Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-579
579. országos ülés 1896, I. márczins 9-én, hétfőn. . tást magáévá tette, és megbízásomat kiterjesztette arra is, hogy több évről szerezzek adatokat arra: 1. hogy mily arányban perelnek, illetve pereltetnek a tőzsde választott bíróság előtt a nem kereskedők, 2. hogy miféle foglalkozásúak voltak a felperesként, illetve alperesként szereplő nem kereskedők, 3. hogy ezek ügye mily elintézést nyert.« Megbízatásának eleget tett, a mennyiben 2 x /2 évig tartott a vizsgálat, mert több pert megvizsgált. Az eredmény a következő : (olvassa) »I. A tőzsde választott bíróságok üléseire sokszori megszakítással, de azóta időnként eljártam. Ilyenkor nemcsak a tárgyalásoknál, de a bíróság tagjainak egyenes felkérése folytán a tanácskozásoknál is jelen voltam. Ezen hosszú idő alatt szerzett tapasztalásom szerint a tőzsde választott bíróság egy szükséget pótol és még mai szervezetében is hasznos szolgálatokat tesz. Szükséget pótol, mert ha az a sok vitás kérdés, melyet a tőzsde választott bíróság évenkint elintéz, — melyek száma az ./• és 2./* alatt csatolt kimutatás szerint 1892. évben 2233-at, 1893. évben 2328-at, 1894. évben 2682-őt, 1895. évben pedig 2537-et tett ki, — a rendes bíróságok elé kerülne, tekintettel arra, liogy a kir. bíróságok, küöinösen a székes-főváros bíróságai munkával különben is túl vannak terhelve, oly állapot állana be, melyet sem az állam pénzügyi helyzete, sem munkaerő hiánya miatt megbírni nem lehetne. De szükséget pótol azért ismert a kereskedők között fenforgó vitás kérdések nagy részénél első tekintet alá esik a vitás kérdés gyors lebonyolítása. Ez pedig a rendes bírói eljárás mellett el nem érhető. Ha tehát a tőzsde választott bíróság ítélete nem felelne is meg mindenkor minden tekintetben a szigorú jogi követelményeknek, ez a körülmény azokkal szemben, kik ezen bíróság illetékességét kikötötték és ezzel a tőzsde választott bíróság végleges ítéletének magukat alávetették, orvoslást igénylő sérelemnek nem tekinthető. Ezzel a két gyakorlati tényezővel tehát, még ha az elmélet szabályai mást írnának is elő, véleményem szerint számolni kell. De a tőzsde választott bíróság jelen szervezetében is hasznos szolgálatot tesz, mert Ítélkezése az én tapasztalatom szerint általában véve kielégítő. A nem jogtudó bírákat a bennök rejlő jogérzet rendszerint reávezeti a megoldás helyes útjára. De különösen hasznos szolgálatot tesz az úgynevezett »expertise.« A midőn a felek között a vita tárgyát csak az képezi, hogy a szállított árú megfelel-e a szerződésben kikötött kellékeknek, a bíróság szakértőkből alakúi, kik az árú megszemlélése után a vjtás kérdést igen-nel, vagy nem-mel eldöntik. Eldöntik pedig gyorsabban, olcsóbban és jobban, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXI. KÖTET, mint azt a rendes bíróság tehetné, mely ilyen kérdésben szintén csak a szakértők, és a tapasztalat szerint rendesen feleik érdekeit képviselő szakértők véleményére van utalva. A tőzsde választott bíróság intézménye még hasznosabb szolgálatot tehetne, ha mindenik tanács egy-egy jogtudó elnök vezetése alatt állana, ki rámutatna a kibonyolítás helyes útjára és a bírákat az általános jogszabályokra figyelmeztetné. Mert a tanácskozásoknál való jelenlétem alkalmával tapasztaltam, hogy a jogászilag nem fegyelmezett észjárással bíró laikus bírák a gyakran egymás felé toluló jogi kérdések tömkelegében néha eltévelyegnek és a kibonyolódás helyes írtját is eltévesztik, vagy azt csak hosszú vitatkozás után találják meg. Ilyenkor segítségül jön ugyan a jogtudó titkár, de véleményem szerint helyesebb volna, ha eát a jogi segítséget a bíróságnak erkölcsi és anyagi felelősség alatt álló tagja szolgáltatná. II. Azt a vádat, hogy a tőzsde választott bíróság hatáskörét a törvény határán túl igyekeznék kiterjeszteni, sem saját tapasztalásomból, se:n a kimutatások alapján nem találtam alaposnak. A •/. és 2 •/. alatt csatolt, és dr. Félegyházy Ágoston főtitkár által összeállított és Nagyméltóságodhoz hivatalosan is felterjesztett kimutatások szerint kitűnik, hogy a kir. ítélőtábla a tőzsde választott bíróság határozata ellen beadott felfolyamodások alapján 1892. évben helybenhagyó határozatot hozott 46-ot megváltoztató határozatot hozott 14-et.« Olay Lajos: Obstruál a miniszter! (Zaj jobbfelől Elnök csenget.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: »1893. évben helybenhagyó határo2atot hozott 79-et, megváltoztató határozatot hozott 11-et. 1894. évben helybenhagyó határozatot hozott 58-at, megváltoztató határozatot hozott 11-et. 1895.'évben helybenhagyó határozatot hozott 49-et, megváltoztató határozatot hozott 23-et. A kir. kúria pedig csaknem egyenlő számban hagyta helyben az első és másodbíróság határozatát. Többször előfordult, hogy a tőzsde választott bíróság leszállította illetékességát, és ezt a felsőbb bíróság állapította meg. Ezek is benfoglal tatnak a megváltoztató határozatok között. Ezek daczára az arány olyan, mely a felfogások különbözőségét figyelembe véve, kedvezőtlennek nem mondható, de semmi esetben sem igazolja azt, hogy a tőzsde választott bíróság hatáskörét a törvény korlátain túl igyekszik kiterjeszteni. III. A 3 •/. alatt csatolt jegyzék előtíínteti azokat a pereket, és pedig az ügyszámnak, felek nevének és polgári állásának, az ügylet minőségének, a per tárgyának és eredményének i
