Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-564

564. országos ülés 1896. február 20-án, csütörtökön. 123 kereskedelemnek a vitele az az ága a gazdaságnak, a mely leginkább függ az individualitástól és az inicziativától, itt a kormánynak feladata nem terjedhet ki másra, csak arra, hogy azon íikadályokíit, a melyek a kereskedelem szabad forgásának írtjában állanak, elhárítsa és a kereskedelem szabad folyását megkönnyítse. E tekintetben, t. ház, én a mngam részéről is több dolgot inicziáltam már és remélem, hogy azon helyzetben leszek legközelebb, hogy a t. háznak e tekintetben is előterjesztéseket tehessek. Szükségesnek tartok mindenek előtt egy novellám intézkedést a mértékhitelesítések szempontjából. Szükségesnek tartom ezt azért, t. ház, mert eddigi törvényeink a mértékeknek csak első ízbeni hitelesítéséről gondoskodnak, de egyáltalában semmiféle gondoskodást nem tartalmaznak a tekintetben, hogy az ilyen hitelesítések időnként megújíttassanak. Az 1893. évi XXXIV. t.-cz. gondoskodik arról, hogy a csomagokban árúit czikkek mennyiség szerinti béltartalma meg legyen jelölve; azonban ezen törvényezikk mindeddig még végre nem hajtatott, nem hajtatott pedig végre azért, mert azon szoros összeköttetésnél fogva, a melyben Ausztriával vagyunk, ezen törvéoyezikk hatálya az Ausztriából lejövő csomagokra ki nem terjed. Már pedig ezen a téren e törvényezikk alapján csak akkor lehet üdvös eredményeket elérni, ha Ausztria is hozzájárul ilyen törvényes intézkedéshez. Most azt a biztatást és Ígéretet nyertem, hogy Ausztriában is hasonló intézkedést szándékoznak behozni, a mely esetben a kormányok rendeleti úton fognak intézkedni ezen törvénynek életbeléptetése iránt. Megjegyzem különben azt is, hogy az ilyen csomagokban való kereskedésnél, különösen a pamut-árukereskedésnél roppant károkat okozott a yard-rendszer szerint való számítás. Úgy értesültem, hogy Angliában le akarnak mondani a yard-rendszerről és el akarják fogadni a méterrendszert és akkor ennél is egyöutetíí rendszer szerint fogunk eljárni. Szükségesnek tartom, t. ház, az értékpapírokra vonatkozó részlet-üzletek szabályozását, illetőleg az erre vonatkozó Í883: XXXI. t.-cz nek revízióját. Szükségesnek tartom ezt pedig oly irányban, hogy ennek a törvénynek intézkedései egyszersmind a sorsjegy-társasAgok szabályozására is kiterjeszkedjenek, a melyekre nézve|eddig semmi törvényes intézkedés nem volt. Nagyon előnyösnek tartom, t. ház, azt a kezdeményezést, mely a múlt évben itt Budapesten történt, azzal, hogy gyapjú-aukeziók ren • deztettek. Nézetem szerint okvetetlenül támogatni kell ezt a vállalatot oly irányban, hogy ez a kezdeményezés oly módon fejlődjék, hogy Budapest egy európai fontosságú piacza legyen a gyapjúnak. (Helyeslés.) Ezt el fogjuk érhetni az által is, ha a balkán-félszigeti gyapjút szintén s'kerííl eladás végett ide vonzani, a mi annál is inkább megtörténhetik, mert a balkán-félszigeti gyapjú egyáltalán nem képez konkurrencziát a magyarországi gyapjúnak. Végre, t. ház, engedje meg, hogy még egy igen fontos kérdésre terjeszkedjem ki, mely az utóbbi időben igen gyakran foglalkoztatta a képviselőházat. Ez, t. ház, a tőzsde kérdése. (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelem megszilárdítására egyik fő eszköz a tőzsdének kellő szervezése, olyatén szervezése, a melynél fogva azon nagy feladatoknál, melyeket betölteni hivatva van, az általános bizalmat maga iránt konczentrálni képes legyen. E tekintetben ugyan még egy állam sem tudott felmutatni olyan tőzsdei szervesést, a melylyel a czélt teljes mértékben elérték volna; de annak daczára azt gondolom, hogy ez a legkevésbbé sem csonkítja a kormánynak azon feladatát, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzék és iparkodjék azt dűlőre vinni A tőzsde megbízhatlansága iránt történtek ugyan itt is néha felszólalások, azonban oly általános terjedelmet ezek még eddig nem vettek ; mindenesetre azonban okvetlenül szükségesnek tartom, hogy itt azok a kérdések, melyek a tőzsdének olyan szervezetére vonatkoznak, hogy általános bizalmat kelthessenek, komoly tanulmány tárgyát képezzék. Én ezen tanulmányokat már megtétettem, az anyag e tekintetben össze is vau gyűjtve, de azt gondolom, hogy mielőtt azokkal a nyilvánosság elé lépnék, szükséges lesz még e tekintetben szaktanácskozmányt is tartani, hogy azok a körök, a melyek első sorban érdekelve vannak a tőzsdének miképen való szervezése által, azon helyzetbe jussanak, hogy nézetüket ez iránt előterjeszthessék. Mindenesetre szükségesnek tartom, hogy az az ankét, ha úgy tetszik, szaktnnácskozmány, kiterjeszkedjék a következő kérdésekre. (Halljuk!) Először vájjon szükséges-e a tőzsdének törvény általi szervezése, mert e tekintetben semmiféle törvényes intézkedéssel a tőzsdére nézve nem bírunk. Polónyi Géza: Nálunk! Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: Nálunk. Másodszor, hogy milyen legyen a tőzsdetanács összeállítása, hogy a tőzsdetanács tisztán, kizárólag tőzsdetagokból állíttassék-e öszsze, vagy pedig más körökből vonassanak be oda tőzsdetanács-tagok, különösen a gazdák köréből, gazdasági egyletekből, és vájjon a kormány köréből is legyen-e oda tng kiküldve? (Egy hang a szélsőbal felöl: Mindenesetre!) Megfontolás tárgyát képezi az a kérdés, hogy a tőzsde-ügynökök és tőzsde-tagok fegyelmi ügyei miképen kezel16*