Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-585
\ 74 585. or»zágos ülés 1896. márcziui 16-án, hétfőn, viszonyait is, mutat nekem ilyen intézetet, megadom magamat és elismerem, hogy a törvényjavaslat el van hibázva. (Élénk tetszés jobbfelöl.) Ha a kölcsön olyan terhes, mint a képviselő úr állítja, hogy van az, hogy Bernát Béla t. képviselő úr, e kölcsönkedvezményt még a múltra is visszafelé ki akarja terjeszteni ? S hogy van az, hogy az ország minden részéből jönnek a homokos területek birtokosai és kérve kérik, hogy a kedvezmény rájuk is kiterjesztessék? Ha valaki egy esztendő előtt azt mondotta volna, hogy Magyarországon ily módon szőlőrekonstrukczióra kölcsönt lehet kapni, azt nem hitte volna el senki. (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Ez a tényállás s ezt őszintén megmondani kötelességemnek tartottam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) De a kölcsönnel kapcsolatban meg kell emlékeznem a t. képviselő úr azon állításáról is, a melyben egy volt miniszteri tanáciost úgy tüntetett fel, mint a ki felhasználva hivatalos állását, a hitelező pénzintézettel tárgyalt és rövid időre rá tényleg ugyanazon pénzintézetnél alkalmazást kapott. Issekutz Győző: Én nem! Sohase hozok elő személyes dolgot! B. Andreánszky Gábor: Én meg nem úgy mondtam! Baranyi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Bocsánatot kérek, hát Andreánszky Gábor képviselő úr mondotta. (Halljuk! Sálijuk! jobbfelől.) B. Andreánszky Gábor: És nem úgy mondottam! Baranyi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Talán fel is olvashatnám. A képviselő úr egymásmellé állította a két dolgot, hogy t. i. az illető rövid idő előtt még miniszteri tanácsos volt. a pénzügyminisztériumban és csinálta e törvényjavaslatot és azután átment az agrár bankhoz! Erre nézve kollegám, a t. pénzügyminiszter úr nevében is kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Enyedi Lukács úr hivataloskodása alatt ezen törvényjavaslatba és az ezzel kapcsolatban lévő kérdésekbe semmi néven nevezendő alakban be nem folyt és e szerint az a következtetés is, a melyet a t. képviselő úr erre alapított, önmagától és teljesen elesik. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Még lesz alkalmam talán felszólalni, azért nem kívánom a t. ház figyelmét továbbra is igénybe venni, csak röviden nyilatkozom a határozati javaslatokról. (Halljuk!) Az egyik határozati javaslatot, báró Andreánszky Gábor képviselő úrét, nem fogadhatom el részben elvi okokból, a mennyiben ellentétes az a törvényjavaslattal, de részben azért sem, mert azokat, a miket a határozati javaslat tartalmaz, magam is részben megtenni és eszközölni szándékozom. Már kifejtettem, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben sz;egénysorsú embereknek ingyen is fogok szőlővesszőt adni, és az sincs kizárva, hogy az egyes hegyközségekben felállítandó mintatelepeket is szükség esetén némi segélyben részesítsem. A másik határozati javaslat, melyet Szederkényi Nándor képviselő úr adott be, szintén nem fogadható el, mert a szőíőveszszőtelepek re 2 milliót és a kölcsönöknek kamatmentességet kíván. E határozati javaslat elfogadásához a magyar állam nem elég gazdag, a magyar államnak nem csak szőlőket kell rekonstruálnia, (Úgy van ! jobbfelöl.) hanem épen mezőgazdasági czélokra is mindig nagyobb Összegekre van szüksége; (Élénk helyeslés jobbfelől.) ezen a ponton egész erőnket kiadni, hogy a többi ágazatokra semmi se jusson, igen elhibázott, eltévesztett eljárás volna s azért e határozati javaslathoz sem járulhatok. (Helyeslés jobbfelől.) Annyit beismerek, hogy a képviselő urak felszólalásaiból kiderült az, hogy e törvényjavaslatot helytelen és gyakorlatiatlan végrehajtás által el is lehet rontani; de kérdem, hol az a törvény, különösen hol az a komplikáltabb törvény — már pedig e javaslatot a bonyolultabbak közé lehet sorozni, — a melyet az elhibázott végrehajtás szelleméből ki ne forgathatna. Én hivatásomat abba fogom helyezni, hogy e törvényjavaslat czélja a végrehajtás gyorsasága, gyakorlatiassága és pártatlansága által biztosíttassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Feladatomnak tekintem, ha az élet netalán azt mutatná, hogy a törvényjavaslatnak vannak hézagai, akkor a végrehajtás olyan legyen, hogy e hézagokat kitöltse, ne pedig arra szolgáljon, hogy ezen hézagok segélyével a törvény ezélját kiforgatni lehessen, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Andreánszky t. képviselő úr szembeállította a szegény ember és a gazdag ember érdekét és úgy tüntette fel ezt a javaslatot, mintha mi a gazdag ember érdekében a szegény ember érdekét akarnók elárulni. Én nem tudom, szocziális viszonyaink között helyes dolog-e a szegény és a gazdag embert, kik egymást segíteni, kik egymást támogatni hivatvák, szembeállítani egymással. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Én nem tudom, hogy igazságos dolog-e, épen ennél a törvényjavaslatnál, mely — mondhatni — a szegény embernek lesz a törvényjavaslata, (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) vágni azt a mi szemünkbe, hogy mi a vagyonosabb osztályt protegáljuk. De a t. képviselő úr egy más ellentétre is átment. Ö a tőke és a hitelvilágnak izent hadat. Én, mint földművelési miniszter, kétszeresen érzem, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk fejlődjék, hogy akkor gondoskodni kell, hogy a gazdának forgó tőkéje legyen, hogy akkor gondoskodni kell, hogy a
