Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-586
586. országos fllés 1896. márciíus 17-én, kedden. 189 lehet. A következés majd megmutatja, — hogy akadtak itt férfiak, kik megmondták, mi következése lesz ennek, — a következés igazat ad nekik igen rövid időn, és midőn valamennyiünknek közös czélja, hogy elérjük szőlőterületeink újból virágzá»át, elérjük szőlőtermelő népünk jólétének emelkedését, akkor mi magunk mindazt, a mi ezzel homlokegyenest ellenkezik, ne tegyük, hanem tegyük azt, a mi czélra vezet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balold%lon.) És én a puszta bírálatnál nem ís maradok : pozitív javaslatot fogok igen rövid idő alatt benyújtani, hogy az igazi nagy czél még sokkal gyorsabban, mint így, de az állam óriási áldozatai nélkül elérhető legyen. Pozitiv javaslatom a következő : A t. miniszter út* meggyőződést szerezhet magának arról közvetlen szemléletből is, de igen becses, kísérletek után is, hogy az elemi iskolákba járó kis gyermekek kellő oktatás mellett számuk nagy százalékában úgy a zöld, mint a száraz oltásban sokkul nagyobb tökéletességgel tudnak eljárni, mint maguk a felnőtt férfiak, mint maguk a kitűnő vinczellérek és ezt a müveletet sokkal nagyobb ügyességgel tudják eszközölni kellő kiművelés mellett, mint akár dr. Kováts professzor a maga operáezióit; mert megfigyelésük élessége, szemük fogékonysága, kezük gyöngédsége és termetük alacsonyeága erre őket különösen képesítik. Ha nem is minden gyermek, de a gyermekeknek körülbelül 30—35 százaléka csodálatos ügyességgel és képességgel tud oltani. Már most, ba mi minden hegyvidéken, minden népesebb községben 10—15 évre bérelt földeken szőlőtelepeket állítunk, a mely szőlőtelepeket a miniszter a rendelkezésére juttatott 200.000 frtból elfog látni ingyen alanyés olfcóvesszővel, a mi mind nem kerül sok pénzbe, ha milliókba számítunk is, és ha mi a svédországi slöjdnek mintájára, r a melyen már dolgozunk, épen a földmívelésügyi miniszter úr közvetítésével, — vele együtt nem nagyon, mert minket ellenzékieket sohasem méltat ária, hogy ily közhasznú dolgokban tanácsunkat igénybe vegye, olyan miniszter még nem született, mert azt hiszik, hogy gyakorlati felfogás, józanság, tisztességes és hazafias gondolkozás csak kormánypártiban van meg, az ellenzékiben pedig nincs még ily dolgokban sem, — de én ennek daczára a slöjd kijelölt igazgatójával ezen kérdést megtárgyaltam. Igenis a mellékipari oktatás slöjdszerű szervezetével kössük össze ezen dolgot és az elemi iskola gyermekeit bocsássuk oda,— hisz 24—48 óra alatt az oltás minden nemét megtanulják s akkor az így —ingyen vesszőre és szemre történt ojtásból a kész gyökeres vesszőt adjuk ingyen az érdemes szegény embernek, a kissé vagyonosabbnak pedig a termelési áron, mely 15—16 frtnál többe nem kerül és semmi esetre sem kerül 120 frtba, mint azt a törvényjavaslat hirdeti: — akkor lesz szőlő Magyarországon gyorsan, lesz ingyen az állam megterheltetóse és az állami hitel megfertőzteté-.e nélkül és lesz politikai jogaink megcsorbítása nélkül. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez egy felséges dolog, mely a hol eddig megkíséreltetett, mindenütt teljesen sikerült. Egész öröm és boldogság látnunk azt, hogy az a kis gyermek minő kedvvel, ügyességgel végzi az ojtást, de ismétlem oltó eszközöket és anyagot az államnak kell adni ezen 200.000 frt keretén belül. Ha ezt így csináljuk, oly mértékben és lépéssel újul meg az elpusztult szőlő, hogy egyéb munkás-agrárviszonyainkban nem csinál zavart, a földbirtokostól nem vonja el a munkás kezet és nem veri fel a szőlőmunka árát oly igen nagyra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Polónyi Géza : Hát a rigolirozással mi lesz? Eötvös Károlyl A rigolirozás lesz úgy, a mint eddig volt, mert olyan okos és olyan bolond ember még eddig Magyarországon soha sem akadt, kinek eszébe jutott volna a maga földjén elvégzett rigolirozásért kölcsönpénzt venni. (Derültség.) Ez sohasem jut eszébe senkinek, biztosítom a miniszter urat, ha kimegy Egerbe, vagy Köyes-Kálára, vagy Somlóhegyre és azt mondja a szegény embernek, rigolirozd meg a földedet, a költség felét megkapod kölcsönbe, azt mondja, mást tegyen bolonddá az úr, ne engem, elvégzem én magam. Senkinek sem jut ilyesmi eszébe, csak ezen veszedelmes törvényjavaslatnak; díjat lehetett volna arra kitűzni, hogy ilyen képtelenséget fölfedezzenek. Elvégez e szegény ember annyit szívesen, a mennyit kenyérkeresetének csorbítása nélkül lehet, minden évben megrigoliroz 3—400 négyszögölet, elvégzi ezt maga a téli időben, mikor egyebütt munka nincs, és ha kap oly vesszőt, mely be van oltva és gyökeres és mely rendszerint jó talajban a második esztendőben már terem, lesz jó szőlője és bora újra Magyarországnak és akkor ilyen veszedelmes és képtelen kísérletekkel nem kell nekünk vesződnünk. T. ház! Bezárom beszédemet. A magam és elvbarátaim részéről van szerencsém a következő határozati javaslatot beterjeszteni. (Olvassa) : »Határozati javaslat. Határozza el a képviselőház a filloxera által elpusztított szőlők felújításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag, hogy: Egyrészről helyesli a javaslat egyik alapelvét, mely szerint a filloxera által elpusztított
