Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-560

660. országos illés 189G. február lő-cn, szouümton. 1 í len szempontot a harmadik egyetem ügyével szembeállítsam. Hiszen ma még nem akut a harmadik egyetem kérdése. Mint az eddigi viták során láttuk, a mai két egyetem sincs még úgy berendezve, hogy ez idő szerint egy harmadik egyetem felállításáról, mint teljesen kész kérdésről lehessen beszélni. De ennek daczára mindenesetre kívánatos, hogy a kormány a harmadik egyetem kérdésében foglaljon állást arra nézve, hogy ha ezt az egyetemet létesíti, hova akarja elhelyezni. Szükséges ez, t. ház, először azért, hogy egy vidékkel szemben se képezzen korteskedést a harmadik egyetem elhelyezésének ügye. Szükséges másrészről azért, mert egy egyetemnek elhelyezése az illető város részéről nagy előfeltételeket, nagy készületeket, nagy áldozatokat kíván. Ha tehát egy város tudja azt, hogy a kormány a harmadik egyetemet, akkor, midőn annak ideje elkövetkezik, ott helyezi el: ahhoz képest előkészül s áldozatkészségének teljes erejét latbaveti, hogy minél inkább megkímélje az áldozatoktól az államot. Tehát ebből a szempontból tartanám kívánatosnak, hogy ha a miniszter úr határozottan nyilatkoznék, hogy a harmadik egyetemet hova kívánja elhelyezni. Én Szegedet tartom egyedül illetékes helynek Magyarországon. Pusztán ez az, a miért felszólaltam, és nagyon kívánatosnak tartanám, hogy a t. miniszter úr e tekintetben magának a parlamentnek és az ország közvéleményének határozott tájékozást nyújtson. Egyébként a tételt, minthogy az egész költségvetést nem fogadom el, meg nem szavazom. (Helyeslés a szélsőbalon.) Balogh Géza jegyző: Hévizy János ! Hévizy János : T. képviselőház ( (Halljuk! Halljuk!) A jogakadémiák tételénél akartam felszólalni ; minthogy azonban ez a kérdés magával az egyetemi kérdéssel szorosan összefügg, itt teszem meg megjegyzéseimet. T. ház! Én a vidéki jogakadémiákat az egyetem mellett is határozottan hasznosaknak és fentartandóknak vélem. (Helyeslés balfelől) Az az egészségtelen túltömötlség, a uely az egyetemeken mutatkozik, különösen a jogi szakoktatás terén, csak úgy szífntethető meg, hogy ha az eddig meglevő vidéki jogakadémiák jókarba helyeztetnek, úgy anyagi, mint szellemi és erkölcsi tekintetben. A vidéki jogakadémiáknak kell levezető csatornául szolgálniuk ez egészségtelen túltömöttség ellen. Ez tehát a jogi készültségnek egyik előfeltétele. De feltétele egyes városok központtá fejlődésének is, a mely városoknak épen annyi joguk van ahhoz, hogy úgy gazdasági, mint kulturális tekintetben ponttá váljanak, mint Budapest fővárosnak Hogy a jelenlegi vidéki jogakadémiák miért síííyedtek le arra a színvonalra, a melyen ma állanak, miért néptelenedtek el, annak a t. közoktatásügyi minisztérium és a törvényhozás az oka. 1874-íg a bírói elméleti vizsga elégséges volt arra, hogy valaki joggyakorlatra, vagy ügyvédi vizsgálatra boesáttassék ; 1874-ben meghozták a XXXIV. törvényczikket, a mely már az egyetemen teendő oly szigorlatokat létesített, a melyek jogtudori oklevélre nyitnak kilátást és a jogtudori oklevél az egyedüli, a mely arra képesíti a joghallgatót, hogy az ügyvédi vizsgálatot letegye vagy, hogy joggyakorlatra bocsáttassák. Azok az államvizsgák ilyformán, a melyek a vidéki jogakadémiákon ma is letehejők, képesítő jellegüktől megfosztattak. Igaz, hogy 1874. május 19-én úgy intézkedett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, hogy az államvizsgálatok ezután a félévi beszámításoknak legyenek alapjai. De már az 1883-iki tanulmányi és vizsgálati rendszer eltörölte ezt is és tisztán a közigazgatási és bírói szakra képesítő vizsgálatnak jelentette ki az államvizsgát. És, t. ház, 1887-ben a közoktatásügyi minisztérium ismét adott ki egy rendeletet, mely szerint azok az egyetemi hallgatók, kik évközben szorgalmasak voltak, még a 8-ik félév bezárása előtt, annak utolsó négy hetében szigorlatra bocsáttatnak, holott az államvizsgát csak azok tehetik le, a kik a nyolczadik félévet teljesen befejezték. Á szigorlatok csakis az egyetemen tehetők le, a vidéki jogakadémiáknak csakis az államvizsgákat tartották fenn. Ez a czentralizáczió oka a vidéki jogakadémiák hanyatlásának; ezt a czentralizácziót kell megszüntetni. Felismerte ezt már gr. Csáky Albin vallásés közoktatásügyi miniszter is, a ki komolyan foglalkozott azzal a kérdéssel, miért síííyedtek a jogakadémiai államvizsgák oly alacsony nivóra, hogy azoknak talán még a tanárok sem tulajdonítanak elég fontosságot, annál kevésbbé az ifjúság. Ez igen természetes, t. ház. Hogy tulajdonítana az ifjúság az államvizsgáknak nagyobb fontosságot akkor, mikor azok az ügyvédi vizsgára való bocsátásnak többé nem előfeltételei. A jogi tanfolyam két utolsó éve van a jog- és államtudományi szaknak szánva. Ezeket itt az egyetemen a hallgató látogatja, ha neki úgy tetszik, ha nem tetszik, nem látogatja, mert már e két évben a kolloquiumok nem járják. De a vidéki jogakadémiákon ott kell lenniük a hallgatóknak azért, hogy indexüket aláírathassák. E kötelezettség az egyetemen keresztül sem vihető, mert a mint a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr is beismeri, némely tanárnak •00 hallgatója van, holott a tanterem csak I—150-et fogadhat be. A vidéki jogakadémiák