Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-566

S66. országos illés 1896. február 22-én, szombaton. Í77 jebb 50 fokú — a százfokú szeszmérő szerint — pálinkát, i hektolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordíttatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra két hektoliternél nagyobb űrtartalmú főzőüstöket használni nem szabad.* A törvény világos. Ugyancsak 1888-ban a pénzügyminisztérium ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott egy utasítást, a melyben meghatározta azon időpontokat, midőn különböző anyagokból pálinkát lehet főzni, illetve ezen jog gyakorlására az engedélyt az illetékes pénzügyi hatóságtól kérni lehet. Nemkülönben ugyancsak ezen utasításoknak, ha jól emlékszem, 6. §-a megszabta, illetve megengedte, hogy ilynemű adómentes pálinka főzésére kazánokat lehet kölcsön kérni és szabad kölcsön adni. Ennek a jognak gyakorlásában voltak Szentes város termelő birtokosai is egészen az 1894. évig. Az 1895. évben 149 szentesi lakos folyamodott adómentes pálinkafőzési engedély kinyeréseért, és legelső sorban azon sérelem követtetett el az illető hatóság által, hogy bár az utasítás megszabta határidőben, tehát augusztus 3-ikáig jelentkezéseiket megtették, mégis csak október 25-ikén hozott határozatot ' ez ügyben a szegedi pénzügyigazgatóság, és a 149 jelentkező közííl 101 egyént elutasított, és pedig 54 egyént azon a czímen, hogy lisztes anyagokból is akarnak pálinkát főzni, mivel pedig — azt mondj'a a pénzügyigazgatóság rendelete — az ő tudomása szerint ilynemű főzdék Szentesen nincsenek, annálfogva az illetőket jelentkezésükkel elutasította; 47 egyént pedig elutasított azért, mert azt mondja, hogy a mennyiben ők egy egyénnek a kazánján, még pedig — megmondja maga a pénzügyigazgatósági rendelet is — Bertók János kazánján akarják anyagaikat kifőzni, a mennyiben ezzel szemben 1895. márczius 31-én kiadott a pénzügyminiszter úr egy körrendeletet, a mely erre vonatkozólag oly megszorításokat foglal magában, hogy ezek következtében a kedvezmény engedélyezése lehetetlenné vált a pénzügyigazgatóság részéről; annálfogva elutasítja az illető jelentkezőket. Fenmaradt még 48 egyénnek a joga. Erre azt mondja a pénzügyigazgatóság, hogy a pénzügyőri biztosság bizonyos bejegyzéseket tegyen jelentkezési íveibe, s majd terjeszsze vissza hozzá, hogy az engedélyt írásban kiadhassa. Vártak is az illető jelentkezők — az a 48 egyén, a ki maradt 149-ből — de addig voltak kénytelenek várni, mígnem anyagaik romlásnak indulván, kénytelenek voltak adófizetés mellett főzni ki azt. Tehát a jelentkező 149 egyén közül a törvény kezdvezményében egyetlen egy egyén sem részesült a múlt esztendőben Szentes városában. Ennélfogva KÉPVH. NAPLÓ. 1892--97. XXX, KÖTET. én egy interpellácziót intézek a pénzügyminiszter úrhoz, a következőkben (olvassa); »Interpelláczió a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz: Van-e róla tudomása a pénzügyminiszter urnak, hogy bár az 1888-ik évi XXIV. tcz. 5. §-ának rendelkezése által jogot nyertek mindazon polgárok, kik szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, hogy öntermesztette anyagokból, önmaguk és velők egy kenyéren levő háznépük vagy cselédjeik részére, a törvényben megszabott menynyiségben adómentesen pálinkát főzhessenek, s mégis a törvény daczára, a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság — a szegedi m. kir. pénzügyőri biztossághoz 1895. évi október hó 14-én 33.222. sz. a. kiadott rendeletével — 149 jelentkező szentesi lakos közül 101 jelentkező féltől tagadta meg eme jog gyakorlását; és pedig 54 egyéntől azon indokolás mellett, mivel a bejelentett egyéb anyagokon kivtíl lisztes anyagból is szándékoztak pálinkát főzni, azt mondván, hogy e czélra berendezett pálinkafőzdék nincsenek ; 47 egyéntől pedig azon indokolással, hogy, mert mindannyian Bertók Imre hordozható üstjén óhajtják a főzést eszközölni, ez pedig — ekként konstatálja a pénzügyigazgatóság — a m. kir. pénzügyminisztériumnak 1895. évi márczius 31-én 23.299. sz. a. kiadott körrendeletében foglalt megszorítások folytán kivihetetlen. Az engedélyt nyert 48 folyamodó pedig oly késő időben nyerte meg a főzési engedélyt, hogy hasznát már nem vehette, mivel főzésre szánt terményei kifőzését — nehogy azok végképen elromoljanak — kénytelen volt már előbb adófizetés mellett eszközölni? Ennek következtében hajlandó-e a pénzügyminiszter úr hivatkozott sérelmes rendeletét akképen változtatni meg, és általában olyan intézkedést léptetni életbe, miáltal az ország adófizető polgárainak az 1888 : XXIV. tcz. 5. §-ában biztosított joguk kellő időben és a gyakorlatban is érvényesüljön? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Ki következik szólásra? Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Törekedni fogok a t. ház kimerült türelmére és figyelmére való tekintettel röviden indokolni interpellácziómat. Azonban nem mulaszthatom el, hogy annak bevezetéséül néhány szót ne szóljak azon ügy előzményeiről, a melyben a belügyminiszter úrhoz interpellácziót intézni kívánok. (Halljuk! Halljuk!) A magyar nemzeti színház mellett évek óta 23