Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-580

580. országos ülés 1896. márczíus 10-én, kedden. 8: portok csalhatatlan tételeiből merítette Magyarország jogszolgáltatásának fényes jelenét és ragyogó jövőjét. (Tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! A miniszter úr még lendületet is vitt bele a statisztikába, különösen mikor a kir. kúriának csak 15.000 hátralékáról beszélt .... Erdély Sándor igazságügyminiszter: 13.000! Visontai Soma: tehát 13.000 hátralékáról beszélt, vagy a mikor örvendetes jelenségként állította oda, hogy Magyarországnak csak 15.000 vizsgálati foglya van. És így váltakoztak a számoknak érdekes csoportjai és így váltakozott az érdekes játék. Apály itt, dagály ott, mint a hogy a tengernél látjuk. Csakhogy t. ház, a dagály és apálynak ez a politikája ismeretes a régi históriából. A régi zsidóknak is ez volt a politikájuk, (Derültség a szélső baloldalon.) mikor Egyptomból kijöttek és átmentek a Vöröstengeren. Mert a zsidók ott, ahol apály volt, átmentek a tengeren és átvitték szárazon irhájukat, de midőn nyomukba jöttek az egyptusok, a hol a dagály volt, ott a szegény egyptusok felett összecsaptak a hullámok. (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) A t. miniszter úr is az ő számtételeinek apály ályában keresi az ő politikájának a mentését, de hogy a jogkereső közönség felett, a mely az ő nyomában van, olt a dagályt mutató számoknál összecsapnak a hullámok: azzal ő exellencziája nem törődik. (Igaz! Úgyvan! a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, a számtételek nem jelentik még a valót, mert a számok nem azonosak az élettel és az igazságügynek nagy problémáit sem lehet, szerintem egyszerű statisztikai számokkal és azok tüneteivel megoldani. És valósággal, hogyha, t. ház, Magyarország fennállásának ezredéves ünnepén egy kis szemlét tartunk igazságügyi állapotaink felett és azt kimutatjuk, vájjon iparában, kereskedelmében és közgazdaságában mennyit gyarapodott, de ugyanekkor bírja e az igazságügynek azon intézményeit, a melyek képessé teszik az országot, hogy ezen anyagi és szellemi javak birtokát háborítatlanul élvezhesse : akkor lehetetlen, t. ház, hogy a megelégedés érzete töltse el az emberek keblét. És midőn a történelem ezen nagy momentumánál visszapillantunk azokra az erős küzdelmekre, melyeket az igazságügy terén újabb alkotmányos korszakunknak első fellendülése alkalmával vívnunk kellett: akkor azt látjuk, hogy azon eszméknek, azon vívmányoknak, melyekért azok síkra szálltak, nem sikerült ma sem biztos talajt teremteni. íme élénkbe tárulnak azok a napok, a midőn a 48-as nagy vívmányokat kellett biztosítanunk a mint lázasan kellett megte- , KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXI. KÖTET. remteni alapvető szervezetét a nemzeti jogés igazságszolgáltatásának, Igaz, hogy azon alkotások inkább elvi természetűek voltak, de egy elv ezen küzdelemből fölért akkor egy egész intézménynyel. Ilyen elv volt, t. ház, biztosítani a nemzeti jogfejlődés kontinuitását; ilyen elv volt, megmenteni a sajtószabadságot; ilyen elv volt a politikai igazgatástól elkülöníteni és elkülönítve tartani a bírói igazmondást, az adminiszträcziótól a jogszolgáltatást; ilyen elv volt a nép hajlandóságától elválasztani a bírói tekintélyt és a korona tekintélyére és a király kinevezérére fektetni a bírói szervezetet; ilyen elv volt a bírói függetlenséget alkotmányjogi sánczokkal körűivenni, a magyar bírót elmozdíthatatlanná, befolyásolhatatlanná tenni. És azt látjuk, t. ház, hogy e küzdelmek számára leginkább a bírói függetlenség eszméje adott irányt, és az akkor összpontosuló államférfiúi törekvéseknek ez adott lendületet. A bírónak a meggyőződése az 8 vára. És így indult neki a megteremtett magyar bírói kar, hogy serény és odaadó munkássággal hozzájáruljon felépíteni akkortájt már a magyar jogállamnak épületét. És váltakozó irányok és kormányok közepette ez a bírói kar mindig a mi közéletünk biztos támasza volt. Pártkíízdelmek dúltak ezen országban, erősebbek, mint most; a hatalom féktelenül nyújtotta ki nem egyszer karját: mindenfelé uralmának biztosítására eszközt lelt, de a bíróság ellen tudott állani. (Tetszés a szélső baloldalon.) És ha most azt nézzük, hogy ezekből az eszmékből és elvekből mit mentettünk meg: akkor nem a millenáris öröm érzete ragadja el a magyar szíveket. És épen ezen állapotok voltak azok, melyekre Issekutz Győző képviselőtársam tegnap rámutatott. Nem személyekről volt és van szó, hanem azon támadásokról, melyek ezen elvek ellen közéletünkben ma intéztetnek. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Tekintsünk szét igazságügyi állapotainkon. Az alkotmányos életnek egyik biztosítékát képezi a személyes szabadság, az a szabadság, a mely megtámadhatatlan, a melylyel szemben minden hatalmi törekvésnek el kell némulni. És azt kérdezem a t. háztól, vájjon Európában, de azon túl is, más világrészeket is hozzávéve, létezik-e ma ország, a hol olykönynyen támadható meg, és oly semmibe sem vétetik a személyes szabadság, mint Magyarországon ? (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) És erre nagyon érdekes adatokat nyújt épen a bűnvádi jogszolgáltatás. A t. miniszter úr tegnap kimutatásokat, statisztikai adatokat közölt arról, hogy mennyi ma Magyarországon a vizsgálati foglyok száma, a mire később még rátérek. Arról is statisztikai 5