Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.
Ülésnapok - 1892-554
288 554. országos ülés 1896. február 8-án, szombaton. t. képviselőház, felteszem, hogy ez minden mellékes, különösen politikai czél nélkül történik, mert ennek nincsen más hivatása, mint hogy pártküiönbség nélkül találkozzunk a kultúra terén, és pártkülönbség nélkül csak egy czél lebegjen előttünk: a magyar haza és a magyar nemzet felvirágzásának ügye. (Általános helyeslés. Felkiáltások a baloldalon: A megbízatásokat még nem kaptuk meg!) Azt mondják t. képviselőtársaim, hogy még nem kapták meg a megbízatást. Hát ez a szervezés nagy munkálat, az egész országra kitérjedőleg kell összeállítani az egész névsort, sőt tekintetbe kell venni még azt is, hogy a felekezeti féltékenység szempontját sem lehet mindenütt félretenni; tekintetbe kell venni tehát ezeket a körülményeket is, bár nem ezek a fő okaim, a miért a kinevezések még meg nem történtek, hanem az, hogy én nem merem addig életbeléptetni ily nagy keretben ezt az intézményt, míg az iskolalátogatók részére utasításom el nem készül. Nem is annyira utasításnak nevezem azt: az iskolalátogatók részére egy tájékoztató. Mert csak akkor fogjuk ez intézményt életképessé tenni, ha nem lesének összeütközések a tanfelügyelők és iskolalátogatók között, és ha tudja az az iskolalátogató, hogy mire kell neki különösen a gondját kiterjesztenie. Eddig azért nem sikerült ez egész intézményt életképessé tenni, mert igen tisztelt elődöm, gróf Csáky Albin több iskolalátogatót nevezett ki a törvény végrehajtásaként, de épen azért, mivel ily utasítás hiányzott, történtek sok helyütt összeütközések. A készített utasítási tervezetet — megmondom őszintén — közöltem a felekezeti főhatóságokkal is, ezek megteszik reá a maguk észrevételeit és akkor a kinevezéseket is eszközölni fogom. Remélem, hogy az iskolalátogatói intézmény, a mely nem kerül ennek az országnak semmibe sem, szépen fog fejlődni, kivált ha oly urak, mint t. képviselőtársaim, és azok közül sok, a kiket ajánlottak, ügybuzgóan és minden mellékezél nélkül teljesítik feladatukat, és így egy nagy lépéssel megyünk előre ezen a téren is. (Általános helyeslés.) T. ház! Teljes lehetetlenség egy beszéd keretében tárczám minden ügyére kiterjeszkednem; csak azt akarom még felemlíteni, hogy a gazdasági felsőbb népiskolák és különösen az ismétlő gazdasági irányú iskolák iránt megtettem a kellő előintézkedéseket. Rendkívül káros dolog az, hogy nálunk az ismétlő iskolák elvesztették minden csáberejüket. Az ismétlő iskolákba falun nem járnak a fiúk. Miért? Mert úgy gondolkoznak a szülők, hogy most már ebben a korban ő nagyobb szolgálatot tesz a mezei munkánál, mint ha az ismétlő iskolában pusztán csak elméleti oktatásban részestíl. Én tehát úgy gondolkozom, hogy ott, a hol lehetséges, a hol több tantermes iskola van több tanítóval, gazdasági ismétlő iskolákat állítsunk fel, tehát gazdasági irányba is tereljük a nevelést; és ekkor a szülő is jobban megnyugszik az ismétlő iskola látogatásában, mert látja, hogy a gyakorlati útmutatásban és irányban is hasznavehetőleg képeztetnek ki. T. képviselőház! Bánó t. képviselőtársam, mikor a jelentésnek adatait fölolvasta, nézetem szerint, a kissé homályosabb, tehát sötétebb adatokat csoportosította, bár teljesen helyes az is, mert hiszen én a jelentésemben sohasem törekszem arra, hogy valamit szépítsek vagy kiszínezzek, hanem az én jelentésemben — mit mellékesen jegyzek meg, téved Bánó képviselőtársam, midőn azt állítja, hogy csak öt évenként akarok kiadni; világosan benne van az utolsó jelentésem előszavában, hogy évenkiní terjesztem elő jelentésemet a közoktatásügy állapotáról — arra törekszem, hogy a legnagyobb tárgyilagossággal tüntessem fel a viszonyokat, (Helyeslés.) mert csak ezen alapon lehet a t. képviselőháznak ítéletet mondani a közoktatásügynek állapotáról, és ez alapon nyerem én is meg* a szükséges segédeszközöket, amelyek ezen bajok tanulására szükségesek. (Helyeslés.) Hanem, t. képviselőház, az éremnek másik oldalát is megnézhetjük; a fokozatos, örvendetes haladás elől sem szabad szemet hunyni. A tankötelesek 4 százalékkal szaporodtak az iskolábajáróknál, a javulás 2 százalék, a tanítók száma 289-el emelkedett. A magyar nyelv térfoglalása is örvendetesen halad, mert 214-el több azon iskolák száma, a melyekben magyar a tannyelv. A magyar nyelv sikeres oktatásának aránya 3—4°/o javulást mutat; a magyarul semmit sem tudó tanítók száma 534-el apadt; a magyarul kifogástalanul beszélő tanítók arányszáma 92°/o-ot tesz ki. T. képviselőház! Azt hiszem, hí konstatáljuk is a bajokat a mit én magam is a legnagyobb őszinteséggel szoktam konstatálni, el kell ismernünk azt is, hogy a haladás fokozatosan és meglehetős eredményekkel történik. (Helyeslés jóbbfelől) A népiskolák terétől nem búcsúzhatom el a nélkül, t. képviselőház, hogy különösen egy dolgot föl ne említsek; és ez, t. képviselőház, az osztatlan népiskolák tanterve. Az osztatlan népiskolák tantervét el kell készítenünk a le hető legrövidebb idő alatt, mert ha meggondoljuk azt, hogy 16.702 elemi iskola közül 12.877 osztatlan iskola van, a hol tudniillik egy tanító és egy tanterem van, hiszen méltóztatnak ismerni az osztatlan népiskolák terminológiáját, kétségtelen, hogy ezek részére tantervet készíteni