Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-567

186 5G7. országos ülés 1890. február 24-én, hétfőn. hogy a kormány nem a parlamenti többségből volt véve, tehát ott a hatalom kezelésénél nem a nép, hanem egyszerűen a korona akaratát képviselte, és a korona kinevezése alapján jutott a maga helyéhez. Miért ragaszkodtak a 67-iki törvényhozók a teljes alkotmányosság feltételéhez? Azért, mert a viszonyokat akként látták megváltozva, hogy ezentúl Magyarország nem fejedelmével köti meg a szerződéseket, hanem a közösügyek elintézésében a jövőre nézve az alkotmányos Magyar ország a teljes alkotmánynyal bíró Ausztria népével, — nemzet nemzettel érintkezik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez a kimondott czélja az 1867: XII. t.-cz.-nek. Most av.t kérdem én, hogy ha 1867-ben nem taríották a kormányt eléggé alkotmányosnak, mert ámbár felelős volt, de nem volt parlamenti, mert nem a parlament többségéből vétetett és nem a nép akarata alapján kezelte a hatalmat és nem a nép és a korona akaratának összhangba hozatala volt a hivatása, mint egy parlamenti kormánynál történik, — hát akkor mi különbség van a mai Badeni-kormány és az 1867 elején létezett osztrák kormány között? Semmi! (Ügy van! a szélső haloldalon.) A Badenikormány egyetlenegy tagja nem hogy a parlament többségéből nincs, de még a parlamentből sincs. És midőn én itt a házban felszólaltam január elején a miniszterelnöki tárcza költségvetésénél, akkor felszólalásom és határozati javaslatom Ausztriában is némi figyelmet keltett, és akkor a »Fremdenblatt«, a mely félhivatalos lap, január 11-iki számában maga elmondja, hogy a mostani osztrák minisztérium nem parlamenti, mert hát nincsen a parlament kebeléből véve, sőt azt mondja, még olyanok sincsenek tagjai közt, a kik a képviselőház tagjai volnának, vagy pedig olyan sincs köztük, (Hulljuk! Halljuk!) — a miniszterek között — a ki bármely párthoz tar toznék, (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »oder etwa aus dem Titel seiner Zugehörigkeit zu einer der politischen Partéién in den Ráth der Krone aufgenommen worden wäre«. Tehát még a politikai pártokhoz sem tartoznak azok a miniszterek. Engedjen meg a t. ház, a félhivatalos közlöny konstatálja azt, a mit mi különben mindnyájan tudunk, a mit Badeni maga programmbeszédében, melyet deczember 9-én tartott a parlamentben, Ausztriában szintén konstatál, hogy az ő kormánya nem parlamenti; ő a parlamentet csak egy tiszteletreméltó testületnek tartja, miniszterei nincsenek a parlament kebeléből véve, miniszterei nincsenek a politikai pártokkal semminemű összeköttetésben. Azt kérdezem én: akkor micsoda minisztérium ez? Kinek a minisztériuma az? Mert Ausztriának alkotmányos élete azon pártok által vezéreltetik, a mely pártok az ő törvényhozásában helyet foglalnak, (Helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) úgy, a mint ez minálunk itt, a törvényhozás termében történik. Olyan miniszterek, a kik a pártokon kivűl állanak, olyan miniszterek, a kik nem a többség kebelébő! kerülnek ki, képezhetnek egy kormányt, de az a kormány többé nem parlamenti kormány; az a kormányzás, mely ezen rendszerből fakad és vitetik keresztül, többé nem felel meg a teljes alkotmányosságnak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De, t. ház, tárgyalás alá vétetett ez itt is, és Magyarországon is, midőn tárgyaltatott a lapok által akkori felszólalásom, még a kormánypárt nézeteit nagyon hevesen kifejezni szokott lap, a »Peati Napló« is, bár általánosságban nekem igazat nem ad, de a részletekben ily bevallásokat tesz, hogy ez ugyan nem valódi parlamenti kormányzat Ausztriában, hanem mégis valamely szurrogátum, a mely megfelel a tény leges viszonyoknak, és a mely mégis jobb a minden parlamenti formát nélkülöző abszolutizmusnál. Tehát egy szurrogátum-kormány van Ausztriában, melyet az ottani tényleges viszonyok következtében kellett, hogy életbeléptessenek, s a mely csak valamivel jobb az abszolutizmusnál. (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk

I) A mi törvénykönyvünk pedig azt rendeli, hogy az 1867 : XII. törvényczikk tartalma akként lép életbe és akként végrehajtandó, hogy •— mert annak egyik feltétele ez — Ausztriában teljes alkotményosság van. Hát most azt kérdem én a t. háztól, hogy az ilyen szurrogátum-kormány, a mely a parlamenti pártokból nincsen véve, a mely az összes politikai közvéleményt megalkotó és erre jogosult uéprétegekkel Ausztriában nincsen egyenes összeköttetésben, a mely a maga javaslatai számára a többséget esetrőlesetre a legolcsóbb piaczon beszerzi, a miként be szokta az ember a maga fogyasztási czikkeit szerezni; az a kormány, a mely az alkotmányos osztrák népet nem képviseli, azzal semmi politikai összefüggésben nincs, egyszerűen csak a hatalmat kezeli, az a kormány, mely ezen nem parlamenti természetét nyiltan hirdeti, és az a kormány, a mely a maga hivatalnokait, mint vak eszközöket akarja a maga kénye és uralma alá hajtani Ausztriában, s e czélra még az uralkodó személyes közbejöttét is felhasználja: az a kormány parlamentáris kormánynak nevezhető-e, igen vagy nem ? (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Ha parlamentáris kormánynak nem nevezhető, akkor Ausztriában nem áll fenn a teljes alkotmányosság ; és mivel uem áll fenn Ausztriában a teljes alkotmányosság, akkor nincsea meg az a parlamenti felelős minisztérium sem, a melyet az 1867. évi XII. törvényezikk 19. §-a