Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-566

172 566. országos ülés 1890. fíbruár 22-én, szombaton. Itt fontos preczedensről van szó és én nagyon értem, hogy a kérvényi bizottság a többségre való tekintettel ily expedienst, ily arany bidat akar keresni. Mert jól tudja a többség is, bogy e felirathoz hozzájárultak azok a szabadelvű párti képviselők is, a kik ma itt ülnek a többbségnen. Lehetetlennek tartjuk, hogy önök e fontos elvi kérdésééi oly preczedenst akarnának alkotni, a mely alkotmánysértést és az önkormányzati jog konfiskáczióját jelenti nemcsak a fővárossal, hanem minden törvényhatósággal szemben is. Minthogy kétségtelen, hogy a belügyminiszter úr itt nem közegészségügyben intézkedett, hanem tisztán szerződéskötési ügyben; minthogy kétségtelen, hogy a főváros mindent meg akart tenni, de védeni akarta saját közpénztárát is az által, bogy magyar ember olcsóbb ajánlatát akarta elfogadni, ellenben a belügyminiszter minden jogos indok nélkül egy bécsi vállalkozóval való szerződéskötésre kényszerítette a fővárost: hol lehet nagyobb önkormányzati jogsértés, mint az adott esetben ? Azért nem is bolygatom tovább e kérdést, hanem tekintettel a fenforgó esetben minden kétségen kívüli alkotmánysértésre, a következő határozati javaslatot nyújtom be : (Olvassa.) »Budapest székes főváros feliratából kétségtelen levén, hogy a belügyminiszter azon rendeletével., a melyben a fővárost Petz Vilmos vállalkozóval szerződés megkötésére kötelezte, Budapest székes főváros önkormányzatát megsértette. A képviselőház azon okból a belügyminiszternek törvénybe ütköző eljárását helytelennek nyilvánítja s őt a törvénynek megfelelő eljárásra s ezzel kapcsolatban az önkormányzati jognak tiszteletben tartására utasítja.« (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Kérem, a t. házat, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Szentiványi Kálmán! Szentiványi Kálmán: T. ház! Soha sem volt ezélom valamely vitát hosszadalmassá tenni, de itt minden kétségen kívül áll az, hogy fontos kérdésről, alkotmányjogi sérelemről van szó s azért akárminő szóhalmazzal vagy akár minő kitérésekkel vagy praktikákkal nem vonhatjuk ki magunkat e fontos kérdés elintézése módja alól, a mikor annak érdemleges elintézéséhez jutottunk, mert itt határozni kell. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ivánka Oszkár: Majd szavaznak! Szentiványi Kálmán: Első helyen sajnosán kell regisztrálnom, s ebben követem előttem szóló t. képviselőtársamat, hogy itt, úgy látszik, egy szerencsétlen divat kapott lábra, tudniillik melíeslegesen egyes fontos kérdések úgyszólván csak felhozatnak, de alapjában alaposan, okmányszerűleg igazoltan nem tárgyaltatnak, mikor azután a kérdésnek derekas elintézéséhez kell a törvényhozásnak jutnia, akkor úgy vétetik, mintha a kérdés már elintéztetett vagy tárgytalanná vált volna. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ezáltal a kérvényezés jogát, egy igen kardinális jogot látok lépésről-lépésre kijátszottnak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ivánka Oszkár: Minden jogot kijátszanak ! Szentiványi Kálmán: Ez előleges megjegyzésem után méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam magát a törvényt. (Halljuk! Halljuk!) Az 1872:

XXXVI. t.-cz. 3. §-a így Szól: (Olvassa.) »Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben íinállólág intézkedik«. A többit felesleges elolvasnom. A 4. §. így szól: (Olvassa.) »01y határozat, a mely d) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közművek emelésére stb. vonatkozik, a kormány megerősítése után hajtható végre.« Bátor vagyok egész komolysággal kérdezni a magyar törvényhozástól, szentesített, érvényben álló törvény-e ez vagy sem? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha törvény, a mint nem is mondhatni egyebet, mert alá van írva »megtartjuk és megtartatjuk*, ez egy szentesített törvény, én semmi egyebet nem óhajtok, mint azt, hogy, a mi ezen törvényben szentesítve és kötelezőleg kiadva van, első helyen a törvényhozás által tartassék meg. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az a kérdés a fennforgó esetben, hogy ezen törvény — felolvastam —• intézkedésével szemben történt-e sértés a kormány részéről, igen vagy nem? Mert miről van szó ? Arról, hogy a főváros saját költségvetésében elő nem forduló terhes szerződés volt megkötendő közművek emelése ezéljábóí, s így minden kétséget kizárólag a 4. §. d) pontjának alkalmazásáról van szó. A főváros a szerződést a vállalkozóval vagy vállalkozókkal nem köthette meg, mert a feltételeket a város saját hatáskörében jogosan mérlegelve — mert önkormányzati jogánál fogva saját belügyében önállóan intézkedik, — nem találta elfogadhatóknak. Közbe a kormány tekintettel azon sürgős helyzetre, melynél fogva a millenáris ünnepségek és ez által nagy népvándorlás előtt állunk, közegészségügyi tekintetek által vezéreltetve és teljesen okadatoltan sürgette a dolog elintézését. Eddig a kormány törvényesen, helyesen és szükségnek megfelelőleg járt el. Minthogy a főváros beláita azt, hogy — múlt évi augusztusban történvén az árlejtés megsemmisítése — előreláthatólag kikésnék azon