Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-588

238 588. országos ülés 1896. máreiius 19-án, csütörtökön. szükséges mennyiséget a törvényjavaslat 1440 millió szőlőoltványban tünteti ki, melynek előállí­tásához 5.760 millió szőlővessző szükséges, s hogy ezt termelhessük, tíz éven belül 7200 hold anyateleppel kellene rendelkeznünk. No hát, t. ház, ez teljesen igaz, ha a rege­neráeziót tisztán fásojt^rányokkal akarjuk esz­közölni, mint a mint ezt a törvényjavaslat ajánlja. Én, t. ház, évek hosszá sora óta foglal­kozom szőlőfölddel. Volt alkalmam regenerálni szőlőt európai vesszővel, volt és van alkalmam, sajnos, ezt tenni amerikaival. Az elméleten kí­vül volt alkalmam elsajátítani gyakorlati isme­reteket is. A gyakorlati életben szerzett tapasz­talatból beszélek. En a regeneráeziót sima vesszőkkel s bara­nyai, és nem mint Bernát Béla t. barátom múlt­kori beszédében tévesen mondta, beregi zöld­oltás útján a leghelyesebb s legolcsóbbnak tartom, mert hosszú évi tapasztalatom nekem azt mutatta, hogy a sima vesszőből nőtt tőke legalább a vitis viniferánál — s nem forog fenn ok, hogy felhagyjam, az ellenkezőt az amerikai vesszőnél, — mindig erősebb volt, mint az, mely mint gyökeres vessző lett elültetve s gyérítés mellett a filloxe­rának is jobban ellenállt, mint emez s mert egy és ugyanazon terület beültetésére kevesebb vessző beszerzése szükséges, mint a fásoltásnál. Mint már korábban jelezni szerencsém volt, én első sorban a szőleiket saját munkájukkal művelő szegénysorsú birtokosokat akarom az állam részéről és pedig ingyen vesszőkben ré szesíttetni, hogy ez által nekik a létet biztosítsuk, őket a kivándorlástól visszatartsuk s az ame­rikai szőlőmívelés gyakorlati módszerének elsa­játítására a legközvetlenebb módon ösztönözzük (Helyeslés balfelöl.) Úgy hiszem, nem csalódom, ha felteszem, — mert e részbeni pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésemre, — hogy a mái­teljesen kipusztult szőlőterületnek mintegy fele­része ily szegényebb sorsú birtokosok kezén van, — tehát mintegy 110.000 hold, — a me­gyék teljes beültetésére szükséges 528 millió vessző. Ennyi ez idő szerint nem áll rendelkezé­sünkre. — A kérdés tehát, mit tegyünk, hogy ezen mennyiséget lehető rövid idő alatt elő­állítsuk? Adunk minden egyes ily birtokosnak legalább a szőlőterülete 1 /e részének beülteté­sére szükséges sima vesszőmennyiséget, hogy ezt egyelőre anyatőke gyanánt szőlejében el­ültesse, s az ezen termelt vesszőket az ültetést követő második évtől kezdve zölden beoltsa, s következő tavaszon mint sima oltványt tovább ültesse. Ha a talajforgatást, ültetést és oltást okszerűen eszközli, meg vagyok győződve, 6—7 év múlva mindegyiknek kész szőleje lesz. (Igae! Úgy van! balfelől.) Elmaradhatlan feltétel azonban, hogy a vesszők, a melyeket az illető birtokosok kapnak, egészségesek s talajuknak teljesen megfelelők is legyenek, mert a mennyi­ben e részben kellő gondossággal el nem jár­nak, s ezt a t. miniszter úrnak szíves figyel­mébe különösen ajánlom, az egész munka kárba veszett, ép úgy, mintha ily fásoltásokat alkal­maznánk. Ily művelet mellett szükségünk lenue tehát egyelőre a rendelkezésre álló anyatelepekből az 528 millió x / 6 részére, vagyis 88 millió vesszőre, a minek egy év alatti előállítására 1Í00 holdnyi anyatelep kívántatik. Az ez idő szerint rendelkezésünkre álló anyatelepek ezen vesszőszükségletet tehát két év alatt előállíthatnák. A regeneráczió ezen módját alkalmazom én saját szőleimben, s hogy helyesen járok el, mindenki a helyszínén meggyőződhetik. Nálam a sima vesszőnél a megeredési eredmény 80—85 százalék, a zöldoltásnál a lefolyt évben volt 88 százalék. Mindenesetre sokkal kedvezőbb eredmény, mint a fásoltásoknál, a melyet a törvényjavaslat 25 százalékban tűntet fel. Aztán, t. ház, mint a törvényjavaslat indo­kolásában, de a földmívelési bizottság jelentésé­ben is nagyon helyesen ki van fejezve, nekünk a szőlőmunkások kellő kiképzésére is nagy gondot kell fordítanunk. Az alapismeretek el­sajátítására szolgálni fognak a felállítandó tele­pek, hogy a szőlőmtmkás a figyelmes és lelki­ismeretes munkába úgyszólván beleélje magát, erre biztosabb mód nincs, mint hogy saját szőlejében gyakorolja magát. Ott bizonyára a legnagyobb gonddal fog munkálkodni, mert a szerint, a mint dolgozik, szüreteli fáradozásá­nak gyümölcsét. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ha így járunk el, t. ház, nincs szükségünk a törvényjavaslatnak a szegényebb sorsúakra nagyon veszélyes, de a legjobb esetben is két­séges értékű, drága banknyújtotta hitelre, s megóvjak államkincstárunkat, mely bizonyára nem duzzad a feleslegektől, az ez idő szerint még megközelítőleg meg sem határozható vesz­teségek veszélyétől. Mint Eötvös Károly t. képviselőtársam igen helyesen megjegyezte, a forgatási munka véghezvitelére, még egy szegényebb sorsú szőlő­birtokos sem érzett hajlaudóságot magában arra, hogy kölcsönt vegyen fel. Én ehhez csak azt teszem hozzá, hogy a- mint nem kért még sze­gény ember kölcsönt a forgatás keresztülvitelére, úgy nem fog kölcsönt kérni a saját kezei által véghezviendő további munkálatokra sem. Hozzá­járulok b. Andreánszky Gábor t. képviselőtársam indítványához. (Élénk helyeslés balfelöl.)

Next

/
Thumbnails
Contents