Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-529

529. országos illés 1896. január 10-én

5 pénteken. 43 mi a hivatalos kötelessége? Mi az ő hatásköre? Midőn egy ily kinevezés mega]kottatik, akkor egyszersmind annak hatáskörét, és a létező más udvari méltóságok közepette, azon határokat, a melyeken túl az ő hatásköre nem terjedhet, meg kell szabni. Hiszen most, legutóbb az újév alkalmával is, az udvarnagy a nélkül, hogy a törvényeinken bármi változás következett volna is be, új évi gratulácziókat fogadott el, melyeknek elfogadásával eddig mások voltak megbízva. Magyarországnak vaunak saját udvari méltóságai, olyanok, melyek törvénykönyvünkben vannak felsorolva, a melyek birtokosai törvényhozási jogot gyakorolnak, mint zászlós urak. Azok működési körét kell feleleveníteni, nem pedig egy intézmény helyett egy új hivatalnokot beállítani, még pedig akként, hogy annak még működési köre sincsen meghatározva. S most már ki felel arról, hogy például az tíjévi gratulácziók rendén a lapokban közzétett névsor olyan, a mely nem hamis. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igen jól tudjuk, hogy Magyarország előkelő világa megbotránkozva azon, hogy ide egy idegen hivatalnok állíttatik be, és a régi funkczionáriusok minden törvényes előzmény és intézkedés nélkül egyszerűen kihagyattak és kidobattak, az udvarnagy előtt gratuláczióit nem fejezte ki. Hogy ezt a kormány, vagy az illetékes közegek eltitkolhassák, hamis jelentést adtak a hírlapoknak, a melylyel félrevezették ő Felségét és félre akarják vezetni az országot. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Várady Károly t. képviselőtársam határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a különböző minisztériumok kezelésében levő alapok és alapítványokból költségvetés és zárszámadás készíttessék. Azokat az alapokat és alapítványokat, a melyek a miniszterek kezelése alatt állanak, miniszteri állásuknál fogva a miniszter urak kezelik, és azok fölött rendelkeznek. Hogy hova fordítandók azok: ezt az alapok természete és az alapítványok rendeltetése határozza meg. De a miniszterek, mint alkotmányos orgánumok, pénzeket nem kezelhetnek nyilvános számadások nélkül. Nem kezelhetnek nagyobb összegekre rugó alapokat és alapítványokat a nélkül, hogy azokat a zárszámadásokba be ne helyezzék. Némely alapok és alapítványok a zárszámadásban benn is foglaltatnak, de az alapok és alapítványoknak töméntelen mennyisége nincs- oda behelyezve. Senki sem bir tudomással arról, hogy micsoda alapokkal birnak az egyes minisztériumok, és hogy azok jövedelme miként használtatik fel, és hol számoltatik el. A törvényhozásnak és a kormánynak kötelessége, hogy jövőre a költségvetés kapcsán beterjeszsze minden miniszter a kezelése alatt lévő alapok és alapítványok költségvetését, és zárszámadása rendjén azok zárszámadását. Tiszta és világos kezelés kell ezen alapítványok körűi. Nem lehet az, hogy azok fölött sötétség terjedjen el, és hogy azok »Dispositions-Fond«-ot képezzenek; nem lehet azokból jutalmat osztogatni talán olyanoknak is, a kik az alapító-levelek értelmében azokból ki vannak zárva, vagy azokból jutalmat nem is húzhatnak. Én ezért Várady Károly t. képviselőtársara határozati javaslatát elfogadom és azt szükségesnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azon határozati javaslatra nézve, a melyet én nyújtottam be, eddigelé a következő argumentumokat hallottam felhozni. Először is azt meghatározni, hogy Ausztriában meg van-e a kormány parlamentáris felelőssége, és van-e teljes alkotmányosság? nem mi vagyunk hivatva, hanem az osztrákok. Én azonban, t. ház, az 1867: XII. tcz. 25. §-ában azt olvasom, hogy a magyar törvénynek egyik alapfeltétele az, hogy Ausztriában teljes alkotmányosság legyen, és a mint Visontai Soma t. képviselőtársam felolvasta, az 1867-iki tárgyalások alkalmával mindnyájan elismerték, hogy az 1867: XII. tcz. csak abban az esetben léptethető életbe, ha Ausztriában teljes alkotmányosság lesz, előbb nem. Tehát a teljes alkotmányosságnak Ausztriában életbeléptetése megelőző feltétele az 1867 : XII. tcz. hatályba lépésének. Mit jelent ez ? Azt, hogy nincs igaza az igen tisztelt miniszterelnök úrnak, mikor azt mondja, hogy az osztrák kormány a parlamenttel hivatott működni. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az 1860-iki októberi diploma, az azután bekövetkezett 1865. februári pátens első czikkében megállapította a Reichsverstretung a birodalmi képviseletet, továbbá minisztereket tett a kormányzás élére, kik a parlamenttel együtt voltak hivatva működni; de a magyar államférfiak, a mikor 1865-ben, 1866-ban és 67-ben a kiegyezési tárgyalásokat vitték, nem elégedtek meg egy olyan osztrák kormánynyal, mely ugyan a parlamenttel együtt működik, de nem kerül ki a nép, a többség akaratából, mert az a képviselőház nem a többség akaratát fejezi ki, és nem felelős a kormány azon birodalmi képviselet többségének, mely az ország akaratát representálja. Mi volt a különbség a februári pátens értelmében összeülő országgyűlés, és az 1767-iki osztrák törvények értelmében összeülő országgyűlés közt. Az, hogy a 67-iki törvények érteimében összegyűlt birodalmi tanácsban, a népek akarata érvényesült, és a többség kebeléből lett a kormány kiválasztva, tehát a nép többségének akarata az uralkodónak akaratával kellett hogy összhangba jöjjön. Ha mi egyszerűen 6*