Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-560

12 580. országos ölés 1896. február 15-én, izombatou. tanári személyzete különben is sokkal jobban vigyáz, hogy hallgatóik ott legyenek, mert máskülönben az indexeket nem írják alá. Rendszerint azonban a hallgatók csak fizikailag vannak ott, mert akkor már a szigorlatok járnak az eszükben. Az államvizagát nem tehetik le négy év letelte előtt, de a szigorlatot, mely őket az ügyvédi vizsgálatra való bocsátásra képessé teszi, már négy héttel előbb letehetik. Ezért síílyed az államvizsga nivója és ezért hanyatlottak a vidéki jogakadémiák. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter űr a vidéki jogakadémiák jelentései alapján belátta, hogy itt a vizsgálati rendszerben van a hiba és ezért hozta javaslatba, hogy a kötelező doktorátus eltöröltessék. Valóban, érthetetlen is volt, hogy miért is létezett eddig, holott a doktorátusnak már fogalmában rejlik, hogy nagyobb tudományos képzettség jutalmazása akar lenni. A kötelező doktorátus kérdése azóta, igen helyesen, kapcsolatba hozatott egy egységes jogi vizsgálattal, a mely minden szakra képesítene. Ez ügy most a közoktatásügyi és az igazságügyi bizottságnál van tárgyalás végett. De, t. ház, azok a vidéki jogakadémiák nem várhatnak évekig, míg ezt letárgyalják, mert akkorra esetleg egyikét-másikát már kivégzik. Az egységes vizsgálat megteremtése elsőrangú és sürgős feladat; azért én arra kérem a vidéki jogakadémiák érdekében a t. minister urat, hogy úgy az igazságügyi, mint a közoktatásügyi bizottságban az egységes jogi vizsgálatra vonatkozó javaslat tárgyalalását mielőbb vigye keresztül. (Helyeslés a szélső Iáioldalon.) Másrészt pedig felhívom a t. miniszter űr figyelmét arra is, hogy úgy a városok, mint a felekezetek által fentartott jogakadémiák tanári személyzete nagyon csekély fizetéssel van díjazva, így például a kecskeméti evangélikus református kollégiummal kapcsolatos jogakadémia tanárai 1200 forint törzsfizetést, 200 frt lakbért és 60 forint ötödéves pótlékot kapnak. Szégyenteljes állapot! Igaz, hogy az autonóm egyházak jogaiba a miniszter úr nem nyúlhat bele erőszakosan, de mindenesetre szorgalmazhatja úgy itt, mint a városoknak hogy a tanári fizetések lehetőleg összhangba hozassanak az állam által fentartott jogakadémiák tanárainak fizetésével. Mert mindaddig alkalmas erők nem kerülnek a vidéki akadémiák tanszékeibe, míg kellő ellátásban nem részesülnek. Hisz a tanárnak nemcsak az a kötelessége, hogy szakmájából előadásokat tartson, hanem az is, hogy magát tovább képezze és a tudományt előbbre vigye, Ámde azok, kik ily kevés díjazással vannak ellátva, inkább átmeneti helynek tekintik a jogi katedrát, semmint életfeladatnak. Ez nekik csak leshely, a honnan azt vigyázzák meg, hol kínálkozik nekik oly állás, mely nagyobb dotáczióval jár. Innen van, hogy a kecskeméti jogakadémiától is évenként mennek más akadémiákhoz, törvényszékhez, ügyészséghez stb. így a tanári személyzet folytonosan változván, újabb kísérletező erők jelennek meg a tanszékeken, minek következtében hanyatlania kell a tanítás nívójának. Azért kérném a t. miniszter urat, szíveskedjék a jogakadémiai tanárok anyagi helyzetére is kiterjeszteni figyelmét és befolyásával oda hatni, hogy a mai szánalmas hilyzet megjavíttassák. (Helyeslés a szélső baloldalon) Balogh Géza jegyző: Hock János! Hock János: T. ház! A t. ház szíves engedelmével csak nagyon röviden kívánom igénybe venni becses türelmüket. (Halljuk! Halljuk!) Az egyetemi tételnél oly kérdéseket vetettek fel, a melyek összefüggnek Magyarországon egy régen ápolt és általában a társadalom köztudatában nagy mozgalmat előidézett törekvéssel, tudniillik egyetemi rendszerünk kiépítésével. Másrészt, ha jól emlékszem, Várady Károly képviselő úr az egyetemnél felemlítette a theológiai tanszaknál előfordult visszásságot, hogy ott az előadások csupán latin nyelven tartatnak meg. E két szemponthoz kívánok röviden beszédemben kiterjeszkedni. (Halljuk] Halljuk!) Azt hiszem, t. ház, hogy az új egyetem kérdése Magyarországon két irányban tört utat a közönség felfogásában. Pártfelei vaunak az egyik felfogásnak is; vannak hívei a másiknak is. Az egyik felfogás tudniillik azt mondja, hogy Magyarországon a mi két egyetemünk teljesen elegendő, a mai viszonyoknak megfelelő és inkább ezeknek kiegészítését, kiépítését, belső és külső fejlesztését tartaná a t. kormány feladatának, hogysem mielőtt ezek teljesen bevégeztettek, egy új egyetemre gondoljon. (Halljuk! Halljuk!)'Ez, t. ház, az egyik felfogás, a mely ebben a kérdésben megnyilatkozott. Szerintem, t. ház, az egyetemek felállítása egyúttal még nem jelenti azt, hogy kultur túlprodukcziót is idézhetnének elő. (Halljuk! Halljuk!) Mert míg a középiskolák csakugyan alkalmat adnak az egyes vidékeken lakó szülőknek arra, hogy gyermekeiket talán túlságos számban az értelmi pályára képezzék vagy tereljék, s ekként Magyarországon teremtsenek egy oly társadalmi osztályt, a melynek az iskola életigényeket ad ugyan, de életföltételeket nem ad, és ekként szellemi proletariátust szül, a melyet a franczia »declasse«-nek nevezett el; addig, t. ház, az egyetemeknél ez a vád nem állhat fenn. (Halljuk!) Az egyetemek