Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-583

Ő88. országos ülés 1898. laárczius 13-áii, pénteken. 121 bizony eltördelik és nagy költségeim hiába lesznek. Sőt annyira megyünk a tapasztalat terén ma, hogy attól a karótól is megkívánjuk, hogy ne legyen például igen hasogatott, mert ha igen hegyesre van hasogatva, ha szélviharok vannak s én a rafiával, pamuttal odakötöm a szőlővesszőt a karóhoz, ez által a szél könnyebben elvágja. Mi erre a gyakorlati tapasztalatra jöttünk és ha kaphatunk, gömbölyű fenyőkarót alkalmazunk, hogy ez jobban tartsa a kötözést H hogy a szélvihar ennek ne ártson meg. Igen nagy szükségünk van tehát arra, hogy mindjárt a karót is oda tegyük. Mert ha beültetem tavaszszal azt a szőlővesszőt, hihető, hogy már ugyanazon év szeptember havában egy méteres hajtáshoz fog jutni, és ezt az idő viszontagságai ellen meg kell védenem. Azt méltóztatott mondaui a beültetésre nézve, ha az első évben 4000 tőkét ültetek, ebből a fele kivész; azután megint egynegyede vész ki, xígy, hogy az a terület csak az o-itv évben, lesz beültetve. Hát ha igy méltóztatik ültetni, a mint elmondani méltóztatott, akkor csakugyan igaza van. Hanem a mostani szőlészet szempontjából nem úgy szoktunk ültetni, hanem vagy ültetünk sima amerikai vad alanyokat, vagy gyökeres vad alanyokat. Ennek igenis bizonyos perezentje ki fog veszni, lehet hogy 50°/o, lehet hogy 25% ; azt a második évben pótoljuk; s azután a harmadik évben beoltjuk zölden; akkor aztán hegyaljai szólás szerint: Ithomlítjuk ; ez fogja képezni a zöld-oltásbeli tőkénket. Ugy, hogy én saját tapasztalásomból mondhatom, mert gyakorlatilag is kultiválom a szőlőszetet, hogy nekem 1891 és 1892-ben beültetelt szőléterületemen, a Hegyalján, már a múlt évben 50 hordó borom volt. (Helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ez már olyan eredmény, a mely bizonyítja, hogy igenis megindíthatjuk-e szőlőkben a szőlő kultúrát. Vagy pedig nem ültetem ki a szőlőhegyre azokat a szőlőoltványokat, hanem előbb eliskoláztatom ezeket. Fás oltványokat készíttetek, azokat a szőlőiskolában elhelyezem., meggyökereztetem és azután azokat, a melyek kész, jó szőlőoltványok, kiviszem a hegyre és ott elültetem. (Helyeslés.) Hát igenis lesz így is pótolni való, de eddig még nem tapasztaltam, hogy a fele is kiveszne, hanem igenis kivesz 15—20°/o. Fontos körülmény az is, hogy milyen távolságra ültessünk. Eleinte az volt a szokás, hogy egy méter távolságra ültettünk, ez esetben 5000-en felül kellene oltvány. Később azt mondták : 1 méter 10 czentiméter, (Egy hang a haloldalon : 1 méter 30 czm. !) azután azt mondották, hogy 115 m., de a legújabb irány szerint 1 méter 20 czentiméter a távolság és akkor igenis elég lesz egy holdra 4100 töke. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXI. KÖTET. Én is helyeslem azt a felfogást, hogy a bor értékesítésére nézve is tétessenek oly intézkedések, hogy ne legyenek kénytelenek az egyes szőlőbirtokosok boraikat igen olcsón elprédálni. Igen helyeslem, hogy a bor aukczió eszméje fclkaroltassék a kormány részéről és a fontosabb borvidékeken ez keresztül is vitessék. A gyümölcsészetre is nagy súlyt fektetek részemről (Halljuk! Halljuk!) és pártolom azt. Kerületemben, melyre hatásköröm kiterjed, e tekintetben is jó példával megyek elől és a múlt években is más 12.000 gyümölcsfa csemetét ültettem el, hogy példát adjak a népnek. Minden évben a magas kormány tói kikoldálva a a községek részére ingyen gyümölcs csemetéket, hogy ők is felkarolják a gyümölcsészetet és abból némi [jövedelmi forrást biztosítsanak maguknak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezek után megengedi a t. ház, hogy áttérjek a törvényjavaslat részletes bírálatára. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban igen sok olyan helyes intézkedést látok, mely végeredményében a filoxera által elpusztított szőlőterületek beültetését elősegítheti és így az ország egyik legfontosabb közgazdasági ágát előbbre viheti. Már az a körülmény is, hogy ezen javaslat szerint a rendes büdzsé-tételeken kívül l.í!00,000 frtnyi összeg állapíttatott meg szőlőszeti czélokra igen fontos a szőlőszetre nézve. Mert ezáltal mód nyújtatik arra, hogy elpusztult szőlők felújítására nagyobb mennyiségben lehet szőlővesszőket és szőlőoltványokat termelni, és mód fog nyújtatni arra is, hogy ezen szőlővesszők és szőlőoltványok a népnek, mely arra rászorult, ingyen, esetleg jutányos áron fognak kiszolgáltatni. Nagy haladást látok ebben a törvényjavaslatban a tekintetben is, hogy a szakértelem fejlesztésére súly fektettetett és hogy különösen a szőlőmívelés gyakorlati ismereteinek terjesztésére tanfolyamok szervezéséről van gondoskodva. Továbbá a mi igen kiváló fontosságú része ennek a javaslatnak, gondoskodás van arról is, hogy kísérleti állomások szei veztessenek s hogy ily kísérleti állomásokra vonatkozó telepek épen a nevezetesebb borvidékeken létesíttessenek. Népünk a jelenlegi szőlőművelést még nem ismeri ; tapogatóznak, nagy homályosság uralkodik. Az új szőlőmtívelésnél egyik legfontosabb kérdés a talaj és az adoptacziónak kérdése. Szükséges tehát tudni első sorban azt, hogy milyen talajjal van dolgunk, (Úgy van! balfelöl.) és hogy ezen talajban milyen fajok válnak be? {Ugy van! balfelöl.) Hiszen én már itt a, parlamentben évek hosszú során át sürgettem ezt. Sőt tovább mentem ; egy pár éven 16