Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-544

544. orsságos ülés l8*6.j«B»sr 28-án, kedden. 45 dalmaaásban is részesülnek, hanem még a vasúti jegyek tekintetében is oly kiváltságot élveznek, a melyet Magyarországon senki; (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) nevezetesen a főispánok az összes vasutakra 50 frtos éri jegyekkel bírnak. A t. kereskedelemügyi miniszter ár azt hiszem nem is fogja inegczáfolni azt, hogy ez így van. Gondolom még indokolni is fogja, hogy ezek az urak közérdekből kell, hogy sokszor utazzanak. Mondom, mentegetni talán lehet, de hogy ezek az urak bármely okból mindenkivel szemben kiváltságot élvezzenek, ezt megint nem tudom mással kapcsolatba, hozni, mint azon párt érdekeivel, a melyet szolgálnak. (Úgy van! a saélső baloldalon.) De hallottam másrészt, t. ház, hogy a belügyminiszter az, a ki ezen 50 frtos jegyekhez minden egyes főispánnak még 100 frtot utalványoz, illetőleg ő adja hozzá az 50 frtot, hogy a 100 frt kiteljék. (Derültség balfélöl.) Hogy a budgetnek melyik tételében van ez felvéve, azt nem tudom. Ugron Gábor: A tolonczozási költségekben ! (Derültség a szélső baloldalon.) Várady Károly: Elvárom, hogy a t. belügyminiszter űr e tekintetben felvilágosítást fog adni. Miután, mint mondtam és előadtam, azon véleményben vagyok, hogy végre-valahára elérkezett az idő, hogy a főispán urak úgy, mint minden más hivatalnoir, főképen pedig a bírák mindenféle ' pártoskodástól, korteskedéstőí stb. eltíltassanak: bátor leszek egy határozati javaslatot már csak azért is beadni, mert azt tartom, hogy a bírói karban azonnal kitennék az illetőnek szűrét, mihelyt olyan mindenféle fék nélküli eljárást követne el, mint a t. főispán urak elkövetnek szemben hatáskörükkel, s ezért mondom, hogy elérkezett az idő, hogy az ő túlságos féktelenkedésöknek a választások terén gát vettessék, s ebből folyóJag van szerencsém a következő határozati javaslatot beadni. Mielőtt azonban határozati javaslatomat felolvasnám, kijelentem, hogy minden beadott határozati javaslathoz hozzájárulok. Határozati javaslatom pedig így szól: (Olvassa.) »Határozati javaslat. A ház utasítja a kormányt, hogy tiltsa el a főispánokat az országgyűlési képviselőválasztásokba való, s törvényes hatáskörükkel össze nem egyeztethető, mindennemű beavatkozástól, (Helyeslés a szélső

1 baloldalon.) politikai értekezletek összehívásától, (Helyeslés a ssélsó baloldalon) pártszervezésektől, képviselőjelöltek toborzásától, és utasítsa őket az 1886 : XXL t. ez. 56—66. §-aibau körülírt törvényes korlátok közé.« (Helyeslés a bal- és seélső baloldalon.) Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. A tételt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak későn jutottam szóhoz, annak következtében, hogy sok t. képviselőtársaimat illette előttem meg a szó. De azért mégis felszólalok, mert jelezni akarom annak a pártnak hozzájárulását, melynek tagja vagyok, gróf Csáky, Bartha és Pázmáady képviselőtársaimnak javaslataihoz. Igen röviden fogom indokolni, hogy miért járulok hozzá ezen javaslatokhoz, röviden azért, mert nem akarom a ház idejét túlságosan igénybe venni, tekintve azt, hogy hivatva vagyunk, még mielőtt ezen országgyűlésnek törvényes élete megszűnik, olyan kérdéseket megoldani, a mely kérdések igen mélyen behatnak az ország jövőjére. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De azért helytelennek tartanám én is, ha megdöbbenve nem állnánk meg az előtt a jelenség előtt, a mely jelenség okot adott arra, hogy az említett indítványokat itt a házban benyújtsák. Az országgyűlés tekintélye az egész országnak kincse; (Igaz! Úgy van! a seélső baloldalon.) és midőn ezen tekintélyre árnyék vettetik, akkor pártkülönbség nélkül kötelessége az országgyűlésnek ezt az árnyékot eloszlatni, és világosságot szerezni bárhonnan és bármilyen áron. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ebben rejlik az ok, a miért hozzájárulok mind a három indítványhoz. Tökéletesen helyesnek találom azt, a mit tegnap Bartha t. képviselőtársam elmondott, hogy gróf Csáky Albin indítványa vagy túlságos sok, vagy túlságos kevés. Ha más alkalommal tétetett volna ez indítvány, akkor világosan csak arra czélzott volna, hogy a képviselők tekintélye a jövőben meg legyen óva mindenféle gyanúforrástól. De oly fontos eset szolgált alkalmul e javaslat megtételére, és annyira lehetetlen, hogy a közvélemény e javaslatot azzal a szomorú alkalommal összeköttetésbe ne hozza, hogy maga e javaslat gyanúba ejti mindazokat a képviselőket, a kik valaha viczinális vasutakkal foglalkoztak; már pedig ha ez így van, el kell hárítani a gyanú forrását nemcsak a jövőre, hanem a múltra is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért járulok hozzá azon párt nevében, a melyhez tartozom, Bartha és Pázmándy t. képviselőtársaim indítványaihoz. Megjegyzem azonban, hogy sajnálom, hogy Bartha Miklós indítványa nem tétetett oly alakban, melyet én jobb szerettem volna, de melyre nézve módosítványt nem nyájtok be, mert az indítványoknak már egy egész seregét