Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-576

576. országos Illés 1896. märczius 5-én, csütörtökön. 401 En megengedem, hogy talán elnézhetők lehetnének ilyen körülmények oly állomásoknál, a melyek csak átmeneti állomások s a melyeket az utasok csak egyszerűen érintenek, a nélkül, hogy útjokat onnan valamerre irányítaniok kellene. Azonban Szegeddel a dolog nem úgy áll, t. miniszter úr, mert Szegeden azok, a kik például Budapestről jönnek és Vásárhely felé vagy Szabadka felé akarnak utazni, vagy Zenta felé akarnak maguknak irányt kijelölni, vagy az arad-csanádi vasúton akarnak tovább utazni, nem 5 vagy 10 perczig, hanem egy vagy másfél óráig kénytelenek várakozni az állomáson. Már pedig, t. miniszter úr, mikor 60—80 ember van bezsúfolva egy kis szobácskába, hogy az milyen kellemes állapot, annak megítélését bátran bízom az igen t. miniszter úr ízlésére. Ezért kérem a t. miniszter urat, méltóztassék ezen két állomás kibővítése végett a szükséges intézkedéseket lehetőleg mielőbb megtenni. Ha már felszólaltam ezen tételnél, lehetetlen, hogy figyelmébe ne ajánljam a t. miniszter úrnak azt a felburjánzó nepotizmust, a melyet általában a vasúti hivatalnokokkal, alkalmazottakkal és vasúti munkásokkal szemben, lépten-nyomon rendre tapasztalunk. Ha látjuk és tapasztaljuk ezt, mikép a t. kormánynak iránya és elve az, hogy az állami és közigazgatási hivatalnokokat közönséges szavazó géppé és eszközzé alacsonyítja le: ez az irányelv fokozatosan még fokozottabb mérvben talál alkalmazást a vasúti tisztviselőkkel és alkalmazottakkal szemben. Hiszen akár országgyűlési, akár községi választásokról van szó, azok a szegény vasúti hivatalnokok, mint egy legjobban bedreszírozott katona-hadsereg csoportosíttatnak össxe és a felügyelő által behajtatnak a választási helyiségbe, ahol kötelesek leszavazni esetleg azokra, kik nekik ellenszenvesek, a kiket megválasztani nem akarnak. Ha pedig az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával valamely vasúti hivatalnok, a ki be van írva a választási lajstromba, lakik esetleg Nyitra vagy Árva vármegyében, avval a kormány nem törődik, lehozatja oda a délvidéki választókerületbe, pl. Pancsovára, és a kormány, mely krajczárnyi árút sem szokott ingyen elszállítani, azt a szegény embert leszállítja 24—26 órányi távolságra, csak azért, hogy a kormány polititikáját támogassa. (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) Ez, t. képviselőház, lealacsonyítása az emberi méltóságnak, lealacsonyítása magának az emberi nemnek, mert az ilyen eljárás nem egyéb, minthogy azt a szegény hivatalnokot közönséges szolgának, cselédnek tekintik, és lealacsonyítása magának az államnak, az állam jövőjének, mert a mely állam c-ak katonákat és szolgákat képes KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXX. KÖTET. nevelni, az nem képes a maga haladását biztosítani. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A tételt nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Bernát Béla! Bernát Béla: T. képviselőház ! (Halljuk! Hulljuk!) Nem akarok hosszasan foglalkozni azon bajokkal, a melyek a vasúti hálózat építményeinél mutatkoznak, hiszen ezen bajok okairól már mások is beszéltek, de legvilágosabban ismerte ezt be maga a miniszter úr, mikor kijelentette, hogy ezen bajok orvoslására mintegy 153 milliót óhajt igénybe venni és magának megszavaztatni. Én ez alkalommal fel akarom hívni a t. miniszter úr figyelmét Tarczal ég Szerencs vasúti állomásokra, melyeknél szükségessé válik az, hogy végre-valahára az igényeknek megfelelőleg kibővíttessenek és rendeztessenek. Köztudomású dolog, hogy a legújabb időben ezen két városban nagymérvű ipartelepek létesültek; nevezetesen Tarczalon állami kőbánya nyittatott, a mely kőbánya fogja majd szolgáltatni a transzverzális úthoz szükséges köveket ; továbbá Szerencsen nagyszabású czukorgyár épíílt és mindezen iparvállalatok oly természetűek, hogy az illető állomásokon a vasúti forgalmat nagy mértékben rendkívül igénybe veszik. Csakis szerencsés véletlennek köszönhető, hogy időközben ezen vonalakon, e sok hiány miatt, mely az építményeken mutatkozik, vasúti szerencsétlenségek nem történtek. Tarczalon már ezelőtt pár évvel történt is ily vasúti szerencsétlenség. Én, t. ház, a miniszter ár figyelmét ezen bajokra kötelességszertíleg felhívom itt a parlamentben és kérem őt, szíveskedjék intézkedni, hogy ezek a bajok végre valahára orvosoltassanak. Ugy tudom, hogy minden évben be szokott vétetni a munkaprogrammba úgy Tarczal, mint Szerencs vasúti állomásának kiépítése és kibővítése, de ez csak a papíron vau meg, mert midőn a kivitelre kerííl a sor, rendszerint semmi sem történik. Felkérem tehát a t. miniszter urat ismételten, méltóztassék ezt figyelmére méltatni, és intézkedni, hogy a közforgalom igényeinek megfelelőleg, ezen bajok minél hamarább rendeztessenek. Különben a tételt elfogadom. (Helyeslés! a baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Kolozsváry-Kíss István! (Felkiáltások: Nincs itt!) Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Sajnosán tapasztaltam, hogy a t. ke51