Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-580

580. országos ülés 1896. márczius 10-én, kedden. ... törvényszék tartja kezében a differencziális ügyletekre és a tőzsdeügyletekre vonatkozó judikaturát. Igen örülök, hogy ezt elismeri a t. államtitkár úr, mert ez nagyon fontos a börzebíróság hatáskörére nézve, hogy ott az ő kijelentéseivel a legfőbb törvényszék ad irányt arra, mennyiben szankcziónálja ítéletével a tőzsdejátékot, mennyiben nem. Tehát Bécsben 14 nappal a miniszter úr beszédét megelőzőleg az történt, hogy diskusszió tárgyává tették, de talán meg is valósították már azí, hogy a börzebírák testületét kevésbbé elfogult emberekkel kitágították; vettek közéjük olyanokat, kik államilag küldetnek oda abba a testületbe, mezőgazdákat, kereskedőket, iparosokat olykép, ha nem kereskedő, vagy olyan, a ki nem szakszerűen foglalkozik börze-ügyletekkel, oda kerül, akkor zsüriszerííleg alakúi meg a bíróság és ezek közül választhatja, esetleg vetheti vissza a bírák bizonyos számát. Miről van itt szó ? Nem arról, a mit a miniszter úr mond, hogy gyorsan vagy nem gyorsan bonyolítják le az ügyeket, hanem arról, ha a törvényben megállapított tág hatáskört korlátozzuk, akkor a tőzsdejátékuak és a tőzsdejátékra való csábításnak is gátat vetünk, mert a tozsdejátékból eredő differencziális üzleteket az állami bíróságnál nem érvényesíthetik, de a börzebíróságnál igen. A t. kereskedelmi miniszter úr maga volt ki kijelentette, hogy fontosnak tartja ezeu reformot és hogy erre nézve ankétet fog összthívni; sőt mikor elmondtam a kereskedelmi miniszter úrnak ma a folyosón a t. igazságügyi miniszter úrnak ezt a különös kijelentését, meg volt lépetve és azt mondta: annál inkább szándékában van ez a reform most és nem majd a polgári perrend átalakításakor s a t. igazságügyminiszter urat néhány nap múlva meg is fogja hívni az ankétre, melyet a reform tárgyában összehívni szándékozik. (Zaj.) Helyt állok érte ! (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem megy el!) Ha tehát azt látjuk, hogy a kereskedelemügyi kormány fontos gazdasági érdekek által ösztökélve a börze és ezzel kapcsolatban a börzebíróság reformját szükségesnek tartja; ha azt látjuk, hogy maguk a börzebírák, maga a börzetanäcs 8 nappal ezelőtt tanácskozott és kifejezte, hogy maga szeretné hatáskörét mielőbb szűkíteni, mert azt mondja, hogy sokszor vérző szívvel, sokszor saját akarata ellen kénytelen a'törvény által nyújtott tág hatáskör miatt ott, hol tőzsdedifferenczia miatt perelnek, ítélni, hogy tehát maga szeretné a társadalom egyes osztályait kivonni hatásköréből; ha azt látjuk,hogy az a börzebíróság is, fontos gazdasági érdekektől vezéreltetve, hatáskörét szűkíteni akarja: no akkor köszönöm én az olyan igazságügyi kormányzatot, melynek képviselője ilyenkor lép fel és miről sem tudva, miről sem tájékozva, erős öntudattal azt mondja : nekem pedig ezt reformálni egyelőre nincs szándékom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én azt a börzebírósági dolgot szóba hoztam most egy esztendeje. Határozati javaslatot is adtam be a tőzsde reformja és a tőzsdebíróság tárgyában. Nagyon sajnálom, hogy oly jó próféta lettem egy esztendőre. Épen a börzebírósággal kapcsolatban kimutattam akkor az értékpapírok azon rengeteg halmazát, a melyek a bankoknál el vannak helyezve és azon pusztítást, a melyet a társadalmon elkövetnek. Erős támadásoknak voltam kitéve, de szívesen maradtam volna ezen támadásoknál, ha egy esztendő után az események az én akkori határozati javaslatom helyességének és akkori felszólalásom jogosult voltának annyira és oly szomorú módon igazat nem adnak. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én épen ezért, t. ház, a kereskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalásánál a börzebíróság kérdéséhez hozzászólani nem akartam, nem pedig azért, mert ha akkor a pénzpiacz helyzete olyan volt, hogy én, igenis jogot formálhattam az akkori erős szituácziót tekintve, hogy ezen kérdést megbolygassam, viszont én ma azt hittem, hogy helyesen és hazafiasán cselekszem, ha addig, míg ezen beteg és szerencsétlen állapotok némileg nem javulnak, e kérdést aggressziv irányba terelni nem akarom. De nem tettem ezt másfelől azért sem, mert az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr a nélkül, hogy e kérdésre más oldalról utalás történt volna, megígérte, hogy e téren is cselekedni fog és a magyar gazdák és szakközönség érdekeinek megfelelő ankétet fog egybehívni. Minthogy azonban a t. igazságügymíniszter úr tegnap itt oly meglepő kijelentést tett és mert mi is azt tartjuk, hogy igenis a börzebíróság az igazságügyi kormány hatáskörébe tartozik; s minthogy azon nézetben vagyunk, hogy ennek a bíróságnak hatáskörét meg kell szorítani, hogy a tőzsdei csalárd üzleteket polgári úton elbírálni nem lehet, illetőleg polgári úton jogot szolgáltatni e tekintetben nem lehet és hogy e csalárd börzemtíveleteket és az ezekre való csábítást büntető úton kell megtorolni: mindezeknél fogra én most, a miniszter úr kijelentése után kénytelen vagyok múlt évben tett határozati javaslatomat megújítani._f2Íté»A; helyeslés a szélső baloldalon.) Ez tehát az a helyzet, a mely előtt a milleniumi esztendőben Magyarország igazságügye áll. A t. előadó úr olyan édes reményeket keltett a mi lelkünkben, amikor elmondotta, hogy Magyarország igazságügye számára egy ékes pavillont fognak emelni a kiállítás területén. Mi is lesz abban a pavillonban? Milyen is lesz 6*