Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-567

567. országos ülés 1896. február 24-én, hétfőn. 183 kiküldött tagokkal az eddigi gyakorlatnak megf elfelé! őleg, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) és mert csak erről van szó, kérem, méltóztassék ezen javaslatot elfogadni, illetőleg országos határozathozatal ezéljából, a mennyiben a főrendiház hozzájárni, a főrendiházzal is közölni. (Helyeslés a jobboldalon). A mi Ugron Gábor úrnak a kormány elleni kifakadását illeti, kell, hogy kijelentsem, hogy azt egyáltalában nem tartom indokoltnak. A t. ház és a főrendiház is együttesen az ezredéves ünnepségek megtartása érdekéből teendő intézkedéseknél kezdeményező, ellenőrző, tanácsadó jogkörrel egy bizottságot küldött ki, ezen bizottság van hivatva az egész kérdésben a kormány eljárását figyelemmel kisérni, ellenőrizni és nézetem szerint — és itt nézetem találkozik a képviselő úr nézetével -- a törvényhozás elé részletes javaslattal jönni az ünnepélyekre nézve azon kérdéseket illetőleg, a melyekben határozni az országgyűlés kétségtelenül van hivatva. Ezen bizottság megbízatásának megfelelően járt el eddig is. Ezen bizottsággal tárgyalt a kormány és ezen bizottságnak, gondolom, már október hó folyamán a programmot be is mutattam, a melyet a bizottság már magáévá is tett. Ebből nem következik azonban, t. ház, hogy az ünnepségek részletei tekintetében végleges megállapodás volna. Igenis, már közelben leszek abban a helyzetben, talán nem épen holnap, mint azt az egyes képviselő arak kívánják, de közelebbről az egész részletes ünnepségekre nézve ezen bizottságnak előterjesztést tenni, a melyet, ha a bizottság magáévá tesz, jelentés alakjában, ezen ház és a főrendiház elé jön. A ház azután határozhat részletesen és közjogi tekintetekre is figyelemmel biztosíthatja magának azt a jogot, hogy belátása szerint határozzon, e joga meg van az országgyűlésnek kétségtelenül és azt én magam is vitatni nem kívánom. Lesz a háznak alkalma a bizottság jelentése folytán minden körülmények között, ha nem is a legközelebbi napokban, de közelebbről ezen kérdésekkel, az ünnepségek kérdésével részletesen foglalkozni, addig kérem, méltóztassanak türelemmel lenni, mert a bizottság kell, hogy először tárgyalja azt és a bizottság jelentése alapján lesz hivatva a ház is tárgyalni. A javaslatot kérem elfogadni. (Helyeslés a jobbóldalon). Szerb György előadó: Ugron Gábor t. képviselő úr azon kérdést intézte hozzám, hogyan lehetséges az, hogy én azon nyilatkozatot tettem, hogy ő Felsége előre szentesítette volna ezen eljárást. Bátor vagyok megjegyezni, hogy én e szót egyáltalában nem használtam, és a mint utólag a gyorsírói jegyzetekből meggyőződtem, e szó a jegyzetekben sincsen felvéve. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát mit mondott?) Azt mondottam, hogy ő Felsége ezen közjogi eljáráshoz előzetesen hozzájárult. Ebben pedig nézetem szerint semmiféle imparlamentáris dolog nincsen. (Igaz! Úgy van ! jobbfélőL) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha szólani senkisem kíván, a tanácskozást berekesztem. A kérdés az, elfogadja-e a ház a »szent koronának és egyéb királyi jelvényeknek a honalapítás ezredéves ünnepélye alkalmából közszemlére kitétele tárgyában« szóló miniszterelnöki jelentést. (Igen!) A ház azt elfogadja és szíves hozzájárulás végett a főrendiházaal közöltetni fog. Következik a napirend második tárgya, a miniszterelnök határozati javaslata: »a quótának újból való megállapítása végett egy 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt«. (írom. 1047) Illyés Bálint jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. képviselőház! A magam részéről s azon párt nevében is, melyhez tartozni szerencsém van, nem fogadom el a quóta-bizottság kiküldetése iránti javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem fogadom el pedig első sorban és főként azon párt álláspontjából kifolyólag, a melyhez tartozom, azért, mert mi Ausztriával a közgazdasági kiegyezésre és az összes közügyekre nézve ismert pártállásunk szerint teljesen önálló gazdasági állapotot kívánunk teremteni, miért is az Ausztriával való tárgyalásnak abszolúte semmi szükségét nem látjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De nem fogadom el közjogi szempontból sem, mert az 1867 : XII. tcz. 25. §-a világosan megmondja, hogy a két ház minden közösügyre a két felelős kormány közbejöttével, ennek előzetes egysége alapján, mehet bele a tárgyalásokba. Miután pedig ismert dolog az, és ebben a házban a költségvetés általános vitájánál már élénk vita is folyt a felett, hogy a Badeni-kormány nem tekinthető felelős kormánynak Ausztriában, e tekintetben pártunknak kifejtett álláspontja az, hogy a Badeni-kormány nem felelős kormány, csak ügyviteli kormány; ennélfogva vele az 1867 : XII. tcz. 25. §-a alapján a magyar kormány tárgyalásba nem bocsátkozhatik, és a magyar parlament a magyar kormánynak a mai osztrák kormánynyal folytatott tárgyalásait vita alapjául el nem fogadhatja. Pulszky Ágost t. képviselőtársam mosolyog ezen álláspont felett, pedig visszaszíja ezt a mosolyt, mert megfogom mutatni épen e parlamentnek a múltjából, hogy már volt hasonló eset Magyarországon, a mikor nem pusztán a függetlenségi párt, hanem az ellenzék összes árnyalatai, közöttük a háznak jelenlegi igen tisztelt elnökével, Szilágyi Dezsővel együtt