Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-578

458 578. orsxágos ülés 1890. márczius 7-én, szombaton. hanem legfölebb egyesek érdekében használta fel. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha Angolországban valaki országos érdemeket szerzett, nyíltan feláll a miniszterelnök és kéri az illető férfiúnak az ország költségén való megjutalmazását; nálunk, ha valaki politikai érdemeket szerzett, juttat az illetőnek a kormány egy drága viczinális vasútat, (Derültség a bal- és szélsőbalon.) mely vasútnak költségeit azon szegény községek viselik, melyeknek határát érinti ezen újabbkori donáczió. (Igás! Úgy van! a bal- ss szélső baloldalon.) Az 1888: IV-ik tcz., mely a helyiérdekű vasutak szabályozásáról szól, rossz, sürgős és gyökeres revízióra szorul. (Igaz!Úgy van! a szélső baloldalon.) Rossz a választási törvény is, holott igazságos férfiak, daczára a rossz törvénynek, tudtak és tudnak igazságos választásokat eszközölni. Gr. Apponyi Albert: Sporadicze! Gr. Zselénski Róbert: Igen, sporadicze! A legjobb törvény is, rosszul kezelve, nem fog mindig beválni. így vagyunk a helyiérdekű vasutakat szabályozó törvénynyel is. Ha a kormány több belátással, kötelességében hívebben járt volna el a helyiérdekű vasutak engedélyezésénél, nem fordult volna elő a boldva-völgyi vasút esete, és nem engedélyezte volna azt a számos vasútat, melynél, ha beható vizsgálatot eszközölnénk, még sokkal nagyobb visszaélésekre akadnánk (Igaz! Úgy van! a baloldalon!) A kilométerenkint 30—40 ezer frtos helyiérdekű vasutakkal már oda jutottunk, hogy jelenleg olcsó helyiérdekű vasutak építésére igen nehezen kaphat az illető engedélyt, hogy a drága vasutak létjogának ne prejudiukáljon. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) így volt ez a 70-es években is, midőn a nagy vasútaknái a. visszaélések tetőpontjukat érték el. Évekig nem lehetett az arad—kőrösvölgyi vasút építésére az engedélyt megadni, mert az akkori minisztérium nem akarta bebizonyítva látni képtelen voltát azon nagy normál-összegnek, melyekben akkor ] a papíron egy vasút építése belekerült. Szerencsére 1875-ben Péchy Tamás t. képviselőtársam lett a közlekedésügyi miniszter a ki belátta ez olcsó helyiérdekű vasút nagy fontosságát és nagy nemzetgazdászati jövőjét és a saját felelősségére, szemben minisztériumának véleményével, megadta a kőrös völgyi vasútnál az építési engedélyt. Ha Péchy Tamás maradt volna közlekedési miniszter, megengedem, hogy egynehány képtelen viczinális vasút talán ki nem épült volna, de a kiépült vasutak mind többé-kevésbbé jövedelmeznének és nem heverne, -adataim csak 1894-igszolgálnának, pedig 1894 óta nagyon emelkedtek az összegek, mert azóta engedélyeztetett számtalan, úgynevezett egyházpolitikai viczinális vasút," (Derültség abaloldalon.) nem heverne az ország, a megyék és községek pénztárában 21,971.682 frtra rúgó, leginkább értéktelen törzsrészvény; nem adóznék az ország leginkább a külföldnek elsőbbségi részvények fejében 112,724.200 frt után, és nem kellett Tolna Magyarországon épülnie a boldva-völgyi vasútnak sem. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk! Helyre!) 1894-ben 81 helyi érdekű vasút mííködött Magyarországon. Ebből a 81 helyi érdekű vasúiból csak négy fizetett kellő kamatot törzsrészvények birtokosainak és pedig a szombathely— pinkafői, mely 8°/o fizetett, az arad—csanádi egyesült vasutak, a budapest—szent-lőrinczi vasút, melyek 6°/

0-ot fizettek és a poprádvölgyi helyi érdekű vasút 5°/o ot fizetett a törzsrészvények birtokosainak. Öt vasút 3°/o-tól S

x

/2°/o-ig fizetett; 72 vasút pedig nem fizetett egy krajczárt sem a törzsrészvények birtokosainak. Az említett 81helyi érdekű vasút közül elsőbbségi részvény birtokosainak kielégítő kamatot fizetett 29, 4°/o-on aluli kamatot 23 vasút, és semmiféle kamatot sem fizetett 29 vasút. Az idézett 4 vasút, a mely úgy elsőbbségi, mint törzsrészvénybirtokosainak kielégítő kamatot fizetett és a melyekről tehát be van igazolva, hogy jól épültek : a szombathely—pinkafői vasút kilométerenkint került 27.752 frtba, az arad—csanádmegyei helyi érdekű vasút kilométerenkint 25.400 frtba, a budapest—szent-lőrinczi keskeny vágánya helyi érdekű vasút 21.798 frtba, és a poprádvölgyi hegyi vasút kilométerenkint 29.122 frtba került. Tehát mind e négy vasút, mely úgy törzs-, mint elsőbbségi részvény birtokosainak kellő kamatot hozott, szóval olcsóbba került, 30.000 frtoál kilométerenkint. Vizsgáljuk már most, hogy mily építési összegekért engedélyeztettek helyi érdekű vasutak hazánkban a múlt évi felszólalásom óta. Halljuk! Halljuk!) Kiadtak összesen 22 engedélyt, ezek közül 30.000 forintnál olcsóbban csak egyetlenegy vasút engedélyeztetett a nagyloinniez-tátralomniczi hegyi vasút, mely kilométerenkint 17.808 forintba került. Igen, de ezen vasútnál nem szerepelt sem konczesszionárius, sem finanszírozó. Ez az oka annak, hogy ez a vasút olcsón épült. E vasútat t. képviselőtársam, Bethlen András gróf akkori földmüvelésügyi miniszter úr építtette az erdőkincstár által, a többi vasiitak, a melyeknél konczesszionáriusok szerepeltek mind jóval drágábba jöttek kilométerenkint 30.000 forintnál. Hogy csak egy párt említsek, a temesvár-módosi vasút, mely tökéletesen sík pályán épült, minden néven nevezendő akadály nélkül, került kilométerenkint 36.908 forintba. (Felkiáltások a szélső baloldalon;