Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-564

126 564. országos ülés 1896. február 20-án, csütörtökön. lesz, mint a vasút. És ezen olcsóság, különösen oly czikkekre nézve, a melyek tömegekben szállíttatnak, köztük első sorban a gabonára nézve, mindenesetre nagyon előnyére fog szolgáim. A folyamhajózásnak kiegészítésére bátor vagyok nlég megemlítem azt, hogy most, midőn a Vaskapu szabályozás is közeledik a befejezés­hez, okvetlenül gondoskodnunk kell arról is, hogy a kalauzszolgálatot szervezzük Orsován, mert a Vaskapu-szabályozás, különösen azon pótszerző­dés értelmében, mely a pótmunkáintokra nézve köttetett, legkésőbb az 1898. évben befejezést fog nyerni. Egyes részei ezen szabályozásnak máris befejeztettek, így teszem azt a sztenkai csatorna már átadatott a forgalomnak, maga a Vaskapu-csatorna pedig ez évben fog a forga­lomnak átadatni. A juczi munkálatok is köze­lednek a befejezés felé, a kozla-dojkei csatorna csaknem teljesen kész, a Greben, Izlas és Taeh­talia munkálatai pedig javában folynak, úgy, hogy határozottan állíthatom, hogy különösen ezen pótmunkálatokkal együtt az a munkálat az 1898. évben el fog készülni. Áttérek a tengerhajózásra, t. képviselőház. E tekintetben bátor vagyok kijelenteni azt, hogy a tengerhajózásnak előmozdítására nézve szintén igen messzemenő intézkedések tétettek. Különösen kiemelem itten a tengeri hajógyárnak létesítését, a moly nemcsak a hajógyári iparra, de evvel együtt az iparágak egész sorozatára nézve igen jó hatással fog lenni. Megemlítem, hogy a hajójáratok szaporítása iránt is intéz­kedtem, úgy, hogy ebben az évben, midőn az ezredéves ünnepségek tartatnak, a közlekedés a tengeren is szaporodni fog, különösen beállítot­tam egy új hajójáratot Velencze felé és egy új járatot Cattaro felé, úgy hogy különösen a Dalmácziából érkező személyforgalmat Fiume számára biztosítsam. Rövid idő miilva bátor leszek benyújtani egy törvényjavaslatot a ki­kötői illetékek rendezéséről, továbbá a tengeré­szek szolgálati viszonyainak rendezéséről. Végre a tengerhajózással legszorosabb ösz­szeköttetésben állnak azok a munkálatok, me­lyek a fiumei kikötő fejlesztésére szükségesek. E tekintetben a képviselőház és egyáltalában a törvényhozás a legnagyobb készséggel bocsá­totta mindig rendelkezésre azon összegeket, melyek ezen kikötőnek fejlesztésére és kiképzé­sére szükségeseknek mutatkoztak. Csak ezen úton haladtam, midőn az előirányzatot a további munkálatokra nézve is megtettem. Itten néze­tem szerint egyelőre csak a partfeltöltés szük­séges a vasúti síneknek szaporítása szempontjá­ból, továbbá a tárházak szaporítása és pedig különösen tekintettel arra, hogy a múlt eszten­dőben két tárházunk leégett, a melyeknek pót­lása szükséges a legközelebbi időben. Visontai Soma: Volt-e biztosítva?! Dániel Ernő kereskedelemügyi minisz­ter: Hogyne! T. képviselőház! Áttérek most a közleke­dési eszközök azon nemére, a mely országunk­ban kiváló nagy szerepet játszik, nagy fontos­sággal bir, és egyik leghathatósabb faktor köz­gazdasági életünkben, és ez a magyar állam­vasutak, (Halljuk! Halljuk!) a melynek hálózata folytonos emelkedésben és kiterjedésben van. Míg 1895-ben ugyanis 10.700 kilométerre rú­gott a magyar államvasutak hálózata, addig ma már 11,700 kilométerre rúg, és én azt hi­szem, hogy még ez év folyamán az újabb vas­utak megnyitásával elérjük a 12.000 kilo­métert. T. képviselőház! Az államvasutaknak elő­irányzatát iparkodtam a legnagyobb óvatosság­gal, figyelembe véve az eddigi eredményeket, megállapítani, és bár egy kissé magasnak tet­szik, ha bevétel fejében 94 millió, kiadás fejében 57,500.000 forint, tehát, mint fölösleg 36,500.000 forint irányoztatott elő, mégis bátor vagyok azt kijelenteni, hogy ez az előirányzat az eddigi adatoknak és a forgalom eddigi fejlő­désének tökéletesen megfelel. T. képviselőház! Ezen előirányzatnak felállításánál, nézetem sze­rint, első sorban és legbiztosabb adatokat nyújt a közvetlen megelőző évnek tényleges eredménye. Azonban akkor, mikor a költségvetés készül, a közvetlen megelőző évnek tényleges eredménye még egyáltalában nem ismeretes. De még akkor is, ha ismeretes volna, bizonyos meglepeté­sektől nem lehetünk megóva, meglepetésektől, a melyek bekövetkeznek aszerint, hogy vájjon az a gazdasági év, a melybe esett, jó vagy rossz volt-e, a mint hogy az 1895. évnek a tényle­ges eredménye is ilyen meglepetéseket szíílt. Legczélszerűbbnek mutatkozott tehát, t. képvi­selőház, az előirányzatnak felállításánál tekin­tettel lenni azon tényleges eredményekre, a melyeket az 1894-ik év felmutat és a melyek teljes összességükben és részleteikben isme­retesek voltak. Ha azt tekintjük, hogy az 1894-ik évi tényleges eredmény mit mutat, azt találjuk, hogy a bevételek 88,564.000 forintra rúgtak, a kiadások 51,869.000 forintra és így a fölösleg kitett 36,694.000 frtot. Az 1896. évi előirányzat pedig fölöslegként csak 36,500.000 forintot tüntet föl, tehát kevesebbet, mint a mennyit az 1894-ik év tényleges eredménye fel­mutat. Ez az előirányzat, összehasonlítva az 1894. évi eredménynyel, mutatja tehát, hogy az elő­irányzatnál kellő óvatossággal jártam el; és ezen óvatosságra minden esetre szükség volt és szük­ség van, mert az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy először a bevételek nem emelked­nek már oly rohamosan, mint azelőtt, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents