Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-577
428 S7 «* országos ülés 1896. márczius 6-;Vn, pénteken. tése lebegett szem előtt, a korábbi években, és különösen az, hogy a zimonyi vonal értékesíttessék, a mely a befektetett milliókat egyáltalában nem kamatoztatta és nem hasznosította, akkor igenis, azt az intézkedést léptette életbe még boldogált hivatalbeli elődöm, hogy Szalonikibe, Belgrádba, Konstantinápolyba és több helyre hivatalnokokat küldött ki. Nem azt mondottam, hogy azok az ügynökségek, a melyek azután később, de szintén általa létesíttettek, egy magán kereskedelmi czég által, ugyancsak Konstantinápolyban vagy Szalouikiben vannak ; ezek azután a magyar államvasút! hajózásnak fejlesztésére az Al-Dunán foglaltak helyet és igen jelentékeny számú ügynöki hálózat volt már korábban is rendes szerződés alapján, a melynek rendes, megfelelő budgeítétele volt évenkint a törvényhozás elé terjesztett költségvetésben. (Úgy van! jobbfelől.) T. ház! A folyamhajózási társaság tehát körülbelül 40 állomáson lesz köteles ezen árúszerzési és ügynöki szolgálatot az államvasutak javára ellátni. Lehet, sőt úgy is van, hogy ma még nem teljesíti ezen szolgálatot mind a 40 állomáson és tudomásom szerint a múlt évre pl. nem is fizettetett ki az egész 40.000 frtnyi összeg — a mint azt a képviselő úr mondja — a folyamhajózási társaságnak ezen a czímen, hanem úgy tudom, hogy csak pro ráta történt a kifizetés. De az, t. ház, hogy egy vagy több, vagy néhány állomáson be van-e már rendezve ez az ügynöki szolgálat most, vagy pedig nincsen, ez lényeges differencziát nem okoz. Ezzel szemben másfelől figyelmet érdemel az, hogy az első szubvenczionális összeget például a 40.000 frtot a folyamhajózási társaság nem fordíthatja részvényeseinek dividendáira, hanem tartalékba kell azt helyeznie, a mely első sorban lesz hivatva azon tökeveszteségeket fedezni, a melyek — remélem, nem fognak bekövetkezni, — de esetleg bekövetkezhetnek. A 40.000 írt ügynöki pausáléra vonatkozólag egyébként a t. képviselő úr most máinem mondja azt, a mit korábbi beszédében mondott, hogy az budget nélküli kiadás; most már csak azt mondja, hogy a budgetben el van dugva. T. képviselőház! Az ennek megfelelő kiadások éveken keresztül a budgetben benne voltak, nemcsak az 1895-ikiben, hanem több évvel azelőtt is, megfelelő rovat alatt: Leszámoló kereskedelmi és szállító hivatalok költségeihez való hozzájárulás czímén; az államvasúti külön üzemi budgetben pedig egészen külön részletezve. Utóvégre sohasem lehet tudni, hogy egyik vagy másik képviselőnek melyik tétel nem tetszik és melyiket akarja megtámadni; ennélfogva igen természetes, hogy már előre nagy betűkkel egyes tételeket, épen azokat, a melyeket az illető, meg akar támadni, kinyomatni nem is lehet. (Tetszés a jobboldalon.) De a képviselő úr egy újabb felfedező útra indult és feltalált egy újabb titkos egyezményt, az úgynevezett pótegyezményt, a melyről tegnap szólott és a melynek egyes megállapodásait itten igen élénk illusztráczióban bemutatta és ez az illusztráczió egyes képviselő urak részéről kellő visszhangra is talált. Ez, t. képviselőház, a mire a képviselő úr hivatkozott, a magyar folyamhajózásnak a részesedése azon egyezményekben, a melyek az államvasutak és a magyar folyamhajózás között egyfelől és másfelől a Dunagőzhajózási társaság között köttettek. Ennek, t. képviselőház, egyszerűen az az értelme, hogy a magyar folyamhajózási társaság is ezekben a forgalmakban teljesen jogosult, mert ő is tényező a dunai forgalomban. Azt nem lehetett, t. ház, megengedni, hogy a magyar folyamhajózási társaság az államvasutakkal versenyezzen, kitiltani a dunai forgalmakból megint nem lehetett, hát igen természetes, vele is még bizonyos megállapodást kellett létesíteni. A forgalmi viszonyok e rendezésénél egyfelől a magyar államvasutak és a magyar folyamhajózási társaság szerepelt, mintegy egységes fél, másfelől pedig a Dunagőzhajózási társaság. Ezen forgalmi rendezésekbe csakis külföldi forgalmak vonattak be egynek kivételével, néhány aldunai malom lisztforgalmának kivételével, a mire egyébként visszatérek. Tehát ettől eltekintve, csakis külföldi forgalmak vonattak bele ezen rendezésbe, A midőn a forgalmi viszonyok (Zaj. Halljuk ! Halljuk/ Elnök csenget.) a Dunagőzhajózási társasággal rendeztettek, igen természetesen előállott annak a szüksége, hogy viszont ez a rendezés történjék meg egyfelől a magyar folyamhajózási társaság, másfelől pedig a magyar államvasutak között és így állapíttattak meg bizonyos hányadok, mely hányadok szerint fognak a közösen elért forgalom, a közös jogosultsága forgalmi osztásban elért eredmények megosztatni a magyar hajózási vállalat és a magyar államvasutak közt. T. ház, mint általában ilyen forgalmi osztásoknál, hosszas tárgyalásoknak és alkudozásoknak eredménye azon hányadok, melyek ezen irányban megállapíttattak. De a t. képviselő úr hivatkozik egy 50.000 frtos, illetve két 25.000 frtos tételre és azt mondja: ime, tíz éven át,. . . Hock János: Húsz éven át! Lukács Béla: . . . vagy húsz éven át egy millió frt adatik oda ajándék 'gyanánt a magyar folyamhajózási társaságnak és évi
