Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-564
126 564. országos ülés 1896. február 20-án, csütörtökön. lesz, mint a vasút. És ezen olcsóság, különösen oly czikkekre nézve, a melyek tömegekben szállíttatnak, köztük első sorban a gabonára nézve, mindenesetre nagyon előnyére fog szolgáim. A folyamhajózásnak kiegészítésére bátor vagyok nlég megemlítem azt, hogy most, midőn a Vaskapu szabályozás is közeledik a befejezéshez, okvetlenül gondoskodnunk kell arról is, hogy a kalauzszolgálatot szervezzük Orsován, mert a Vaskapu-szabályozás, különösen azon pótszerződés értelmében, mely a pótmunkáintokra nézve köttetett, legkésőbb az 1898. évben befejezést fog nyerni. Egyes részei ezen szabályozásnak máris befejeztettek, így teszem azt a sztenkai csatorna már átadatott a forgalomnak, maga a Vaskapu-csatorna pedig ez évben fog a forgalomnak átadatni. A juczi munkálatok is közelednek a befejezés felé, a kozla-dojkei csatorna csaknem teljesen kész, a Greben, Izlas és Taehtalia munkálatai pedig javában folynak, úgy, hogy határozottan állíthatom, hogy különösen ezen pótmunkálatokkal együtt az a munkálat az 1898. évben el fog készülni. Áttérek a tengerhajózásra, t. képviselőház. E tekintetben bátor vagyok kijelenteni azt, hogy a tengerhajózásnak előmozdítására nézve szintén igen messzemenő intézkedések tétettek. Különösen kiemelem itten a tengeri hajógyárnak létesítését, a moly nemcsak a hajógyári iparra, de evvel együtt az iparágak egész sorozatára nézve igen jó hatással fog lenni. Megemlítem, hogy a hajójáratok szaporítása iránt is intézkedtem, úgy, hogy ebben az évben, midőn az ezredéves ünnepségek tartatnak, a közlekedés a tengeren is szaporodni fog, különösen beállítottam egy új hajójáratot Velencze felé és egy új járatot Cattaro felé, úgy hogy különösen a Dalmácziából érkező személyforgalmat Fiume számára biztosítsam. Rövid idő miilva bátor leszek benyújtani egy törvényjavaslatot a kikötői illetékek rendezéséről, továbbá a tengerészek szolgálati viszonyainak rendezéséről. Végre a tengerhajózással legszorosabb öszszeköttetésben állnak azok a munkálatok, melyek a fiumei kikötő fejlesztésére szükségesek. E tekintetben a képviselőház és egyáltalában a törvényhozás a legnagyobb készséggel bocsátotta mindig rendelkezésre azon összegeket, melyek ezen kikötőnek fejlesztésére és kiképzésére szükségeseknek mutatkoztak. Csak ezen úton haladtam, midőn az előirányzatot a további munkálatokra nézve is megtettem. Itten nézetem szerint egyelőre csak a partfeltöltés szükséges a vasúti síneknek szaporítása szempontjából, továbbá a tárházak szaporítása és pedig különösen tekintettel arra, hogy a múlt esztendőben két tárházunk leégett, a melyeknek pótlása szükséges a legközelebbi időben. Visontai Soma: Volt-e biztosítva?! Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: Hogyne! T. képviselőház! Áttérek most a közlekedési eszközök azon nemére, a mely országunkban kiváló nagy szerepet játszik, nagy fontossággal bir, és egyik leghathatósabb faktor közgazdasági életünkben, és ez a magyar államvasutak, (Halljuk! Halljuk!) a melynek hálózata folytonos emelkedésben és kiterjedésben van. Míg 1895-ben ugyanis 10.700 kilométerre rúgott a magyar államvasutak hálózata, addig ma már 11,700 kilométerre rúg, és én azt hiszem, hogy még ez év folyamán az újabb vasutak megnyitásával elérjük a 12.000 kilométert. T. képviselőház! Az államvasutaknak előirányzatát iparkodtam a legnagyobb óvatossággal, figyelembe véve az eddigi eredményeket, megállapítani, és bár egy kissé magasnak tetszik, ha bevétel fejében 94 millió, kiadás fejében 57,500.000 forint, tehát, mint fölösleg 36,500.000 forint irányoztatott elő, mégis bátor vagyok azt kijelenteni, hogy ez az előirányzat az eddigi adatoknak és a forgalom eddigi fejlődésének tökéletesen megfelel. T. képviselőház! Ezen előirányzatnak felállításánál, nézetem szerint, első sorban és legbiztosabb adatokat nyújt a közvetlen megelőző évnek tényleges eredménye. Azonban akkor, mikor a költségvetés készül, a közvetlen megelőző évnek tényleges eredménye még egyáltalában nem ismeretes. De még akkor is, ha ismeretes volna, bizonyos meglepetésektől nem lehetünk megóva, meglepetésektől, a melyek bekövetkeznek aszerint, hogy vájjon az a gazdasági év, a melybe esett, jó vagy rossz volt-e, a mint hogy az 1895. évnek a tényleges eredménye is ilyen meglepetéseket szíílt. Legczélszerűbbnek mutatkozott tehát, t. képviselőház, az előirányzatnak felállításánál tekintettel lenni azon tényleges eredményekre, a melyeket az 1894-ik év felmutat és a melyek teljes összességükben és részleteikben ismeretesek voltak. Ha azt tekintjük, hogy az 1894-ik évi tényleges eredmény mit mutat, azt találjuk, hogy a bevételek 88,564.000 forintra rúgtak, a kiadások 51,869.000 forintra és így a fölösleg kitett 36,694.000 frtot. Az 1896. évi előirányzat pedig fölöslegként csak 36,500.000 forintot tüntet föl, tehát kevesebbet, mint a mennyit az 1894-ik év tényleges eredménye felmutat. Ez az előirányzat, összehasonlítva az 1894. évi eredménynyel, mutatja tehát, hogy az előirányzatnál kellő óvatossággal jártam el; és ezen óvatosságra minden esetre szükség volt és szükség van, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy először a bevételek nem emelkednek már oly rohamosan, mint azelőtt, hogy az