Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-548

febrair 1-én, szombaton. |42 548. országos ülés 1898. rendőrség a fővárosnak előterjesztést is tett,de azt is tudom, hogy javulás e tekintetben nem tapasztalható. Nem tapasztalható azért, mert — szerintem — nemcsak kizárólag a rendőrség az oka ezen jelenségeknek; az erkölcsi szempon­tokért egyedül a rendőrség felelős, és tény az, hisz általános nézetként van elterjedve, hogy olyan szemérmetlen, minden tekintetben trágár és czéda előadásokat, mint a milyeneket ezen helyeken a rendőrség asszisztencziája mellett előadnak, a világ egyetlen városában sem lehet hallani. (Igaz! Úgy van!) De szerintem felelős, nem az erkölcsi nívójáért és szemérmetlensé­geértj hanem egyáltalában ezen előadásoknak a tarthatásáért részben az a közönség is, a mely ezen előadásokat meghallgatja. (Helyeslés.) Én már a múlt költségvetési vitánál említést tettem arról, t. képviselőház, hogy az a zsargon, a mely ott kifejezésre jut, és azok az alakok, a melyek ott a színpadra kerülnek, csak annak a társadalmi osztálynak válnak szégyenére, a melyet reprezentálni akarnak, és a mely osztály csodálatos módon épen jelenlétével ezen elő­adásokat fentartja. (Úgy van!) Egy ghetto, a melyet a hatalom egyes felekezetek vagy osz­tályok lánczraverésére és eltiprására alkot, szá­nalmat kelt; de ha vannak egyes osztályok, a melyek önként tartanak fent — a mint itt is lát­juk — Magyarország fővárosában egy ghetto szel­lemet, akkor ez csak undort és nem osztály feletti sajnálkozást kelt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És, t. képviselőház, mit tapasztalunk kul­turális szempontból? Egy nagyon sajnálatra­méltó jelenséget. Méltóztatnak jól tudni, hogy az iskoláknak egy bizonyos irányban való nem' zeti fejlődésére a fővárosban a színházaknak, talán a népszínháznak is bizonyos irányban megvolt az a hatása, hogy a németségnek egy rontott dialektusa, az úgynevezett Franzstädtler dialektus, hovatovább mégis letűnik a napi­rendről és kipusztul. De mit nyer vele Buda­pest fővárosa, ha e helyett egy oly zsargon terjed, a mit nem lehet Budapesten kivűl csak Lembergben találni; terjed azért, mert tetszik magának a társadalomnak, hogy szálló igék­ként terjeszszen úgynevezett szellemes és olyan dolgokat tovább, hogy olyan zsargon terjedjen, és olyan alakítások elevenüljeiiek fel a társa­dalom emlékezetében, a melyekre könnyen rá­mondhatja valaki, hogy ez a zsargon és ez a tár­sadalom képviseli ezt a felekezetet, a melyből ki van az véve, de a mivel szemben, azt hiszem, épen a hazafias és magyar és nemzeti szellemű zsidóság tiltakoznék a legélénkebben. (Igául Úgy van! a stélsö baloldalon.) És, t. képviselőház, én nagyon jól tudom, hogy ma a belügyi kormányzat is talán feszé­lyezve érezheti magát, mikor azt állítja: íme, itt van ez az éjjeli mulatóhely, alakokat visz­nek a színpadra, a melyek igen szégyenteljes formában tüntetik fel Magyarország egyik nem­zeties irányú felekezetét, egy zsargonban, a mely inkább gúnyolódó, mintsem hogy magasztaló. A belügyi kormányzat, tökéletesen felfogom, azt hiszi, hogy ezek a mulatóhelyek közsziik­ségletet képeznek, mert állandó habitűéi vannak, mint akár a nemzöti vagy a népszínháznak, vagy akár a főváros akármely magasabb igényű műintézetének ; én azonban úgy tartom, hogy a belügyi kormányzatnak ilyen j elenségek kel szem­ben sem szabad szemet hánynia. (Élénk helyeslés a seélső baloldalon.) íme, t. képviselőház, Magyarország most készül, hogy megünnepelje ezeréves múltját. Fájdalommal kell látnunk, hogy a törvény­hozás asszimiliiczionális kísérleteinek daczára a fővárosban e téren eredményeket nem tapasz­talhatunk. (Úgy van! a seélső baloldalon.) Nem tapasztalhatunk igen sokféle összefüggő tényezőknél íogva, és ezek közt, méltóztassa­nak elhinni, igen sok része van a ghetto­szelíemtí sántánoknak, Folies-Capriceknek, Im­perialoknak és egyéb orfeumoknak. (Egy hang a szélsőbalon: És a klabriászpartinak! Derültség a szélső baloldalon.) És, t. képviselőház, én úgy fogom fel a magyar kormánynak a kulturális misszióját, hogy mindenre való tekintet nélkül ő neki ebből a fővárosból magyar fővárost kell csinálni, oly fővárost, a mely minden ízében, külső megjelenésében, alakjaiban, felfogásában, irányában is tősgyökeres magyar legyen. (Úgy van! a seélső baloldalon.)Már pedig, t. képviselő­ház, abban méltóztatnak velem egyetérteni, hogy azon három évtized óta, mióta Magyarország ismét visszanyerte önrendelkezését, ebben az irányban semmi sem történt, és ha még azt látjuk, hogy nemcsak rontott németségfí és rontott zsargonú szellemet terjesztő intézményeket tart fenn, hanem azt, hogy ezek a legnagyobb erkölcstelenségek tanyái, némán tűri el, akkor azon misszióját, hogy ezt a fővárost magyarrá tegye minden ízében, nem teljesíti. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt voltam bátor a mélyen tisztelt belügyi kormányzatnak a figyelmébe ajánlani; egyebek­ben a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra felírva senki sincsen, ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Maga a tétel meg nem támadtatván, azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a budapesti nemzeti színház állami javadalmazására 53.000 forintot megszavaz. Schóber Ernő jegyző: (Olvassa.) A bud a-

Next

/
Thumbnails
Contents