Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-566

176 560. országos ülés 189fi. február 22-én, szombaton. ság eredeti határozati javaslata határozattá nem emelhető, mert annak értelme nem volna. Ezzel szemben az újabb javaslat az, mely felolvas­tatott. Ezzel szemben Polónyi Géza képviselő úr ellenindítványt adott be, méltóztatnak-e kí­vánni, hogy az felolvastassák. Kérem azokat a képviselő urakat, kik a kérvényi bizottság elő­adója által beterjesztett határozati javaslatot .. . Polónyi Géza: ügy már helyes! Elnök: • • • elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a határozati javaslatot. E szerint a Polónyi képviselő úr ellen­indítványa elesik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­Surány község kérvénye a ráutalt fogyasztási adóból a be nem vett összegnek elengedése iránt. Szuhányi Ferencz előadó*. Az 1893/94­ben Surány községre utalt fogyasztási borafló, daczára annak, hogy a beszedés ellenőrzése a leglelkiismeretesebben foganatosíttatott, fogyasz­tás hiányában beszedhető nem volt. Ha az állam a ráutalt összeget követeli, kénytelen lesz köz­ségi pótadóval pótolni. A község a pénzügy­miniszterhez folyamodott ennek elengedése vé­gett, de kérelmével elutasíttatott oly indokolással, hogy a község a hiányos ellenőrzés és felügyelet miatt önmaga oka, hogy a ráutalt adótétel be­szedhető nem volt. A bizottság nevében van szerencsém javasolni, méltóztassék ezen kérvényt a pénzügyminiszter úrnak kiadni. Hévizy János jegyző: Förster Ottó! Förster Ottó: T. ház! Pár rövid szóval akarok csak Surány község kérvényéhez járulni, részben ismertetés, részben felvilágosítás czéljá­ból. Surány község 18 régi úrbéres lakból áll, egy urasága van, mely 2—3 hetet tölt ott. E községre 1893/94. évi hátralék fejében, kö­rülbelül 200 és néhány forint fogyasztási adó vettetett ki. Már magában véve az, hogy alig képzelhető, hogy ott a fogyasztás ily nagy legyen, mutatja, hogy itt sérelemnek kellett tör­ténnie; de egy körülmény, a melyet a község­elfelejtett kérvényéhen megemlíteni, talán tiszta világot fog vetni az egész ügyre. 1893-ban nagy manőver volt azon a tájon: 4000 katona volt ott elszállásolva, kik az élelmiszereket Kőszeg­ről hozatták. A finánczok talán felületesen vették fel a dolgot, hogy Kőszegről lettek a fogyasz­tási czikkek Surányba szállítva, így lett az az adó a községre hárítva. Én szintén foglalkozva a dologgal, arra a konklúzióra jutottam, hogy nagyon méltánytalan volna a községet utólag is ily teherrel sújtani. Hogy jut a község ilyen összeg fizetéséhez, mikor csak 18 házból áll? Minthogy ez nagyon méltánytalan, azt a kérést intézem a t. házhoz, legyen kegyes eruálni, hogy azok a dolgok csakugyan Kőszegről lettek odaszállíttatva és mégis a község lett megadóz­tatva. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Minthogy engem a törvény csak arra hatal­maz fel, hogy abban az esetben, ha utólag ki­derül, hogy a községre utalt fogyasztási adó vagy nem lett alaposan kivetve, vagy mindent elkövetett a község annak beszedése körül, de nem volt képes azt teljes mértékben beszedni, abban az esetben azt leírassam. Ily értelemben nagyon szívesen hozzájáru­lok a kérvényi bizottság határozati javaslatá­hoz és kijelentem, ha ezen körülmények, melyeket a törvény feltételez, ebben az esetben tényleg fenforognak, kötelességszerűig és a törvény rendeletének megfelelőleg intézkedni fogok, hogy a leírás tényleg foganatosíttassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Ellenindítvány nem tétetvén, ki­mondhatom, hogy a kérvény a bizottság hatá­rozati javaslatához képest kiauatik a pénzügy­miniszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A magyar tudományos akadémia az 1843/44-iki bűnügyi javaslatok anyag-gyűjteménye költsé­geinek fedezése tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A kér­vényi bizottság nevében van szerencsém java­solni, méltóztassék ezen kérvényt a pénzügyi bizottsághoz áttenni oly időben való tárgyalás végett, hogy az a képviselőházban az igazság­ügyi tárcza költségvetésének kodifikaczionális tételénél tárgyalható legyen. (Helyeslés.) Elnök: A ház hozzájárul a javaslathoz; e szerint a kérvény megfelelő utasítással kiada­tik a képviselőház pénzügyi bizottságának. Ezzel a 22. sorjegyzékben foglalt kérvé­nyek letárgyaltattak. Következnek a mai ülésre bejelentett interpelláeziók. Hévizy János jegyző : Balogh János! Balogh János: T. ház! Az adómentes pálinkafőzés engedélyezése körűi tapasztalt múla­dékosság és rendetlenség okán kívánok inter­pellácziót intézni az igen t. pénzügyminiszter úrhoz. Tudom, hogy előrehaladt az idő, de azért mégis az ügy fontosságánál fogva pár szóval előadom interpídlácziómat. Mielőtt interpellácziómat felolvasnám, fel­olvasom a szeszadóról szóló 1888; XXIV. tör­vényczikk B. §-át. (Olvassa.) »Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velük egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szep­tember 1-től augusztus végéig számítva) legfel-

Next

/
Thumbnails
Contents