Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

300 * 09 * országos ülés 1896, adatott ki, és a mely a bizottsági jelentésben szó szerint reprodukáltatik, a mentelmi jog meg­sértésének esetét fenforogm nem látja s további intézkedések megtételét szükségesnek nem tartja. Minthogy a bizottsági jelentés körülménye­sen indokolja a bizottság álláspontját, kérem, méltóztassék a bizottság jelentését tudomásul venni. (Helyeslés jóbbfelól.) Illyés Bálint jegyző: Hodossy Imre! Hodossy Imre: T. ház! Azon tiszti pa­rancs tekintetében, melynek alapján ezen kér­dés megindult, a honvédelmi miniszter úr a mentelmi bizottság előtt úgy nyilatkozott, hogy e tiszti parancs egészen a miniszter úr egyik rendelete értelmében és következtében lett ki­bocsátva, úgy, hogy azért a miniszter úr a felelősséget magára vállalja. Szerény nézetem szerint tehát itt épen úgy, mint a bizottság előtt most már a miniszter úr rendelete fekszik, mint a melynek alapján megbírálandó az a kérdés, fenfoiog-e a mentelmi jog megsértése és szükséges-e ez iránt a ház valamely intéz­kedése, vagy sem? Az előadó úr a rendeletet fel nem olvasta, hanem utalt arra, hogy az a jelentésben ki van nyomtatva. Én kérem a t. házat, engedje meg, hogy mielőtt annak tárgya­lására áttérnék, a rendelet szövegét itt felolvas­sam. (Halljuk!) (Olvassa): »1985. sz. eln. A czím figyel­mét kívánom arra irányítani, hogy habár a tényleges állományú honvédtisztek és tisztvise­lőknek, valamint a legénységnek is, az ország­gyűlés ülésein való megjelenését korlátozni semmikép sem kivanom, és mivel a napi lapok­ból amúgy is értesülnek a tárgyalások lefolyá­sáról, mégis ezen ülések látogatását, a honvé­delmi tárczát érintő ügyek tárgyalásakor, te­kintve az ellenzék részéről, fájdalom, tapasztalt kíméletlenségére, és igen gyaknm történendő mérték nélküli, az objektív tárgyaláshoz nem tartozó kifakadásokra, úgy az illendőség, mint a tapintat, de a fegyelem követelményei szem­pontjából is kerűlendőnek tartom, Jelen rendeletemet valamennyi honvédkertí­leti, dandár-, gyalog- és huszárezred, a honvéd tér-, a Ludovika-Akadémia, a központi ruha- és fegyvertár, a központi lovas-iskola parancsnok­ságának, a lovassági felügyelőnek közvetlenül kiadom, és a honvéd-főparancsnoksággal is köz­löm. Budapesten, 1896. évi márczius hó 19-én. Fejérváry s. k., honvédelmi miniszter.* T. ház ! A mentelmi jog legelső ^szabálya az, hogy azért, a mit a törvényhozás valamely tagja akár a felsőházban, akár az alsóházban moiidott, őt senki, különösen semmi hatósági személy felelősségre ne vonhassa. E kifejezés­ben benne rejlik a?, hogy a képviselő által a képviselőházban — csak erről fogok mindig be­rllls £3-án, csütörtökön. szelni, minthogy a felsőház -most kívül esik a vitán — tehát a képviselő által a képviselő­házban elmondottak felett semmiféle hatósági közeg hivatalosan ítéletet nem mondhat. Egyet­lenegy kivételt képeznek e részben külön tör­vény alapján, a köztörvényhatóságoknak bizott­ságai. Ezeknek igenis, a nekik a közügyekhez engedett hozzászólás alkalmával bizonyára van ez a joguk, hanem semmiféle kormányközegnek, a végrehajtó hatalom semmiféle közegének íté­letet mondani a felett, a mit egy képviselő itt mond, a maga adminisztratív hatáskörében joga nem lehet, (Helyeslés a baloldalon) mert csak így érthető egész terjedelmében az, ha azt mond­juk, hogy azért, a mit itt a képviselő mond, semmiféle hatóság által felelősségre nem vonható. Az imént felolvasott rendelet beleütközik már a mentelmi jognak ezen első szabályába is. A miniszter úr, mint a végrehajtó-hatalomnak egyik orgánuma, mint egy közigazgatási ható­ság, hivatalosan szólva, itt a maga közegeihez és a honvédséghez, bíráló ítéletet mond az ellen­zék részéről mondottak felett és azt mondja, hogy az^ellenzék kíméletlenséggel, mérték nél­kül és az objektív tárgyaláshoz nem tartozó kifakad ás okkal szokta itt az ügyeket tárgyalni, és^ezen ítéletét még súlyosbítja azzal, hogy ez a rendetlenség a képviselőházban oly nagy mérvíí, hogy itt jelen lenni a honvédségnek nem is illő. Ez kemény elitélő verdikt az ellenzék működése felett, melyre sem a honvédelmi mi­niszter úr, sem a végrehajtó hatalomnak semmi­féle közege a maga közigazgatási hatáskörében nem illetékes! (Ügy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) De, t." képviselőházba mentelmi jognak má­sodik szabálya az, — a mi az előbbinek folyo­mánya, — hogy azért, a mit a képviselő a maga minőségében mond, őt semmiféle hatosig semmi­féle büntetés alá nem vonhatja és egyáltalában semmiféle hátránynyal nem sújthatja (Ügy van! a bal- és ssélső baloldalon.) A t. miniszter úrnak kérdéses rendelete a mentelmi szabályok ezen másodika ellen is vétett, mert nem-e nagy­mérvű hátránynyal sújtatik akkor a képviselő, ha róla az egész honvédség előtt, hivatalosan az mondatik, hogy az ő eljárása nem olyan, a mely az ő állásának mngfelelő volna ? (Úgy van! balfelől.) nem-e nagy hátránynyal sújtatik az a képvisedő, a ki ellen ez által az egész honvédség ellenszenve felszíttatik. (Igám! Úgy van! a szélső baloldalon.) nem-e nagy hátrány­nyal sújtatik az a képviselő, a ki ellen az egész honvédség gyűlölete lesz felidézve, annak ad­minisztratív feje által? Ez, t. képviselőház, ismét oly tartalma, és oly oldala ennek a rendelet­nek, a mely a mentelmi jogba ütközik. (Jguzí Ügy van I balfelől.)

Next

/
Thumbnails
Contents