Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-577

430 ^77. országos ülés 1896. márczius 6-áu, pénteken. ebben az irányban felhozott. Az pedig, hogy ebben a forgalomban egy bizonyos összeggel a magyar folyamhajózási társaság is részesittetett, az megint következménye az általános rende­zésnek, mely a dunai forgalomban egyfelől a magyar közlekedési vállalatok, másfelől a Duna­gőzhajózási társaság közt létesült. Ezek után, t. ház, arra a legújabb leleple­zésre nézve is csak azt ismételhetem, hogy az az egyezmény is be lett mutatva, hogy az, né­zetem szerint, nem törvénytelen, hogy mint for­galomosztási egyezmény adminisztratív hatás­körben volt köthető és különösen, hogy a ma­gyar államvasútakra egyáltalában új terhet vagy költséget nem involvál. Hát, t. ház, ha itt a magyar államvasutak nem károsodnak, hanem még valamivel nyernek, ha itt a hazai terme­lés és hazai kivitel egyáltalában nincs érintve; ha egy bizonyos bevételi többlet a külföldi for­galmakban elérhető, mely utóvégre a mi gazda­sági érdekeinket egyáltalában nem érinti és ha ebből a bevételi többletből egy bizonyos részt juttathatna a magyar folyamhajózási társaságnak is, hogy az is megerősödjék és az is akcióképe­sebbé tétessék, nem látom be, t. ház, hogy ebben mi gáncsolni való, vagy mi elítélésre méltó volna. {Helyeslés. Úgy van! jobbfélől.) A képviselő úr egy személyi dolgot is fel­hozott. Arra hivatkozott, hogy Rapaics, aki annak idején államvasúti hivatalnok volt,, egy­időben volt az én megbízottam, mint kereske­delemügyi miniszteré, és volt a részvénytársa­ságnak igazgatója. Hát, t. ház, én ennek a tiszt­viselőnek, akit hivatalos működésem ideje alatt csak becsülni tanultam, ennek a tisztviselőnek becsülete érdekében tartozom azzal a kijelen­téssel, hogy az egyáltalában nem áll, hogy ő addig, míg megbízásom következtében tárgyalá­sokat folytatott, más hivatalban volt, sőt még csak kilátása sem volt, tudomásom szerint, arra, hogy a létesítendő folyamhajózási társasághoz valamely állásban szerződjók. Az ő reputácziója, korrekt és helyes eljárása érdekében, köteles­ségem ezt kijelenteni. (Helyeslés jobbfélől.) A képviselő úr még az árfolyamokra is utalt és sok mindent előadva, azt mondja: most már tudjuk, hogy miért emelkedtek a Duna­gőzhajózási társaság részvényei, nem tudom, 500 írtra, vagy azon is felül. Polónyi Géza: A folyamhajózásé! Lukács Béla: A magyar folyamhajózási társaság részvényei nem emelkedhettek, mert még nincsenek is. (Helyeslés jobbfélől.) Mindenesetre sajátságos, hogy a képviselő úr az ő argumen­tácziójának túlsúlyát most a magyar folyam­hajózás ellen irányítja, azt állítva, hogy annak adnak mindenféle titkos, különleges kedvezmé­nyeket, hogy azt a kormány így, meg amúgy, törvénytelen úton visszaélésekkel gyámolítja és ugyancsak egy lélekzetre szemrehányást tesz azért, hogy a Duna-gőzhajózási társaság rész­vényei emelkedtek. Polónyi Géza: Kartell! Lukács Béla: Én nem akarom kutatni, hogy egyes részvények miért emelkednek, miért nem emelkednek. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy a részvények emelkednek, meg esnek, azért, mert a részvényekkel játszanak. De ha ebből egyáltalában valamit következtetni akarnak, hát méltóztassék azt figyelembe venni, hogy igaz, hogy a Dunagőzhajózási társaság részvényei egy időben emelkedtek — miért, miért nem, nem tudom, — de azután megint estek és jelentéke­nyen estek, hogy miért, miért nem, megint nem tudom, de estek 100—-150 forinttal; és ha ma nézzük azoknak a részvényeknek árfolyamát, azt hiszem, alig csalódom, mert olyan pontos jegyzeteket az árfolyamokról nem vezetek, mint ő azt hiszem, alig csalódom, ha azt állítom, hogy mai árfolyama a Dunagőzhajózási társaság részvényeinek körülbelül ugyanaz, mint volt azelőtt, mielőtt a magyar folyamhajózási társa­ság létrejött. Hát, t. képviselőház, ezekben én a magam felfogása szerint végeztem azokkal a konkrét adatokkal, vádakkal és állításokkal, melyeket a képviselő úr felhozott. De méltóztassék még azt is figyelembe venni, a midőn arról van szó, hogy a magyar folyamhajózási tár­saságot ebben meg abban részesítik, a kép­viselő úr mindig a mérlegnek csak az egyik serpenyőjébe dob be mindenféléket, a másikat pedig teljesen figyelmen kívííl hagyja. Különö­sen múltkori beszédében utalt arra, hogy mennyire igyekezett a kormány nyereségessé tenni ezt az üzletet, mennyi mindenféle dotá­czióval látta el. Én nem tudom, t. képviselőház, hogy olyan nagyon nyereséges üzlet lesz-e ez a folyamhajózási társaság; remélem, hogy egész­séges és jó vállalat lesz, de hogy túlságos nye­részkedés ne legyen belőle, arról gondoskodik épen az a szerződés, épen az a törvény, a melyet arra vonatkozólag a t. képviselőház elfo­gadott, a melyre azonban a képviselő úr nem hivatkozik. Mert hiszen, ebben benn van az a határozmány, hogy a társaságnak 5 százalékon felüli jövedelmében már egy negyeddel az állam részesedik és a 7 százalékon felüli jövedelem­nek már a fele az államé. T. képviselőház! Méltóztassanak azt is figyelembe venni, ha egyfelől igyekszünk erőssé tenni azt a vállalatot, ha egyfelől minden aka­dályt igyekszünk eltávolítani, a mely az ő akczióképessége ellen irányúi, akkor másfelöl gondoskodva van arról is, hogy azoknak a ter-

Next

/
Thumbnails
Contents