Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-588

588. országos ülés 189(5. márczius 19-én, csütörtökön. 243 azért teszem, mert e tekintetben a magántevékenység érdeke tökéletesen találkozik az állam érdeké vei. Az eset t. i. az, hogy Magyarország és különösen Temesmegye déli részén több mint 10 ezer hold az elpusztult régi szőlőterület, ugyanott van az államnak egy 50 ezer holdnyi homok területe, mely legnagyobb részben immúnis, tehát nem csak kiválóan, de úgy szólván kizárólag szőlőültetésre alkalmas. Ez a delibláti kincstári uradalom. Nem akarok bővebben foglalkozni ma azon körülményekkel, melyek eddig megnehezítették, sőt lehetetlenné tették ezen állami birtok okszerű és oly kihasználását, mely megfelelne a puszta közgazdasági fontosságának. Előtt ;m azonban tisztán áll az, hogy ezt a pusztát észszerűen és az állam érdekeinek megfelelőleg másként nem használhatjuk ki, mint csakis úgy, ha itt a szőlőkulturát mozdítjuk elő, a magántevékenységnek nyitunk tért és pedig első sorban a közelfekvő községeknek, melyeknek régi sző lői tönkrementek, tért nyitunk arra, hogy a magántevékenységet és hitelt ezen állami birtokba, annak kihasználásába bele vigyük. Ezen ponton tehát, mint jeleztem, a magánérdek az állami érdekkel tökeletessen találkozik. En tehát azt hiszem, hogy a törvényjavaslat intenczióival is megfér ez az eszme, hogy helyettesítés képen azon területek birtokosai, kiknek itten a puszta közelében régi szőlőik tönkrementek, jogosíttatnának fel arra, hogy azon kedvezményeket, melyeket a törvényjavaslat a régi szőlők ja vára megad, adja meg azon területekre is, melyeket a magántevékenység az állami delibláti puszta területén rekonstruál és beültet. Én azt hiszem, hogy a delibláti puszta kérdésével a földművelésügyi tárczáuál úgy is bővebben foglalkozunk, most tehát annak kezelésére és ott előforduló visszásságokra nem kívánom a ház figyelmét felhívni; de felhívom a kormány és a miniszter úr figyelmét arra, hogy méltóztassék meggyőződve lenni az iránt, hogy ma még a közönség körében nincs meg az erős hit az iránt, hogy a hegyi szőlőknek az eddigi methodusok szerinti rekonstrukcziója abszolút sikerei fog járni, és mindaddig, míg ezen hit meg nem lesz, addig közönségünkben élni fog azon meggyőződés, hogy a közgazdaságnak, a nemzeti vagyonnak a homokszölők ép oly jogosult faktorát képezik, mint a hegyi szőlők és nem fog megszűnni azon törekvés, melynek az eddigi vita folyamán is kifejezés adatott, hogy azon kedvezmények, melyek ma prekárius sikerű regeneráczióra megadatnak, a biztos sikerű szőlőkulturára is megfelelő mérvben kiterjesztessenek. Én tehát módosítványt, határozati javaslatot benyújtani nem kívánok, mert — ismétlem — a kérdés súlypontja a földművelésügyi tárczánál fog megvitattatni, hanem a figyelmet akartam erre a pontra felhívni. Annyi közgazdasági és politikai érdek szól a mellett, a mit felüozni bátorkodtam, hogy azt hiszem, méltóztatik indokoltnak tartani, hogy úgy az állami vagyon, mint általában a homoki szőlők kultiválása tekintetében az általam felvetett kérdéssel bővebben foglalkozni és anuak idején különösen az állami 50.000 holdas birtok sorsának elrendezésénél e tekintetben esetleg a törvényjavaslatra visszamenni és annak a homokkulturákra való kiterjesztése iránt a kezdeményező lépéseket megtenni méltóztassék. (Helyeslések jobb felöl.) Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. ház! Már az általános tárgyalás folyamán jeleztem azt, hogy a homoki szőlőtelepítés ügye iránt őszinte jóakarattal és rokonszenvvel viseltetem. Ezt megerősíthetem most Szivák Imre t. barátom felszólalása után is. De méltóztassék megengedni, hogy egész nyíltsággal kijelentsem azt is, (Halljuk! Halljuk!) hogy a homoki szőlőültetést állami segélylyel s ezen törvényjavaslat kedvezményeivel előmozdíthatónak általában nem tartom. {Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Ezt a megkülönböztetést minden irányban fentartani szándékozom. (Helyeslés a bal- és széísőbaloldalon.) A mi a delibláti uradalmat illeti, a t. képviselő ár maga jelezte, hogy ott bizonyos viszszásságok fordultak elő. Én ezen visszásságokra ezúttal kiterjeszkedni nem kívánok. Ezekről értestílvén, egyik elsőrendű kötelességemnek tartottam egy háromtagú bizottságot kiküldeni és pedig úgy, hogy abban nemcsak a bürokratikus elem, hanem a gyakorlati gazda és a gyakorlati szőiőszeti elem is képviselve legyen. (Helyeslés.) Kiküldöttem ezt a bizottságot, hogy menjen azonnal a helyszínére és mihelyt a hó elolvadt, vizsgálja meg részletesen az egész delibláti uradalmat és az ottani egész helyzetről tegyen nekem részletes jelentést. Csak uzután fogok határozni az iránt, hogy a delibláti uradalommal a jövőben mi történjék. (Helyeslés.) Igen veszélyes volna, t. ház, és lejtőre vezetne, ha ezen törvényjavaslat keretébe homoki területeket felvennénk. A törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy a kinek elpusztult a szőlője, az másutt is helyettesítse azt, de csak hegyi, csak hasonjellegíí szőlővel. (Helyeslés.) Ha a jelen esetben arra az álláspontra ráállanánk, hogy az elpusztult hegyi s/.őlok, homoki szőlőkkel is helyettesíttessenek, mi történnék akkor? Az történnék, hogy mi kétszeres kedvezményt adnánk az illetőknek, mert hiszen »i*