Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-577
430 ^77. országos ülés 1896. márczius 6-áu, pénteken. ebben az irányban felhozott. Az pedig, hogy ebben a forgalomban egy bizonyos összeggel a magyar folyamhajózási társaság is részesittetett, az megint következménye az általános rendezésnek, mely a dunai forgalomban egyfelől a magyar közlekedési vállalatok, másfelől a Dunagőzhajózási társaság közt létesült. Ezek után, t. ház, arra a legújabb leleplezésre nézve is csak azt ismételhetem, hogy az az egyezmény is be lett mutatva, hogy az, nézetem szerint, nem törvénytelen, hogy mint forgalomosztási egyezmény adminisztratív hatáskörben volt köthető és különösen, hogy a magyar államvasútakra egyáltalában új terhet vagy költséget nem involvál. Hát, t. ház, ha itt a magyar államvasutak nem károsodnak, hanem még valamivel nyernek, ha itt a hazai termelés és hazai kivitel egyáltalában nincs érintve; ha egy bizonyos bevételi többlet a külföldi forgalmakban elérhető, mely utóvégre a mi gazdasági érdekeinket egyáltalában nem érinti és ha ebből a bevételi többletből egy bizonyos részt juttathatna a magyar folyamhajózási társaságnak is, hogy az is megerősödjék és az is akcióképesebbé tétessék, nem látom be, t. ház, hogy ebben mi gáncsolni való, vagy mi elítélésre méltó volna. {Helyeslés. Úgy van! jobbfélől.) A képviselő úr egy személyi dolgot is felhozott. Arra hivatkozott, hogy Rapaics, aki annak idején államvasúti hivatalnok volt,, egyidőben volt az én megbízottam, mint kereskedelemügyi miniszteré, és volt a részvénytársaságnak igazgatója. Hát, t. ház, én ennek a tisztviselőnek, akit hivatalos működésem ideje alatt csak becsülni tanultam, ennek a tisztviselőnek becsülete érdekében tartozom azzal a kijelentéssel, hogy az egyáltalában nem áll, hogy ő addig, míg megbízásom következtében tárgyalásokat folytatott, más hivatalban volt, sőt még csak kilátása sem volt, tudomásom szerint, arra, hogy a létesítendő folyamhajózási társasághoz valamely állásban szerződjók. Az ő reputácziója, korrekt és helyes eljárása érdekében, kötelességem ezt kijelenteni. (Helyeslés jobbfélől.) A képviselő úr még az árfolyamokra is utalt és sok mindent előadva, azt mondja: most már tudjuk, hogy miért emelkedtek a Dunagőzhajózási társaság részvényei, nem tudom, 500 írtra, vagy azon is felül. Polónyi Géza: A folyamhajózásé! Lukács Béla: A magyar folyamhajózási társaság részvényei nem emelkedhettek, mert még nincsenek is. (Helyeslés jobbfélől.) Mindenesetre sajátságos, hogy a képviselő úr az ő argumentácziójának túlsúlyát most a magyar folyamhajózás ellen irányítja, azt állítva, hogy annak adnak mindenféle titkos, különleges kedvezményeket, hogy azt a kormány így, meg amúgy, törvénytelen úton visszaélésekkel gyámolítja és ugyancsak egy lélekzetre szemrehányást tesz azért, hogy a Duna-gőzhajózási társaság részvényei emelkedtek. Polónyi Géza: Kartell! Lukács Béla: Én nem akarom kutatni, hogy egyes részvények miért emelkednek, miért nem emelkednek. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy a részvények emelkednek, meg esnek, azért, mert a részvényekkel játszanak. De ha ebből egyáltalában valamit következtetni akarnak, hát méltóztassék azt figyelembe venni, hogy igaz, hogy a Dunagőzhajózási társaság részvényei egy időben emelkedtek — miért, miért nem, nem tudom, — de azután megint estek és jelentékenyen estek, hogy miért, miért nem, megint nem tudom, de estek 100—-150 forinttal; és ha ma nézzük azoknak a részvényeknek árfolyamát, azt hiszem, alig csalódom, mert olyan pontos jegyzeteket az árfolyamokról nem vezetek, mint ő azt hiszem, alig csalódom, ha azt állítom, hogy mai árfolyama a Dunagőzhajózási társaság részvényeinek körülbelül ugyanaz, mint volt azelőtt, mielőtt a magyar folyamhajózási társaság létrejött. Hát, t. képviselőház, ezekben én a magam felfogása szerint végeztem azokkal a konkrét adatokkal, vádakkal és állításokkal, melyeket a képviselő úr felhozott. De méltóztassék még azt is figyelembe venni, a midőn arról van szó, hogy a magyar folyamhajózási társaságot ebben meg abban részesítik, a képviselő úr mindig a mérlegnek csak az egyik serpenyőjébe dob be mindenféléket, a másikat pedig teljesen figyelmen kívííl hagyja. Különösen múltkori beszédében utalt arra, hogy mennyire igyekezett a kormány nyereségessé tenni ezt az üzletet, mennyi mindenféle dotáczióval látta el. Én nem tudom, t. képviselőház, hogy olyan nagyon nyereséges üzlet lesz-e ez a folyamhajózási társaság; remélem, hogy egészséges és jó vállalat lesz, de hogy túlságos nyerészkedés ne legyen belőle, arról gondoskodik épen az a szerződés, épen az a törvény, a melyet arra vonatkozólag a t. képviselőház elfogadott, a melyre azonban a képviselő úr nem hivatkozik. Mert hiszen, ebben benn van az a határozmány, hogy a társaságnak 5 százalékon felüli jövedelmében már egy negyeddel az állam részesedik és a 7 százalékon felüli jövedelemnek már a fele az államé. T. képviselőház! Méltóztassanak azt is figyelembe venni, ha egyfelől igyekszünk erőssé tenni azt a vállalatot, ha egyfelől minden akadályt igyekszünk eltávolítani, a mely az ő akczióképessége ellen irányúi, akkor másfelöl gondoskodva van arról is, hogy azoknak a ter-