Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-581

581. országos ülés 1896. márezius 11-én, szerdán. 7ä dét, hogy egészen más szempontból bírálta volna az igazságügyi költségvetést és politikát, de elkeserítette őt az a nyilatkozatom, a melyet épen a börzebíróság tekintetében a ház előtt tenni szerencsém volt. Én ezt neki el is hiszem, mert nem képzelem máskép, mint hogy csak az elkeseredés alapjából kiindulva történhetett az, hogy egy hírlapi közlemény alapján, melyhez soha semmi közöm nem volt, vette bírálat alá az én politikámat az egész vonalon és ebből a közleményből kiindulva építette fel ellenem minden vádját és okoskodását. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ha a képviselő úrnak kifogása van az én eljárásom, az én politikám ellen, ott van a programra, melyet a ház elé terjesztettem méltóztassék engem abból kiindulva támadni; úgy, a mint azt Haviár Dániel ég Issekutz képviselő urak is tették; akkor az ellenvetésekkel igen szívesen szembeállok és megteszem rájuk a magam észrevételét. De egy hírlapi közlemény alapján ellenem intézett támadásokra nem válaszolhatok. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A másik, szintén ellenem intézett támadás sem származhatott egyébből, mint a t. képviselő úr elkeseredéséből, mikor ellenem a törvény megsértésének és az alkotmány sérelmének vádját emeli azon oknál fogva, mert a házassági törvény életbeléptetése alkalmával kibocsátott rendeleteim egyikében törvényellenesen, bírósági hatásköröket állapítottam meg. A t. képviselő úr ezen állításában semmi való sem foglaltatik. Több, mint 13 rendeletet voltam kénytelen ezen töryény életbeléptetése tárgyában kibocsátani. Ezen rendeletek egyetlenegy betűjében sem foglaltatik törvénysértés. Én bírói hatáskört egyik rendeletben sem állapítottam meg, nem is volt rá szükség, mert erre írott törvény van. Ott van a perrendtartás, lmely viágosan meghatározza, hogy a házassági köteléki perek micsoda bíróság hatásköréhez tartoznak. Nem akadt egyetlenegy beszámítható, elfogulatlan jurista, egyetlenegy bíróságunk, törvényszékünk sem, mely ebben a kérdésben más álláspontot foglalt volna el. A t. képviselő urnak, meglehet, hogy nyugtalan a lelkiismerete és az 1868: LIV. tez. 36. §-át nem tartja kielégitőnek. De méltóztassék megnézni ezen törvényczikk 145, vagy 245. szakaszát, melyben az van kimondva, hogy minden oly per, mely nincs kifejezetten a sommás bírósághoz utasítva, a törvényszék hatásköréhez tartozik. Azt pedig, méltóztatik tudni, hogy a házassági köteléki perek nincsenek a sommás bíróság hatásköréhez utalva. Ily körülmények közt ki kell jelentenem, hogy arra a vádra, hogy én törvény- vagy alkotmánysértést követtem volna el, semminemű alapot nem találok. KÉPvn. NAPLÓ. 1892—97. XXXI. KÖTET. Egy határozati javaslatot is ad be a képviselő úr, melyben arra kéri utasíttatni az igazságügyi minisztert, hogy tekintettel az 1869: IV. tcz. 21. §-ára a házassági jogról szóló törvény életbelépte okából a köteléki perekre vonatkozó illetékességnek szabályozása és a peres eljárásnak egyöntetűvé tétele és szabályozása czéljából nyújtson be törvényjavaslatot. A házassági köteléki perekre vonatkozó perrendtartásra nézve az én álláspontom, a mint méltóztatnak rá emlékezni, úgy itt, mint a főrendiházban az volt, hogy ilyen köteléki perekre nézve czélszertíbbnek tartanám, ha egy modern alapokon nyugvó perrendtartásunk volna, azonban kifejeztem azt a meggyőződésemet is, melyet a gyakorlati élet azután igazolt, hogy a házassági köteléki perek perrendtartása az akkor és most fenálló házassági eljárást szabályozó törvényes gyakorlat keretében rendes megoldást nyert és rendes menetben tartatik. Következőleg speezialiter annak szüksége, hogy egy házassági köteléki külön perrendtartást csináljunk, fen nem forog. Én, t. ház, mondtam volt, hogy a polgári perrendtartásnak a szóbeliség és közvetlenségre alapítandó javaslatát mielőbb elkészíttetni, és a törvényhozás elé terjeszteni szándékozom. (Helyeslés a jobbóldalon.) Meglehet, hogy még ez évben fog ez sikerülni, de mindenesetre a következő évben meg keli ennek történnie. Nem helyes tehát, hogy most egy évvel előbb a házassági köteléki perekre külön perrendtartást csináljunk, később pedig néhány hónappal azután, egy általános perrendtartás terjesztessék be. Ha, mint a határozati javaslat kimondatni kívánja, az egyöntetűvé tételt kívánjuk, a mi nekem is czélom: teljesen megfelelő lesz, ha a házassági kötelmi perekre vonatkozó eljárást az általános perrendtartásban az annak alapjául szolgáló általános elvek alapján kívánom és fogom is rendezni, és rendeztetni. (Helyeslés a jobboldalon.) De minthogy a határozati javaslat arra irányúi, hogy én ettől eltérőleg külön javaslatot adjak be, én a javaslatot el nem fogadhatom, és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni szintén ne méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Lits Gyula: Hát a moóri közjegyzőséggel mi van ? Erdély Sándor igazságügyminiszter: A t. képviselő úr a moóri közjegyzőség állapotát hozta fel. Én megvallom, arra, hogy ezen közjegyzői kérdésben a minisztérium egy kérvényt visszautasított volna, és hogy mi módon utasította volna, nem emlékszem. A dolog azonban a közjegyzőségre nézve ma akként áll, hogy általában az egész országban a nagy közönség érdekéből kiindulva igyekezem mindenütt, a hol a megélhetés egy közjegyzőnek biztosítva 10