Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-543

6 543. országos illés 1896. ía#.) és körülbelül a következőket mondotta: Én bevallom, hogy magam is a vígszínház részvényese vagyok, szavazni is fogok; de hogy ebben a házban valaki azt ne higyje, hogy engem önérdek vagy részesülés vágya vezet, kijelentem, hogy mindazt a jövedelmet, a mi az éu részvényemre esik, én egy jótékony czélra felajánlom, de elvárom, hogy ugyanezt tegyék a viczinális vasutak engedményesei és birtokosai is. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez a nevezetes szczéna és felhívás, — a mikor én azt gondoltam, hogy fel fognak pattanni a férfiak és azt fogják mondani: mi nem vagyunk viczinalisták, mi nem gyakorlunk semmiféle részesűlési módot, — mind a mai napig feleletet nem kapott. Ily körülmények közt én nem akarok tovább menni, mert noha egészen tisztának érzem is magamat, én nem vágyom erkölcsi bíráskodásra, még azon tisztán sem. Azt azonban már határozottan szükségesnek tartom, hogy épen a felmerült esettel, épen avval a jelenséggel szemben, hogy Magyarország belügyminisztere enyhítő körülmény gyanánt egy okmányt kívánt itt felolvasni, a mely a minisztertanácsi határozatokkal egészen ellentétes és szemben avval, hogy épen a vígszínház ötletéből a részesűlési mód gyakorlása már ennek a háznak plenumába is bejutott, és hogy nekünk, kik az ellenzéken vngyunk, mily roppant erőfeszítésünkbe került, hogy ezt az inmorális javaslatot ne engedjük törvényerőre emelkedni, és mert egyúttal a ház tiszt ssége és nemzetünk szent ügye, mindez arra indít, hogy én is ajánljak a t. képviselőháznak egy határozati javaslatot, melyről azt hiszem, hogy megfelel a ház méltóságának, létező törvényeinknek, és logikusan kifejti a helyzetet magát a nélkül, hogy azt az esetet, a mely annak a kiindulási pontját alkotta, bárcsak egy szóval is érintené. Határozati javaslatom, melyet a t. háznak elfogadásra ajánlok, (Halljuk! Halljuk!) a következő: (Olvassa.) »Határozati javaslat. 1. A képviselőház addig is, a míg az összeférhetetlenségről szóló 1875-ik évi I-ső törvényezikk alapos revízió alá kerülne, kimondja, hogy az országgyűlési képviselői és minden állami közhivatali állás összeférhetetlen mindazokkal a vállalatokkal, üzletekkel és bérletekkel, a melyeknek javadalmazására és engedélyezésére az állam a kormány útján befolyást gyakorol. 2. Kimondja a képviselőház, hogy mindazok az országgyűlési képviselők és állami hivatalnokok, a kik az első pontban meghatározott vállalatoknak, üzleteknek, vagy bérleteknek részesei, e határozat elfogadásának napjától számított két hónap lefolyása alatt, vagy az üzlet. január 27-<n, hétfőn. tői, bérlettől, vállalattól visszalépni, vagy állásukról lemondani tartoznak. 8. Ehhez képest a képviselőház utasítja a kormányt, hogy a két hónapi határidőn belől terjeszsze elő mindazoknak az országgyűlési képviselőknek, illetőleg állami hivatalnokoknak részletesen minősített jegyzékét, a kik az első pontban körülírt bérleteknek, üzleteknek, vagy vállalatoknak részesei, hogy ekként a képviselőház az őt alkotmányosan megillető ellenőrzési jogát gyakorolhassa,« (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. képviselőház, felfogásom szerint az egyedüli határozati javaslat, a mely a fennálló törvényeknek, a ház méltóságának és a logikának megfelel; ajánlom a t. képviselőháznak elfogadásra. (Helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Balogh Géza jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Schóber Ernő jegyző: Sréter Alfréd! Sréter Alfréd: T. ház! A múlt szombati ülésen Polónyi Géza képviselő úr, akkor, mikor a házszabályok magyarázatát megkísérelte, saját szavai szerint, egy tréfás példát mondott, a melynél az én nevemet is használta. Azért, mert az én meggyőződésem szerint az, a mit ő mondott, kevésbbé volt tréfás példa, mint inkább egy otromba tréfa, (Mozgás a szélső baloldalon.) kénytelen vagyok Polónyi képviselő urat kérni, hogy hasonló alkalmakkor, ha ilyeneket mond a házban, az én nevem megnevezését nélkülözni szíveskedjék. (Élénk mozgás a szélső baloldalon.) Ezek után áttérek a tárgyra. (Zaj a Siélső baloldalon.) T. képviselőház! A főispáni intézmény a mi közigazgatási szervezetünk testéből ki nem szakítható. (Zaj a sgélső baloldalon.) Lehet annak hiánya, lehet gyengesége, de ezt szanálni nem lehet ma elérhető feladatunk. Ha létezik ilyen gyengeség, meg fogjuk kísérelni ennek szanálását akkor, midőn az összes közigazgatási reformjavaslatok előttünk fognak feküdni. Maga a főispáni intézmény mellőzhetetlen azért, mert a míg az alispán a megyei szűkebbkörű beligazgatást vezeti, addig a főispánnak hivatása az, hogy ezen szükebbkörü beligazgatást kapcsolatba és összhangba hozza mindazon állami adminisztráczióvalj a mely a megyében ellátandó. Várady Károly: Melyik megyében történik ez? (Halljuk! Halljuk!) Sréter Alfréd: Tehát a pénzügyi, népoktatási, közlekedési, kereskedelmi és földmívelési teendőkkel. Én azt hiszem, és tényleg tudjuk is azt,