Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-584

142 584. országos ülés 1896. márcKlns 14-én, szombaton. a t. elnök úr a házszabályainknak az imént adott és épen azért tiszteletben tartom házszabályainkat, kizárólag csak is a bíráló bizottságnak ítéletével kapcsolatos azon okmányra, mely itt most felolvastatott, vagyok bátor rövid megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A belügyminiszter úr ugyan kijelentette, hogy ő már megtette a kellő lépéseket, hogy azon szolgabíró úr ellen, a ki ily flagransúl megszegte a törvényt, az eljárás megindíttassék, de engedelmet kérek, ezzel mi be nem érhetjük. (Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Nekünk, a mint itt vagyunk, a mi forrásunk a választás. Nekünk ép annyira kell hogy szívünkön feküdjék mindaz, a mi magánál a forrásnál történik, mint, az, a mi itt e házban történik Mert ha mi megengedjük hamisítani a forrást, akkor tökéletesen igaza van Ugron Gábor t. barátomnak, hogy kétségbe vonhatja bárki is ennek a háznak a törvényességét is. (Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) Miután a dolog kétségtelenül úgy áll, hogy ez a kérdés, a szolgabírónak ez az eljárása, mely egyenesen magának a képviselőháznak a forrását támadta meg, törvénytelen : az kizárólag a háznak a dolga a ennélfogva én csatlakozom Apponyi Albert gr. t. képviselőtársamnak ahhoz az igen helyes indítványához, hogy a ház kérje fel a ház t. elnökét, hogy a maga részéről tegye meg a kellő intézkedéseket, hogy az a törvénysértés, mely azon szolgabíró által, mint itt felolvastatni hallottuk, elkövettetett, kellő módon megtöroltassék és jövőre lehetetlenné tétessék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: Én, t. ház, nem a bíráló bizottság ítéletéhez, vagy annak eljárásához szólok, mert annak valami nagy rezultátumot nem adhatok a házszabályok értelmében, hanem mivel felmerült egy szolgabírónak valamelyesféle rendelete, magához, ehhez a kérdéshez elvileg akarok hozzászólni (Halljuk! Halljuk!) és pedig azért, mert biztos tudomásom vau arról, hogy ilyféle hatalmaskodás a közigazgatási tisztviselők részérő], különösen a választások alkalmával és a választást megelőző időben nem most történt először, 20 — 25 év óta a függetlenségi párt ellen az ország nagy részében bizonyos basáskodó közigazgatási tisztviselők folyton ekként szoktak eljárni, (ügy van! a szélső baloldalon.) Nem abban látom én a nagyobb törvénytelenséget, a hol ő azt mondja, ho.ey a programmbeszédet írásban mutassák be, . . . (Felkiáltások a szélsőbalon: Ez a legnagyobb !) Bocsánatot kérek, méltóztassék meghallgatni a régét, — ebben nem annyira hatalmaskodást, mint közönséges ostobaságot látok. (Derültség. Igaz ! Úgy van a szélsb' baloldalon. Elnök csenget) Hanem a törvény nagy sérelmét látom ahban, hogy ő azon programmbeszéd megtartása végett szükséges népgyűlést megengedi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ehhez közigazgatási tisztviselőnek joga nincs, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) ehhez a miniszternek sincs joga. (Helyeslés a bal- é* szélső baloldalon.) A törvény világosan rendelkezik, hogy az összes érdekelteknek az az alkotmányos joguk és kötelességük, hogy bejelentsék, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) de megengedni vagy meg nem engedni annak a Szolga bírónak vagy miniszternek nincs joga. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) Es a törvény ezen világos rendelkezése akként alkalmaztatik már évek óta a választásoknál, mintha a szolgabírónak vagy polgármesternek és apró kapitányoknak joguk volna megengedni vagy meg nem engedni. Ehhez nekik semmi közük. Határozottan emlékezem, mikor a választási törvénynek ezt a dispoziczióját meghoztuk, egyet len egy ember sem akadt a pártok soraiban, a ki azt az értelmet akarta vagy merte volna ennek adni, mintha valamely közigazgatási tisztviselőnek akaratától, jogától, belátásától, vagy be nem látásától függne, hogy megengedi vagy meg nem engedi. E tekintetben egyszer tisztán kell látnunk és tisztán meg kell értetnünk a belügyminiszter úrral, hogy ő is megértesse a felügyelete és rendelkezése alatt álló köztisztviselőkkel, hatóságokkal, polgármesterekkel, kapitányokkal, hogy mind az az intézkedés, felfogás, rendelkezés, úgy a szolgabirók, mint egyéb csiribiri kapitányok részéről tökéletesen alkotmányellenes és tökéletesen törvénysértő, (Helyeslés a szélsőbalon) mikor ők megengedik, végy meg nem engedik a gytílés megtartását. Ezt akartam elmondani, ezen oly sűríí, olyan mindenkori, szélesen elterjedt visszaélésre nézve, hogy nem szabad elmulasztani egyetlenegy alkalmat sem, hogy a t. miniszter urat ezen visszaélésekre, az alkotmánynak ezen utálatos megsértésére, ezen jogsértő intézkedésekre és ezek korlátozásának szükségességére ne figyelmeztessük. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: Csak erre az utolsó reflexiójára Eötvös Károly képviselő úrnak kívánok nyilatkozni. Nem kívánom menteni annak a szolgabírónak eljárását, mert magam sem tartom helyesnek; de abban nincs igaza a képviselő urnak, hogy a törvény azon rendelkezése, hogy bejelenteni tartozik, annyit tesz, hogy csak azért tartozik bejelenteni, hogy egy fél árkus papirost teleírjon. (Zaj. Ellenmondás balfelöl.) — méltóztassanak egy percznyi türelemmel lenni, meg fogom a dolgot magyarázni,— vagy azért, hogy annak a főszolga-