Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-564

128 564. országos ülés 189fi. február 20-án, csütörtökéi). díj fizettessék, mint oly távolságokra, melyek 25 — 30 kilométernyire esnek. Ez a körülmény indokul szolgált arra is, hogy az utasok néme­lyike iparkodott ezt kihasználni azzal a ezéilal, hogy a szomszédos jegyek váltásával elkerülje a távolsági jegyek váltását és e tekintetben a szigora ellenőrzés alig vezethetett ezélra, mert az a legtöbb esetben csak zaklatás jellegével bírt. De, t. ház, az állam pénzügyi tekintetei is közrejátszottak, mert utóvégre a finaneziális szempont sem bírja el azt, hogy a szállítás ön­költségen alul eszközöltessék. Foglalkoztam tehát ezen kérdéssel és annak módosítását tartottam szükségesnek és pedig, tekintve azon nagy népszerűséget, a melylyel ezen intézmény bírt, egyelőre a legóvatosabban és a legkisebb mértékben tartom szükségesnek ennek módosítását. A módosítás abban áll, t, ház, hogy a he­lyett, hogy mint most, a szomszédos forgalom­ban a vonalszakaszok tisztán a szerint állapít­tatnak meg, hogy mily távol esik az első vagy második állomás a kiindulási ponttól, a minek gyakran az a következménye, hogy az első távolsági zónánál nagyobo távolság is a szom­szédos forgalomra szabott díjszabással eszközöl­tetik, ezzel szemben azt kívánom eszközölni, hogy 10—15 — 20 kilométerre terjedő övek ala­kíttassanak a kiindulási pont körül és a most létező két szomszédos vonalszakasz helyett három szomszédos vonalszakasz léptettessék életbe. Az első vonalszakasz kiterjedne azon állomásokra, a melyek a kiinduló ponttól tiz kilométeren be­lül feküsznek; a második vonalszakasz kiter­jedne azokra, a melyek a kiinduló ponttól 10—15 kilométer között feküsznek; a harmadik vonalszakasz kiterjedne azon állomásokra, a me­lyek a kiindulási ponttól 15 — 20 kilométernyire esnek s ez által a szomszédos forgalomnak meg­határozása teljesen hozzásimul a távolsági for­galomhoz, különösen pedig az első zónához, a melynek öve 25 kilométerre van megállapítva. Ezen módosítás, t, képviselőház, bizonyos fiuan­cziális előnyökkel is van Összekötve és körül­belül 700.000 frtra teszem azt, a mi ezen mó­dosítás következtében az állam pénztárakba be fog folyni. Mert, t. képviselőház,, ha azt kon­csedálom is, hogy egyes utasoktól az eddig jogosulatlanul használt jegyek elvétetnek és az egyes utasok, tekintettel arra, hogy az eddigi díjtétel 5 vagy legrosszabb esetben 10 krral emelkedik, elmaradnak, mégis ezen elmaradást pótolja bőven azon szaporodott forgalom a szom­szédos közlekedésben, a hol bizonyos leszállí­tást létesítettünk. Az eszközölt kiszámítások szerint az összes ixtasoknak, a kik a szomszédos forgalomba esnek, köríílbelül egy tizedrésze nemcsak hogy nem fog díjemelkedéssel terhel­tetni, hanem inkább díj leszállításban fog része­sülni; két ötöde az eddigi irtásoknak olyan, hogy azokra nézve egyáltalában semmi válto­zás nem áll be; két ötöde olyan, hogy 5 krral emelkedik a díjtétel és csak egy tizede az uta­soknak az, a melyre nézve a díjtétel 10 krral fog emelkedni. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy úgy állván a dolog, a szomszédos forga­lomnak ezen osztályozása a forgalomra nézve egyáltalában káros visszahatást gyakorolni nem fog. Itt leginkább egyes városok jöhetnének tekintetbe, a hol a szomszédos állomásokról igen nagy a forgalom és a hol a vidékről iparkod­nak az emberek bejutni a városba, hogy mun­kát találjanak. De én azt hiszem, t. képviselő­ház, hogy a szomszédos forgalomnak ezen sza­bályozása a jövőre sem fog hátrányt képezni, sőt, a mint a múltban is az eddigi szisztéma mellett nem volt elkerülhető az, hogy különösen Budapest fővárosában e rendszer alól a közel­fekvő községekre nézve bizonyos kivételek en­gedélyeztettek és most sem kerülhető el, hogy ezen kivételek ott, a hol eddig is megvoltak, ezentúl is fenmaradjanak, úgy másrészt azt hi­szem, hogy a vidéki nagyobb városokra nézve pedig ezt a szomszédos forgalmat az által lehet biztosítani, ha azon munkásjegyeket, me­lyeket a munkásosztály eddig nem igen vett igénybe, mert terhes feltételekhez voltak kötve, tudniillik legalább 10—30 munkásnak kellett egy társaságban utaznia, hogy ezen kedvez­ményben részesíttessenek, ha ezen munkás­jegyek kedvezményét kiterjesztjük oly módon, havi és heti bérletjegyekkel, hogy egyes mun­kás is igénybe veheti őket. Ezzel azt hiszem, hogy mindazon aggodalmak, a melyek különö­sen a vidéki városok által ezen módosítás iránt tápláltattak, önmaguktól el fognak enyészni. (Helyeslés.) A második változtatás, a mit e tekintet­ben eszközöltem, t. ház, a forgalmi érdekeket egyáltalában mem érinti s abból áll, hogy a tá­volsági díjtételeknél az I. osztály díjtételei kellő mórtékben felemeltettek, felemeltettek pedig sze­mélyvonatoknál 20%' al, gyorsvonatoknál 25°/o-al. Azt gondolom, t. ház, hogy ezen emelés a mel­lett, hogy bizonyos több jövedelmet fog bizto­sítani, teljesen indokolva van az által, hogy az első osztálynak díjtételeit kellő arányba hozza a második és harmadik osztály díjtételeivel és hogy bizonyos tekintetben ez ellenszolgálmányt képez azon kényelemért, a melyben az első osztály- utasai részesíttetnek. (Helyeslés.) A má­sodik osztálynál csak a XIII. és XIV. zóna díj­tételei szenvednek bizonyos változást és inkább kikerekíteni természettel bírnak. Áttérek most, t. ház, arra a második tárgyra, melyet már bátor voltam a t. ház előtt

Next

/
Thumbnails
Contents