Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-588
588. országos ülés 1896. márczius 19-én, csütörtökön. 237 E törvényjavaslatunk első sorban czélja kell, hogy legyen a szegény, szőíőmíveléssel foglalkozó szőlőbirtokosok felsegélése. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezt a t. miniszter űr közhelyeslés közt önmaga részéről is hangoztatta. Elvi kifogása ez ellenében tehát nincs. De a vagyonos és szegény szőlőbirtokosok közötti különbségnek a törvényben való hangoztatását szocziális szempontból elfogadhatlannak minősítette. Az én igénytelen, nézetem szerint, t. ház, a szegénység mint iiyen, sehol és soha szégyenletesnek nem minősíttetett, ilyennek nem is minősíthető, méltán szégyenletesnek, (Úgy van! a baloldalon.) méltán megbotránkoztatónak minősítendő azonban, ha valakinek szegénysége bármi czélból történjék is az, felhasználtatik arra, hogy ez az illetővel az elkerülhetlennél nagyobb mérvben éreztettessék, avagy ürügyűl felhaszáltatik kiaknáztatására. Már most, ha- párhuzamot vonunk a között, hogy a t. miniszter úr szerint a kérdés olykép oldassék meg, hogy' azok a szegény szőlőbirtokosok, minden esetben hozzáfolyamodni kénytelenek szegénységökre való hivatkozással, hogy a szőlők rekonstrukcziójára szükséges szőlővesszők és karók birtokába jussanak s ekkép kegyelmét esetről-esetre kérelmezzék, és a között, a mit mi akarunk, vagyis hogy a szegény szőlőbirtokosok ingyen szőlővesszőkben és karókban való részeltetése a törvényben statuáltassék, ezen igény részükre törvényileg biztosíttassék, ők tehát nem a kormány vagy miniszter szeszélye avagy jóakarata szerint esetről-esetre változó kegyelmének legyenek kiszolgáltatva, — úgy igénytelen nézetem szerint minden elfogulatlan előtt bizonyára előnyösebbnek fog feltűnni a mi álláspontunk, mint a t. miniszter úré. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azok a szegény szőlőbirtokosok abban bizonyítékát fogják fellelni, hogy a magyar állam gondoskodásának első sorban osztályrészesei ők és ez buzditólag fog reájuk hatni mindenha, hogy ezen magyar állam hű fiainak érezzék magukat, a melyért, ha a vész harangja megkondul, áldozatra ők is készek legyenek, mire nézve őket a miniszteri kegyelem bármi sugarai ösztönözni nem fogják soha. Kifogásoltatott az ellenzék részéről, hogy bár a törvénybeu kifejezetten meg van mondva, hogy a kölcsönök egész összegükben készpénzben lesznek kiutalványozandók, úgy a törvényjavaslat indokolásában, valamint a földmívelési bizottság jelentésében ki van fejezve az, hogy a vesszők és karók természetben lesznek kiszolgáltatva. Erre a t. miniszter úr azt válaszolja, hogy igenis ez ekkép fog eszközöltetni, de evvel a szőlőbirtokosok károsodni nem fognak, mert a bank úgy a vesszőket, mint a karókat önköltséggel fogja kiszolgáltatni. No hát erre nézve az én igénytelen nézetem az, hogy nem az indokolás, nem is a földmívelési bizottság jelentése, hanem egyedül a törvény szövege lehet a döntő és mérvadó, ez képezi a korona szentesítésének tárgyát, ez lesz közzétéve, ennek határozmányai szolgálhatnak egyedül irányadóul a bank és felek között s a bíróság előtt, ha az ügy esetleg oda kerülne. A törvény 10. §. tehát ekkép mindenesetre módosítandó leszen. A mi pedig azt illeti, hogy a bank a szőlővesszőket és karókat önköltségen fogja csak felszámítani, azt jegyzem meg, hogy sem a törvényjavaslat indokolásában, sem a t. miniszter úr eddigi kijelentéseiben egy szó említés sincs téve arra nézve, hogy a bank a maga részéről is szó'lőtelepeket fog felállítani s szőlőkarókat saját üzletkörében készíttetni. Tehát azokat ott fogja beszerezni, a hol épen ilyeneket kap és minthogy ezen részben a bank mi kötelezettségben sem áll, hogy azokat csak egy bizonyos maximális árt meg nem haladólag szerezheti be, az,-hogy a bank csak önköltségén számíthatja azokat fel, a kölcsönt igénybevevő felekre nézve mi garancziáúi sem szolgál az ellenében, hogy ezek nekik magas áron fognak felszámíttatni. A mi a talajvizsgálatot illeti, azt mondta a t. miniszter úr, hogy egy-két vidék leszámításával az ország összes vidékeiről lettek már talajminták Budapestre hozva s itt megvizsgáltatnak. No hát, ha evvel a t. miniszter úr azt akarta tán mondani, mikép csak Budapesten fog vizsgálati telepet felállíttatni, — mire nézve gr. Festetits Andor, t. képviselő úr is a törvény szövegét illetőleg aggályát fejezte ki, — úgy ezt teljesen elégtelennek tartom. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Ily vizsgálati telepeket minden jelentékeny szőlővidéken kell felállítani, hogy a czélt, melyet elérni akarunk, el is érjük. Nincs oly, akár csak két holdnyi terület, mely egész terjedelemben ugyanazon minőségű fél, közép és altalajjal bírjon. Az egész ország összes vidékeinek talajaiból mintát Budapestre hozni, itt vizsgálat tárgyává tenni, minden, csak alapos vizsgálat nem lehet, Engedje meg, a t. ház, hogy még csak néhány rövid megjegyzést tegyek a regeneráczió mikénti keresztülvitelére nézve. (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat a rekonstrukcziónál első sorban figyelembe veendő kipusztult szőlőterűietet 300.000 holdban jelöli meg, a melyből teljesen kipusztult már 220.000 hold. Ezen 220.000 hold kipusztult, úgy a kipusztulóban levő 80.000 hold regenerálására