nézete szerint nem elég tárgyilagos kritika alá, nincs joga; a miniszter úrnak, ha nem tárgyilagos a kritika, itt módja van felszólalásai rendjén — mert a miniszter mindenkor szólhat — a nem tárgyilagos kritikát visszautasítani. (Helyeslés a baloldalon) Kérem a t. háznak emlékező tehetségét egy visszapillantásra, hogy a legutóbbi honvédelmi költségvetés tárgyalásánál ki volt az, a ki nem volt nyugodt, ki volt az, a ki nem volt higgadt, ki volt í\z, a ki nem volt tárgyilagos más, mint maga a miniszter úr? (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Mi itt az ellenzék részéről nagy önmegtagadással (Nevetés jobbfelöl.) és nagy türelemmel a legnagyobb tárgyilagossággal beszéltünk és szólottunk az ügyekhez. Mit kíván a miniszter? Azt kívánja, midőn a mentelmi bizottság előtt előadja az indokolást, hogy neki mint személynek, mint katonának is egyéni és intézkedési képességét, szellemét és hazafiságát ne bíráljuk. Hát miben áll a képviselőháznak feladata egy honvédelmi, vagy hadügyminiszterrel szemben? Hiszen az összes politikai felelősség azon alapszik, hogy milyen az a szellem, melyet a miniszter tárczája ügyeinek vezetékében tanúsít, azon alapszik a politikai felelőség, hogy képes-e azt a nagy hivatást betölteni és