Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-586

586. országos ülés 189fi. márezius 17^n, kedden. 179 általában a rendezés, ellenőrzés és tanácsolás czéljából egy 60 tagú bizottság választassák, a mely 60 tagú bizottságba 40 tag a képviselőházból, 20 tag a főrendiházból legyen választva. Később ezen bizottság megválasztatván, tárgyalta érdemében a miniszterelnök előterjesztését és megállapította azon alkotásokat, melyeket az ezredéves ünnepségek a kalmából az országban létesítendőknek tart. Ezen megállapodás itt a képviselőházban, valamint a főrendiházban is tárgyaltatván, országos határozattá emeltetett. Ezen országos határozattal a kormány kötelességének tartotta foglalkozni és minden egyes kérdést a kiküldött bizottsággal együtt tárgyalni. Mint a t. ház tudni fogja, meg lett állapítva, hogy az ezredéves évforduló alkalmából és alkalmára létesíttessék Budapesten, a városligetnek az Andrássy-út és a tó közötti részében egy, a nemzet történeti múltját megörökítő mííemlék. El lett határozva, hogy az ország 7 különböző ponjtán — talán felesleges ismételnem a helyeket — 7 műemlék állíttassák fel. El lett határozva, hogy Budapesten a várban, a Nagy-Boldog asszonyról nevezett és közönségesen Mátyás templomnak is neveztetni szokott templom mellett a halász-bástyán állíttassák fel szt. István lovas-szobra. Elhatároztatott, hogy egy szépművészeti múzeum létesíttessék, melynek helye iránt azonban még megállapodás létre nem jött. És végre elhatároztatott, hogy az ország különböző vidékein 400 népiskola állíttassák fel. A kormány ez országos határozatra alapítva eljárását, esetről-esetre a kérdéseket megbeszélés czéljából, mindig saját felelősségének tudatában az ezredéves ünnepségek megülésére, ellenőrzésére és tanácsolására kiküldött bizottsággal tárgyalta. E tárgyalások következtében meg lettek állapítva azon költségek is, melyek e létesítményekre és alkotásokra fordítandók lesznek. Már most, mint már egy előző alkalommal nyilatkoztam, eljött ideje annak, hogy ez alkotások költségei fedezéséről törvény útján határozzunk, illetőleg, hogy a káz törvénynyel állapítsa meg a rajok fordítandó költségek összegeit és azok elszámolásának módozatait. E törvényjavaslat, melyet itt beterjeszteni szerencsém van, kizárólag az országos határozattal megállapított alkotások költségeivel és azok mikénti elszámolásával foglalkozik. Szükségesnek láttam ezt elmondani, hogy ne méltóztassanak azt gondolni, hogy e törvényjavaslat volna az a módozat, melylyel az ezredéves ünnepségek közjogi jelentőségű megünneplése is czéloztatik, hanem, hogy határozott kifejezést adjak annak, hogy ez semmi egyéb, mint egy egyszerű pénzügyi javaslat, mely hivatva van az alkotandó emlékek költségeinek fedezéséről és a fedezés elszámolásáról gondoskodni. Ismételve kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Általános helyeslés.) Elnök: A beadott javaslat kinyomását, szétosztását a ház elrendeli és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik a napirend: A filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása (írom. 1035,* 1051). Illyés Bálint jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk.[ Halljuk!) En a t, kormányt és kivált a földművelésügyi miniszter urat üdvözlöm azon a téren, melyre e javaslatban lépett és készséggel elfogadom ezt a vezérlő elvet, mely után indul, hogy t. i. a filloxera vastatrix által elpusztított hegyvidéki területek felújítására most már az államnak nemcsak erkölcsi és értelmi, hanem egyúttal pénzügyi erejével is segélyt kell íryújtania. Ez az egyetlen elv az, mely e törvényjavaslatba lefektetve egész helyeslésemet, sőt többet mondok, egész elismerésemet bírja. Ez elismerés kijelentésében valóban nem fukarkodom a t. földmívelésügyi miniszter úrral szemben, annyival kevésbbé, mert fájdalom, abban a helyzetben vagyok, hogy azt a módot, felfogást, azokat az intézményeket, a melyekkel az államsegélyt megvalósítani akarja, a lehető legsúlyosabb bírálat tárgyává kell tennem. (Bálijuk! Ralijuk!) Mert ama módok, eljárás és tervezett intézmények dolgában ismét hozzáteszem egész komolysággal, fájdalom, a t. miniszter úrral és a kormánynyal egyet nem érthetek. Az okokat, a melyek engem erre bírnak, lesz szerencsém, vagy szerencsétlenségem lehető részletességgel előadni. A törveiiyjavaslat I. fejezetében van az államsegély elve instituálva, évenkinti 200.000 frt segélynyírjtással általános felújítási czélokra és egész összegben 1,200.000 írttal. Kevés-e, nem kevés-e, elég-e, vagy nem elég-e ez az öszszeg ? annak feszegetésébe most nem bocsátkozom : magam is azt hiszem, hogy egyelőre és kisérletkép évi 200.000 frt elég.* Ha látjuk annak hasznát, vagy elégtelenségét, vagy a kettőt együtt, mindig módjában lesz a kormánynak és törvényhozásnak az összeget fölemelni; ha pedig látjuk azt, hogy ez az összeg is akként fog felhasználtatni, hogy annak maradandó eredménye nem lesz, mindig módunkban fog állani annak folyóvá tételét megszüntetni. Ismétlem, egyelőre és kisérletkép az összeget elfogadom. De a midőn én a törvényjavaslatot bírálat alá veszem és a t. földmívelésügyi miniszter 23*