Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-561

m 561. országos ülés 1896. február 17-én, hétfőn. tanszékeként szervezni, illetve a közjog előadá­sának a kötelezettségével összekötni, mert a nem­zeti jogélet szempontjából nem kevésbbé fontos a magyar közjog sem, mint a magyar magán­jog és így annak párhuzamos előadásáról annál sürgősebb szükség gondoskodni, miután az a második alapvizsgának tárgyát képezi, melynél szintén sok hallgató torlódik össze. E szempontból tehát nem kisebb a szükség a közjog második tanszékének felállítása tekin­tetében sem, mert épen a közjog nemzeti specziális jogéletünknek legpregnánsabb kifeje­zését foglalja magában és fontosságára nézve szintén nem csekélyebb tantárgy a magyar magánjognál, épen azon specziális viszonyoknál fogva is, a melyek Magyarország közjogi éle­tében fennállanak. A mennyiben azonban a t. miniszter úr nem szándékoznék most rövid idő alatt a közjog előadásira egy második tan­széket szervezni, akkor legalább arra kérném, hogy miután most is össze van kapcsolva e két tantárgynak, tudniillik a köz- és közigazgatási jog előadása egy rendes tanár személyében, legyen szíves a közigazgatási jog kinevezendő rendkívüli tanárát egyúttal a magyar közjog előadásával is megbízni. T. képviselőház! Ezek a tanszékszapo­rítások annál könnyebben megtörténhetnek, mert erre nem szükséges a költségvetésben egy krajezárnyi további költség felvétele sem. A t. miniszter úr fedezheti ennek a költségét azáltal, ha mint az indokolásban kéri is az úgynevezett átruházási jogot, azt igénybe veszi, mert a t. miniszter úr tudni fogja velem együtt, hogy a költségvetésben húsz rendes tanári fizetés és lakbér van felvéve és ennyi tanár csakugyan volt is azelőtt, ellenben hogy jelenleg tényleg csak tizenhét rendes tanár van, tehát a költségvetésbe felvett uján Szervezendő tanszéken kivűí három rendes tanári állást betölt­het és ha ezek egyikét vagy másikát a miniszter úr rendkívüli tanszékként szervezi, miután a virement megvan, akkor nemcsak még további hárommal, hanem négygyei szaporíthatja a tan­székek számát. Mert azzal is legyen tisztában, hogy egyetemünk hallgatóinak, különösen a jogi fakultáson évről-évre fokozódó száma mellett okvetlenül szükséges a párhuzamos tanszékek felállítása, még pedig az egész vonalon. Némely tantárgyra nézve gondoskodva van erről azáltal, hogy egyes jogosítványnyal biró tanárok pár­huzamos előadásokat tartanak. így például a nemzetgazdászat és a pénzügytan tárgyainak, a mely tárgyak a második alapvizsgálatnak anyagához tartoznak, szintén nincs két tanszéke, de itt egyelőre gondoskodva van azáltal, hogy a jogosítványnyal biró tanárok párhuzamos elő­adásokat tartanak. De már a politikánál csak egy tanár van, ez jelenleg beteg lévén, csupán helyettesítés útján láttathatik el ezidő szerint a politika tanszaka. Ezek után, t. ház, áttérek a magyar magán­jog második tanszékének kérdésére. Én egyike voltam azoknak, a kik már évek óta sűrűen hangoztatták, hogy a magyar magánjog előadá­sára egy második tanszék szervezése szükséges. Igen röviden fogok e kérdéssel foglalkozni, mert azokhoz, melyeket ennek sürgősségére nézve az előttem szóló t. képviselőtársaim elmondottak, egészében csatlakozom, valamint elismeréssel veszem, hogy a miniszter úr is belátja a magyar magánjog második tanszékének fontosságát. Van ugyan jogosított tanár is, de az nincs kötelezve tartani előadásokat, sőt ezen félévben nem is tart párhtfeamos előadást. Már most a magyar magánjog hallgatói is oly nagy számmal vannak, mint a második alapvizsga tárgyainak hallgatói, mert ezt másod-, harmad- és negyed­évesek vegyesen hallgatják; itt tehát parallel előadásokról gondoskodni okvetlenül szükséges. A mi e tekintetben a t. miniszter úr kije­lentését illeti, azt tudomásul veszem ; azonban meg szeretném toldani valamivel, a mennyiben egymagában nem tartom egészen kielégítőnek, és ha tőle teljesen megnyugtató nyilatkozatot nem fogok kapni, akkor kénytelen vagyok Várady Károly t. képviselőtársam határozati javaslatához hozzájárulni avval a feltétellel, ha abból egy pontot kihagy, azon pontot, melyben azt mondja, hogy a miniszter a tanszék költ­ségeit az 1896-ik költségvetésbe állítsa be. Mert erre semmi szükség nincs, miután, mint előbbi fejtegetésemben kimutattam, erről a jelen költség­előirányzatban minden újabb tétel felvétele nélkül gondoskodni lehet, a nélkül, hogy egy kraj­ezárnyi újabb költséget okozzunk vele. S ép azért kérem a t. miniszter urat, a mennyiben szük­ségét érzi a magyar magánjog második tanszéke mielőbbi felállításának, tessék erre nézve meg­nyugtató nyilatkozatot tenni, mely esetben magam is kérni fognám Várady Károly képviselőtársa­mat határozati javaslatának visszavonására. Mert most még csak februárban vagyunk, tehát mód­jában van a t. miniszter úrnak gondoskodni arról, hogy márcziusban kihirdettessék apályázat, akár rendkívülinek, akár rendesnek kontemplálja is a tanszéket. Nézetem szerint ugyan leg­jobb volna, ha alternatív alakban hirdettetnék a pályázat, de nem akarok elébe vágni e részben a miniszter úr intézkedésének. Mivel lehetséges — mint mondám — kihirdetni a pályázatot márcziusban, tehát lehetséges az is, hogy az egyetemi testületek a kérvényeket még ezen félév folyamán tárgyalják és így annak betöltése leg­később a nyári szünet alatt megtörténhetik és lehetővé válik, hogy az 1896/7-iki tanévben a

Next

/
Thumbnails
Contents