Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

G09, országos älés 189(5. április 28-én, csütörtökön. 807 ép a véderő szervezetének miniszterénél nagyon fontos a képességnek kérdése, mert tehetetlen és képtelen emberek kormányozása egy ország véderejét juttatja silány állapotba, minek az a következése, hogy mikor elkövetkezik a megpróbáltatás ideje, nem tud megfelelni feladatának, nem tudja megvédeni az ország becsületét, határát és a trónt. Azért egy honvédelmi miniszter képességei a nyilvános kritikának képezik tárgyát, annál inkább, mert a kinek igaza van, és a ki a maga képesse'geivel kiválik, annak oly erős pánczélja van, hogy a támadás minden nyila, legyen az mérges vagy méreg nélküli, visszapattan róla. Bízzék a miniszter úr... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Bizom! (Derültség jobbfelöl) Ugron Gábor: . . . saját képességeinek kiválóságában és abban a tudatban, liogy a honvédség tagjai, ha meghallják is az ellenzéki kritikákat, tudni fogják, hogy a miniszter úrról mit tartsanak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az a miniszter, a ki az intézkedéseiről, a képességiről, a szelleméről és hazafiságáról mondott kritikától akként akarja az alatta álló hivatalnokok figyelmét elvonni, hogy megtiltja nekik a képviselőház karzatán való megjelenést, az a miniszter nem önmagában bízik, — az csak a nem hallásba és a távollétbe helyezi bizalmát. — (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Legyen megnyugtatva a miniszter úr, hogyha a magyar hazafiságnak közép színvonalát megtartja egy katona és egy honvédelmi miniszter, ebben a képviselőházban az ellenzék részéről soha más, mint objektív kritikában nem fog részesülni. (Igaz! Úgy van! a szélső balodálon. Ellenmondások jobbfelől.) De ha azt látjuk, hogy a nemzet érzelmei, az országnak törvényei, vágyai és aspirácziói egy miniszter által a legnagyobb hetykeséggel fumigáltatnak és megvettetnek holmi csattogással, — pattogással elintéztetnek, és ha azt hiszi, hogy üres kifogásokkal a legfontosabb kérdések feletti vitákat el lehet intézni, akkor van oka és méltán van oka, hogy úgy magaviseleteért, melyet tanúsít nem egyszer a miniszter úr a ház tárgyalásain, mint azon nyilatkozatok tartalmáért, melyeket onnan a miniszteri székből elhangoztat, alárendelt közegei ne hallják a miniszter urat, és különösen ne lássák viselkedését. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Aztán azt mondani, hogy a miniszter úr a parlamentnek egyik politikai pártját, sem az egyesek magatartását sérteni egyáltalán nem akarta! Hát, t. ház, hogyha azt a pártot, melynek én is tagja vagyok, valaki sérti, az a párt tudja, hogy kell elégtételt vennie; ha engem sért valaki, én is megtalálom az elégtételvétel módját. De nem azért szólalok és szólalunk fel, mert egyes pártokat sértett meg, mert a kik itt beszélnek és nyilatkoznak, a törvényhozásnak jogát gyakorolják s midőn itt nyilatkozatokat tesznek, a törvényhozás hatalmával élnek és a nép által rájuk ruházott ellenőrzési kötelességet teljesítik, a mi, legyen meggyőződve mindenki, a mostani időben az ellenzékre nézve nem kellemes, hanem terhes kötelesség. És midőn a a képviselők ezen [közjogi működést teljesítik, a ház joga alapján, hogy előálljon egy hatóság, — egy hatóíág, ne méltóztassék elfelejteni. — és hivatalosan bevádolja a képviselőház tanácskozási modorát a maga alantas közegeinél, ez, t. ház, ha nem volna vakmerőség, egyszerűen nevetséges hóbort és bolondság volna. (Úgy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy szabályaink értelmében a parlamentáris kifejezések határain belül maradjon. Ugron Gábor. Melyik nem az? Elnök: Hóbort és bolondság nem parlalamenti kifejezések. (Mozgás és derültség a szélső baloldalén.) Ugron Gábor: Miért tette a miniszter úr ezt ? Egyszerűen féktelen haragjában. Az ürügy, a miért tette, a mint előadta a mentelmi bizottságban, az, hogy a katonai fegyelmet akarja fentartani. (Derültség a szélső baloldalon.) — Miben áll a katonának fegyelme ? — A katonának fegyelme első sorban abban áll, hogy előljáróinak cselekedeteit hivatalos alkalommal és hivatalos úton ne bírálja meg. A honvédelmi miniszter úrnak pedig ez a törvényhozás felettes hatósága. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ez az ország és a nemzet szuverenitásának kifejezése. (Űgy van! a szélső baloldalon). A katonai fegyelemnek első követelése az, hogy a miniszter úr itt a házban gyakorolja a maga jogait, a melyek mint minisztert megilletik, de már a miniszter úr alárendeltjei közül egyetlen egynek sincs joga arra, hogy a képviselőház működését, annak tárgyalási modorát hivatalos úton, hivatalos iratokban és okmányokban bírálja vagy elítélje. (Úgy van! Űgy van! a szélső baloldalon.) Már most azt kérdem én a t. háztól: mi a miniszter úrnak eljárása, midőn egy ilyen körrendeletet nemcsak a budapesti, de az összes honvédelmi hatóságokhoz kibocsátott? Nem egyéb, mint a honvédhadsereg tisztikarának, a kiknek azt tudomására hozza, felbátorítása és felbujtogatása, felülről való felbiztatása, hogy törjék meg azt a fegyelmet és nemcsak a bivatalbeli elöljáróikat, de magának a törvényhozásnak, a mely őket megalkotja, fentartja, számukra a törvényt meghozza, a ki felettük mindenekfelett való úr, — magának a törvényhozásnak tekintélyét támadják meg és a 39*