Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-580

580. országos ülés 1896. márczius lö-én, kedden. 4') kibírta eszközönli, hogy a kúriai tanácselnökökből álló kandidáló tanács a huszonhárom mellőzött közül Erdély kedve szerint jelölte ki a kinevezendő birákat jés mióta Erdély igazságügyminiszter lett, soha többé nem mentek lefelé, hogy a tehetséget, képességet, odavalóságot nézték volna, s egyetlen egy esetben sem nevezett ki a kúriához a 23-on túliak közül, hanem a 23 mellőzöttböl a hatot, hetet, nyolczat, kilenezet, tízet, tehát a mellőzöttekből ötöt nevezett ki, mind az ötöt olyant, a kikre már ki volt mondva, hogy kúriai birói állásra alkalmatlanok. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ne vegyék rossz néven, itt a hátam mögött súgják, — hát kimondom, — vagy elfogadjuk a szamárlajtorját, akkor a táblai státusból aj« első ötöt kell kinevezni, de mellőzött bírákat kinevezni és az első ötöt mellőzni valódi veszedelem, mert ha már most ötre-hatra a miniszter ár is kimondja, hogy nem alkalmas, de a közvélemény még mást ia mondhat és azt mondhatja, hogy ezek nem valók bíráknak, nem nyugodnak meg, hogy azok legyenek ügyükben, referensek, mert míg 25-en voltak mellőzve, azt mondhatta, nem olyan kiváló tehetségek, hogy a kúriához kineveztessenek, de mikor ötöt-hatot mellőz és a hetediket, nyolczadikat, kilenczediket kinevezi, jogos gyanúja van a közvéleménynek s nem tűri, hogy annak az öt birónak a kezében legyen a dolga, kit az a miniszter is mellőzött, aki pedig a szamárlétrát fogadta el. (Derültség a szélső baloldalon.) De nemcsak ezt teszi a miniszter úr, hanem a birói függetlenséget a kúriáuál is tökéletesen megsemmisíti, tönkreteszi, mikor 24 kisegítő birót hoz be. (Igás! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy lehet a kúria független, mikor a minisztertől függ ez a 24 ember, mikor a miniszter ily önkényesen jár el, hogyha tetszik, kinevezi a szamárlétra szerint, ha tetszik, kénye-kedve szerint, és ezen 24 ember miatt jogosítva vau minden magyar állampolgár a kúria függetlenségében kételkedni. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház, ez még semmi sem volna, ha ezeket a kisegítő birákat is azzal a nagy ambiczióval, azzal a nagy hazafisággal, lángoló hazaszeretettel válogatta volna a legkiválóbbakat, a legjelessebeket, mint Szilágyi, de nem úgy tett. Meg van Erdély miniszter úrban minden hiba, ami a nagy emberekben, meg van az erőszakosság, az önkénykedés, de meg van a gyenge emberek nagy hibája is: a korlátoltság, az arrogánsság, (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Mit csinált ő ? Behozta a kisegítő birákat, s itt azután egészen önkényesen járt el, behozta sorrend szerint és sorrenden kívííl. Én vagyok az, ki azt mondtam, hogy sorrenden kívííl kell behozni, akkor ha a soron levők nem alkalmasak KÉPVH. NAPLÓ AS92 — 97. XXXI. KÖTET. és a kúriához onnan kell venni az erőt, ahonnan lehet. Ha nincs a táblánál egy sem, hozni kell törvényszéki birót, aki beválljon, aki dísze I legj^en a kúriának. De mit csinál Erdély, Behozta a kisegítő birákat, behoz például a pesti kir. táblától egy igen jeles embert, valami Thirríng nevűt, azért nevezem meg, mert igeu kiváló jeles ember. De hogy áll a dolog, épen a táblánál a váltóosztálynál, hol ez a Thirring, ez a jeles ember működött, van előtte három ép oly kiváló jeles ember: Jókuthy, Bubla és Wattay. A miniszter most azt mondja: Mit nekem bármilyen jeles birák vannak előtte, behozom a uegyeük embert, nekem az tetszik, az volt nekem Győrött kedves birám. Tud ő Önkénykedni, tud ő jeles embert behozni, mikor az ő hatalmi érdeke, az ő hatalmi vágya úgy kívánja, de nem a közérdek szempontjából, mert ime a közérdeket tönkreteszi, megsemmisíti, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) mikor bármily jeles embert, mint Jókuthyt, Bublat, Wattayt teljesen munkakedvetlenné tesz az által, hogy a negyediket, ki ép oly jeles, elébök behozz* kisegítő birónak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Zaj.) így tesz ő a többi kinevezésekkel is, itt; vannak a törvényszéki elnökök, itt van Zsitvay Leo kinevezése. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Emlékezik a t. ház, hogy Zsitvay volt alelnök eljárása ellen itt a házban fontos panaszok tétettek. A kormánypárti legtekintélyesebb képviselők és ügyvédek, a nemzeti párti legtekintélyesebb képviselők és ügyvédek, a függetlenségi mindkét párti képviselők és ügyvédek mind felszólaltak, hogy az az ember egy tapintatlan ember . . . Bolgár Ferencz: Egy közönséges stréber! Olay Lajos: ... A diszkrecziónális jogával annyira nem tud élni, hogy tisztességes ügyvéd alatta a védelmet nem gyakorolhatja, mert a védelmet önkényűleg meg akarja akadályozni, annak, kifejtését lehetetlenné teszi és mindig maga szabja meg a védelemnek is az irányát és a mellett azt oly durva módon teszi, hogy tudok egynehány igen tekintélyes képviselőtársamat, kik azt mondották, hogy alig birrák magukat visszatartani attól, hogy Csattanós választ ne adjanak az elnök úrnak. Erdélyi miniszter megmutatta, hogy ő milyen nagy szellem és milyen nagy zseni, mert hiába mondotta neki az egész ház, hogy Zsitvay diszkrecziónális jogával élni nem tud. Megeugedem, hogy amellett a legjelesebbbíró — Erdély miniszter urnak mégis úgy tetszett, hogy szembeszálljon az egész ház nézetével és kinevezte őt a büntetőtörvényszék elnökének. Hogy diszkrecziónális jogával csakugyan nem tud élni, azt bírói határozattal is tudom igazolni; (Halljuk! Halluk!) a kir. táblä7