Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-546

546. országos ülés 18Í6. január Sü-án, csütörtökön. -7 támadások, gyanúknak czéltáblájáiíl szolgálok oly finom módon, melyet meg nem ragadhatok és meg nem foghatok. Kell, t. ház, hogy a dolgokra világosság vettessék, és a világosságot óhajtom én is, Miért? Azt mondja tegnap egyik lap vezérczikkének élén : Ugron Gábor képviselő ár nem volt oly óvatos, és a tőkének íelemelésében nem látott oly nagy hibát, a mikor 1892-ben a héj aefalva-székelyudvarhelyi vasutak építési tőkéjét felemelték. T. ház! A héjasfalva-székelyudvarhelyi vasutak engedményese voltam én és ifjabb Dániel Grábor a vármegyei érdekeltség megbízásából, két különböző párti embert tettek oda, hogy akár népszerűség, akár népszerűtlenség ered belőle, azt egyik párt sem használhatta fel a másikkal szemben. Mi, mint az érdekeltség megbízottjai, 1886. deczember íő-én megkaptuk az engedély-okmányt, 1886. januárban gondolom már a részvénytársaság is megalakult, és 1892-ben hogy neki a részvénytőkéjét felemelték, ahhoz sem Ugron Gábornak, sem ifjabb Dániel Gábornak semmi köze nem volt; hiszen a vasút akkor már öt éve forgalomban volt. A vasút felépült, — a postaváltság kivételével — minden állami szubvenczió nélkül. A vasút egységi áron épült; már régen forgalomban volt, de a vasút nem jövedelmezett. Az 1892-iki miniszteri jelentésből olvasom, mert különben nem is tudnám, hogy 1889-ben az a vasút, melynek mintegy 391.000 forint adóssága volt, 6954 forint jövedelmet mutatott, 1890-ben 8522 forintot. Mit mutat tehát ez ? Sem a 6954, sem a 8500 forint mellett azon lebegő adósságnak, mert a prioritások sem bocsáttattak ki és így finánczirozás nem volt, kamatait sem lehetett fizetni. Hol van nekem ehhez közöm? Abban hogy többi igazgató társaimmal együtt azon váltókért, melyeket a vasút kiboesájtott, saját hitelemmel kellett jótállanom s azokat alá kellett írnom. Midőn 1894-ben a kolozsvári pénzintézetek megrendülésénél fogva a pénzügyi helyzet annyira megingott: a vasútnak 598.000 forint adósága volt, melyből 380.000 forinton felül én voltam váltóobiigóban, s midőn minden ember félt a vasút anyagi bukásától, mely engem is tönkretett volna, azt mondták rólam: Ez az Ugron Gábor könnyelmű ember; s ha bekövetkezett volna a tönk, s engem is maga alá temetett volna, azt mondták volna egész örömmel : szamár ember; most pedig azt mondják a hírlapok sziszegve: gyanús ember! (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Volt egy engedélyokmányom is: a székely vasutak engedélyokmánya. Hat esztendeig futottam, fáradtam és költöttem. (Halljuk! Halljuk!) Egész feladatom sikerült. Sikerült Romániával a legnagyobb vámháború idején társadalmi összeköítetéseim»él fogva csatlakozási szerződést keresztül vinnem. Sikerült a kormányt meggyőznöm a vasút czélszerűségéről és helyességéről, úgy hogy az az állam anyagi viszonyai javulván, nem engedte, hogy a vasút viczinális módon épüljön, a miért a székelyek, és én is, Örök hálával tartozunk, hanem az állami költségvetésből építi ki saját tervei szerint. Költöttem és fáradtam minden kártérítés nélkül, de büszke voltam rá, és nem kívántam egyebet. Hanem ezek után igenis azt kell kívánnom : lássuk hát, kik a hibásak, kik a bűnösek ? (HossMantartó, élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Elfogadom Bartha Miklós t. barátom indítványát, nemcsak Csáky Albin grófét, mert a nélkül gr. Csáky Albin úr indítványa még komolynak sem tartható. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Kimondatott ezelőtt egy esztendővel, és azóta érvényestíl is, hogy magasabb közéleti, erkölcstani kultusz jöjjön létre. Hát én azt tartom, hogy a vallás igenis nyújtja azt a vigasztalást a bűnösöknek, hogy ha bűnüket szánjákbánják, annak terhe alól bizonyos mértékben feloldatnak. De a közélet nem a vallás princzipiumai szerint ítél, hanem az erkölcs szigorú princzipiumai szerint. És ha a közélet azt a tant fogadta volna el, melyet az előadó úr hirdetett, hogy nem szabad minden esetben vizsgálni és kutatni, mert az x'igy sem vezethet és nem is vezet mindig czélra, s az aktákból úgy sem lehet mindig megítélni az ügyet: akkor büntető törvénykönyvet sem kellene alkotni, mert az is paragrafusokba foglalja a kötelességet és becsülettudást, s mert abban is nemcsak gonosztettek foglaltatnak, hanem vétségejt is kisebb büntetést érdemlő cselekedetek is. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az előadó úr felfogása szerint, ha gr. Csáky Albin indítványa fogadtatik el, beáll egy helyzet, melyet én egy képpel magyarázok meg. (Halljuk! Halljuk!) New-Yorkba megérkezik a budapesti policzia távirata, hogy az Orion-gőzösön két úr utazik, a kik jogosulatlanul szerzett idegen vagyonnal menekülnek. Mit tesz a newyorki policzia : azt e, hogy hagyjuk az egész hajót, tegyük azt quarantaine alá, a gonosztevőket, a bűnösöket hagyjuk futni ? Nem, hanem nem engedik meg a hajót kikötni, és felküldi a maga biztosát. Ez a biztos végig vizsgálja a hajón levőknek okmányait Ha az illetők okmányait átnézte, a becsületes emberek előtt megemeli kalapját, szabadon engedi; a gonosztevőt pedig elviszi oda, a hová való. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Itt is ekként kell eljárni, mert nem lehet a magasabb közéleti erkölcstan kultuszát megvalósítani, hacsak a jövőre nézve teszünk visszaéléseket lehetetlenekké, de a múltakra