Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

57Í. országos illés 1896. márczíus fi-án, pénteken. 421 heknek megfelelőleg, ha csakugyan a polgári haszonnál esetleg nagyobb haszon lesz elérhető, abban megfelelőleg és igen jelentékeny mérvben az állam is részesülni fog. (Helyeslés jóbbfelől.) A képviselő úr kidob egy hagy frázist, hogy én milliókkal károsítottam meg az államot. Igazán kíváncsi vagyok t. ház, hogy hol vannak azok a milliók, a melyekkel én az államot megkárosítottam és hogy egyáltalán mivel károsítottam meg? Talán azzal, hogy kezdeményeztem, javaslatba hoztam egy nagy hajózási vállalatnak jelentékeny tőkével való létesítését, mely forgalmi érdekeinknek és a magyar forgalmi politikának — meg vagyok róla győződve — jó szolgálatokat fog tenni? Vagy talán azzal károsítottam meg az államot, hogy vizeinken a forgalom e hajózási társaság létesítése által élénkülni fog? hogy egy csomó embernek foglalkozást, keresetet fog nyújtani ? avagy talán, hogy épen azon konkurrenczia következtében, a melyet már csak azért is támasztania kell e társulatnak, hogy megélhessen, újabb gazdasági fellendülést és nyers terményeink kivitelével hasznot fog hajtani a társaság — ezzel károsítottam meg az államot? (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Ebben az irányban teljesen nyugodt vagyok és azzal a figyelmeztetéssel és kérelemmel zárom felszólalásomat, hogy igen kérem a képviselő urat, ha kifogása van akár személyem, politikai eljárásom vagy miniszteri minőségemben kifejtett működésem ellen, tessék azt a legélesebb kritika tárgyává tenni; nincs ez ellen semmi észrevételem, de méltóztassék ettől elkülöníteni a közérdeket. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ne diszkvalifikálja és ne rántsa le azt a közgazdasági intézményi, a magyar önálló hajózási vállalatot, (Úgy van! Úgy van! jóbbfelől.) mert azt csak nagy nehézségekkel sikerűit megteremteni; ezt az intézményt, a melynek nagy szerepe és nagy hivatása van ebben az országban, hagyja érintetlenül. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Végül nem hallgathatom el azt a figyelmeztetésemet sem, hogy teljes meggyőződésem szerint, a képviselő úr támadásai, — egyáltalán nem vonom kétségbe jóhiszeműségét — nem lesznek hasznára sem a magyar magánhajózásnak, sem a magyar folyamhajózási vállalatnak, de talán egészen más, talán idegen, nem magyar érdekeknek lesznek hasznára. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Balogh Géza jegyző : Veres József! Veres József: T. ház! Nagyon sokszor vau alkalmam tapasztalni, hogy az Alföldnek különösen békésmegyei részét téves szempontból itéli meg a képviselőház is s a közvélemény is. A közvélemény körülbelül csak annyit tud róla, hogy termékeny földje van, de hogy annak a földnek legnagyobb része nagybirtokot képez, másik része pedig nagyon is el van aprózva s hogy ez közgazdasági szempontból mennyire hátrányos, az ismeretlen. A közvélemény az ottani népről körülbelül csak azt tudja, hogy szocziálista, de azt, hogy miért az és hogyan kellene ezen a bajon segíteni, figyelmen kívül hagyja. A kereskedelmi tárezánál szintén van okom ezen viszonyokra hivatkozni, azért, hogy a mint más tárczáknál is fel szoktam hívni a kormány figyelmét az ottani bajokra, itt is néhány konkrét esettel álljak elő, mint panaszszal. Orosháza községe nagy forgalmára való tekintettel már 1894-ben kérte, hogy az ottani vasúti állomást a közlekedési minisztérium bővítse ki. Hogy erre a nagy forgalom szempontjából mennyire szükség van, leginkább mutatja az, hogy maga az illetékes minisztérium rögtön elismerte, hogy ez a kibővítés szükséges s azt meg is ígérte 1895-re. 1895-ben azonban semmi sem történt és félek tőle, hogy 1896-ban sem fog történni, s e^ért vagyok bátor kérni ez alkalommal igen röviden a t. miniszter urat, méltóztassék az általam beterjesztett adatokat komoly figyelmére méltatni és a halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket megtenni. Hiszen az a vidék vasúti szempontból eleget szenved már bizonyos vicziuális bajok miatt, mert a közfelfogás szerint a békési és csanádi vaBÚtat azért építették oly drágán, mert annak a vállalkozónak egy felső vidéken más okok miatt nagyon olcsón kellett építenie és kárpótlásul kapta ezt a vasútat, a mely oly rossz, hogy például Tót-Komlós és Orosháza között most is kocsin szállítják az emberek a gabonát, mert sokkal kevesebbe kerül; oly rossz, hogy az eddigi kocsiközlekedésen alig változtatott, mert kocsin csak annyi idő alatt lehet odaérni, mint a vasúton. Mert, ha rossz kedve van az elsőrendűnek, egy dugattyú útközben kiesik, meg kell állania az egész vonatnak, míg azt a kóczdugót megkapják és tovább indulhatnak. Egy szóval, ez a vasút az egész vidéken nevetség tárgya, segítségére pedig az ottani közlekedésnek teljességgel nincs. Hasonló okokból folyamodott a község, hogy a tanyákon az őrházaknál kis várótermeket építtessen a közlekedésügyi miniszter úr. Erre azt a választ kapta, hogy tanyák közt lévén csak ezek az állomások, ha a község a szükséges pénzt megadja, akkor hajlandó építeni. Ez a fődolog, a miért felszólalok. A ki azt a vidéket nem ismeri, az azt hiszi, hogy a kormány azzal egészen jó okot mondott, hogy csak tanyák közt van az állomás, tehát nem szükséges a váróterem. Én megfordítva azt mondom : épen azért, mert tanyák közt van,