Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-583

118 583. országos ülés 1896. márczins 13-&n, pénteken. antagonizmus ott, mint az orthodoxok és eretnekek közt. Én nem vagyok egyikben sem elfogult, egyiknek sem vagyok fanatikusa, próbáltam az egyiket és a másikat is, észleltem azok sikerét, balsikerét, nem is azok kedvéért szólalok fel, kik szénkénegezéssel újítják fel szőlőjüket, védelmezik a régieket, mert mi nem kérünk magunknak sem a kormánytól, sem a törvényhozástól, sem kölcsönt, sem felügyelőbizottságot, sem semmiféle előmozdítást, hanem talán annak a százezer magyarnak, a kinek van még szőlője, s a kiknek némi buzdításul szolgálna az, hogy lássanak annak védelméhez, a míg ideje van, ha azt venné észre, hogy a törvényhozás foglalkozik velők. Itt van a kimutatás, azért, hogy a törvényhozás a maga részéről már vett tudomást ezekről az emberekről, a kik szénkénegeznek, a mennyiben törvényt hozott adójuk elengedéséről — ámbár én ezt sem vettem igénybe soha, noha szívesen megfizettem az adómat az államnak és községnek; az Isten visszafizeti azt nekem — a kormány is tudomást vett a maga részéről ezekről, felállított 20 gyárat, a melyek szénkéneget állítanak elő. Ez a 20 gyár egy esztendőben körülbelül 4000 métermázsa szénkéneget szolgáltatott. Hát az már maga igen nagy siker, hogy 4000 magyar ember van az országban, a ki nem lusta; hogy volt 4000 magyar ember, a kinek spekuláló talentuma van, a ki az egyik esztendő októberében ki mert adni 17 frtot a zsebéből abban a reményben, hogy a jövő esztendőben 5-szÖr, 10-szer, 20-szorosan vissza fogja kapni. Hanem hát 4000 emberért törvényt nem lehet hozni, de lehet azoknak a kedvéért, a kik összedugott karral nézik, hogy rágja el az a féreg a lábuk alól a szőlőjüket, a minek még a meglátása is derogál nekik. Azonban hát a kormány, a mely a törvényjavaslatot benyújtja, állást fogtalt az amerikai szőlő mellett ; egy helyen találom csak megemlítve e törvényjavaslatban a filloxera által megtúmadott szőlőket, a hol orvosságul az van ajánlva, hogy amerikait kell a helyébe ültetni, de az, hogy védelmezni is kell, nincs benne a törvényjavaslatban. Hát én az amerikai szőlőültetésnek barátja vagyok és ha jól megválasztják a talajt és még jobban a fajt, akkor igen jó sikereket lehet vele elérni. Én azonban azzal a kérdéssel fordulok a t. kormányhoz és a t. előadó úrhoz, hogy mennyi erőnk van ezen rendszabályok keresztülvitelére ? Hát arról az exorbitáns számról nem is beszélek, hogy 300.000 holdat ültessünk be amerikai szőlővessző vei, mert ehhez kell 1200 millió. Eötvös Károly : 5000 millió! Jókai Mór : De azt a törvényjavaslat maga is kiemeli, hogy csak a kitűnő szőlőhegyek rekonstruálásáról, mint a Hegyalja, Miskolcz, Eger, Neszmély, Somló, Buda környéke, Balaton környéke, Ménes, Magyarád, Ruszt, Szegszárd, Pécs és Villány, azután az Érmellék stb. Hát vegyük fel, hogy ezek a kiveszett szőlíőnek Yio-dét képezik, tehát 30000 hold, ha ezt markoljuk is össze, ha ezt kívánjuk megtartani, ezzel is egy oly nevezetes közgazdasági tényt hajtottunk végre, a mely elmúlhatatlan emléket fog annak emelni, a ki ezt megkezdte. Hanem hát vegyük kezünkbe a plajbászt és kalkuláljunk. 30.000 hold szőlő rekonstruálásához amerikai vesszőből kell 120 milliói szőlővessző. Mennyi van minékünk rendelkezésünkre? (Halljuk! Halljuk !) Van a hivatalos kimutatás szerint rendelkezésünkre 12 millió szőlővessző, a mit idehaza termesztünk, és azután Francziaországból különös nagy |elővígyázat és dezinficziálás mellett be tudunk hozni még 4 millió szőlővesszőt, legalább annyit hoztunk be 93-ban, összesen 16 milliót. Már most ott, a hol 120 millió a kereslet, 16 millióval hogyan fogjuk azt fedezni? Én részemről igen egyszerű' indítványt koczkáztatnék meg a t. kormánynak. (Halljuk! Halljuk!) Ez az, hogy az idén ne osztassa ki ennek a 30 ezer hold szőlőnek rekonstruálására a meglevő 12 millió szőllővesszőt, hanem ültessen be 3000 hold homokföídet, a mi az államak birtokában van — ha nincs, szerezze meg — és azután a harmadik esztendőben adhat belőle 120 millió szőlővesszőt mindazoknak, a kik a földjüket vagy rigolozás^al, vagy okszerű talajjavítással megjavították, adhatja nekik a szőlővesszőket ingyen. (Helyeslés.) Akkor azután ezzel az állami segítséggel el volna készülve mindenféle terhes kölcsönöknek a felvétele (Élénk helyeslés.) mindenféle egyéb államsegítség, mindenféle nehézkes felügyelet, mindenféle rigolyázása — nem rigolozása — a földészeknek. Rá volna bízva, hogy boldoguljon avval a sírna vesszővel, mert az én tanácsom szerint sima vesszőt kell ültetni, ha azt akarjuk, hogy egyforma szőlőink legyenek. Ugyan a filloxera állásáról kiadott brosürben említés van téve arról, hogy a kormánynak a Richter-féle szőlőtulajdonossal kötött szerződése következtében az idén már legalább 5 millió, 1900-tól pedig évenkint legalább 10 millió szőlőoltvány fog készíttetni, s ezeknek a szőlőoltványoknak jelenleg az ára, ha Ripáriá-ba van oltva, ezerenként 100 frt, 110 frt, hogyha Portalis-ba van oltva és 120 hogyha Solonis-ba van oltva, a mely tudvalevőleg a legjobb gyökerű szőllő; de úgy igéri ez a szerződő társulat, hogy lefogja szállítani 90 frtra ezerenként ezeket a vesszőket; 4000 gyökeres vessző kell egy holdra. Itt van egy igen szépen megírott ezikk a Szőllő- és Borgazdasági Lapokban, a melyben