Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-542
350 6 * 2 ' or^ágos ttlés 1896. január 25-én, szombaton. Elnök: A ház magáévá teszi a kérvényi bizottság javaslatát, és így e kérvények a belügyi és pénzügyi minisztereknek pártotólag kiadatnak. JosipOVlCh Géza jegyző: (Olvassa.) »Vas vármegye közönsége a kötelező állami ház-ííizbiztogítás behozatala tárgyában.* Szász Károly előadó: T. ház! Vas vármegye közönsége felír a kötelező állami tűzbiztosítás behozatala tárgyában. Minthogy Komárom vármegyének 1892. április 26-án hasonló kérvénye volt a ház előtt, és az kiadatott a belügyminiszter úrnak tanulmányozás végett: javaslom, hogy e kérvénynek is az legyen a sorsa és adassék ki a belügyminisztériumnak figyelembevétel végett. (Helyeslés.) Elnök: A ház elfogadja a javaslatot s n kérvény kiadatik a belügyminiszternek. Josipovich Géza jegyző: (Olvassa.) »Több megye és város kérvénye a népoktatási ügy államosítása iránt.< Szász Károly előadó: T. ház! Több törvényhatóság felír a népoktatási ügy államosítása tárgyában. A mozgalmat ez irányban Csanádmegye indította meg egy szép, tartalmas és figyelemreméltó felirattal, melyhez aztán a többi törvényhatóság is hozzájárult. A népoktatásügyben e felíratok a fősúlyt a nemzeti nevelésre kívánják fektetni, egészen helyesen, a mire véleményem szerint, a mostani rendszer mellett kevés biztosíték van. Kifogásolják különösen azt, hogy ma sok tanító van, ki maga sem birja a magyar nyelvet, és ha birja is, nem ment a ktilbefolyásóktól a tekintetben, hogy a nyelvet sikeresen és a nemzeti szellemben taníthassa. E baj másik okát a törvényhatóságok abban keresik, hogy a tanító- és pap-képzés nagyon hiányos, és egyes vidékeken nemzetiségi velleitásokkal van telítve. A tanítóképzés államosítását kevésnek tartják a baj gyökeres orvoslására, mert a fiatal tanítóra igen nagy befolyása van az őt ellenőrző pap magatartásának. Tarthatatlannak mondják az egyház részéről tapasztalt eljárást az iskolaügyben, s felhozzák azt a számos visszaélést, melyet a tanuló-ifjúsággal szemben, különösen nemzetiségi szempontból elkövetnek. Ebből kifolyólag a bizottság azt javasolja, hogy a kérvények adassanak ki tanulmányozás czéljából a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Szinte jól esik, ha azon légkörből, mely csak kevéssel ezelőtt lett a ház terméből kiszellőztetve, szabadulunk, s habár rövid időre is, a nemzeti oktatás nagy kérdésével foglalkozunk. Az a lélekemelő, az a nemes intencziójú kérvény és illetőleg kérvényc»oport, a mely Csanádmegye inicziativája folytán ma a képviselőház előtt fekszik, örvendetes jelenség a nemzeti oktatás érdekében kifejtett mozgalom termékenyítő ereje szempontjából. Az 1848: XX. tcz. 3. §-a a mi őseink böicseségével, s államalkotó erejök teljességével kimondja, hogy az iskolaügy álladalmi költségen fedeztessék 1848. óta sok idő folyt le, azóta a nemzetnek adott ezen ígéret beváltva még nem lett. Sohasem mulasztottam el egyetlenegy alkalmat sem, a t. házat arra figyelmeztetni, hogy egy jövő nemzedéknek előkészítése és egy új ezredév alapkövének letétele czéljából talán semmisem érdekelheti e nemzetet, és talán semmigem kötelezheti jobban, mint az állami oktatásnak Magyarországon való életbeléptetése. Úgy látszik, t. ház, le kell mondanom arról, hogy ma e- tárgygyal behatóbban és hosszasabban foglalkozhassam, A magam részéről örömmel kell konstatálnom, hogy ezen kérdés tekintetében nagy haladást kell észrevennünk. A legutóbbi időben láttuk, hogy a hazafiságára mindig büszke magyar protestáns, evangélikus református egyház tanítói Debreczenben tartott gyűlésükön nemes példaadással jártak elől, midőn a nemzeti oktatás érdekében, egyúttal az állami oktatás mellett foglaltak állást. Én akkor, midőn a törvényhatóságoknak itt fekvő kérvényeiben ezen eszmének propagálását látom, örömmel konstatálom azt, hogy e törekvés, melyet hosszú időkön át e képviselőházban, fájdalom, csak egyedül képviseltem, végre-valahára meg fogja teremni a maga gyümölcseit. E perczben csak néhány szóval, néhány érvvel akarok hozzájárálni ahhoz, hogy újabban is kimutassam, hogy ha Magyarországon igazi nemzeti államot akarunk teremteni, akkor alig van sürgősebb és fontosabb teendő, mint az állami oktatás behozatala, és a felekezeti oktatás eltörlése. (Helyeslés a smélsö baloldalon.) Különösen a t. szabadelvűpártnak ajánlok két dolgot szíves figyelmébe. Ha végig tekintünk azokon az ádáz barczokon, a melyeket napról-napra itt a képviselőház termeiben a néppárti mozgalom jelzője alatt hallunk ismertetni, lehetetlen föl nem fedezni azt, hogy e mozgalomnak és törekvéseknek csírája a felekezeti oktatás féíszegségeiben leli gyökereit. A politikus ember előtt Magyarországon tisztán áll az a kérdés, különösen ez alkalommal, ha két mozzanatot vesz figyelembe Magyarország törvényhozása : hogy a felekezeti oktatás követelége vájjon mely programmokbau szerepel ? Magyarország összes politikai pártjai között a felekezeti oktatás fentartását én csak két programmban találtam meg. Az egyik a néppárt programmja, a mely a felekezeti oktatás fentartását követeli, a másik a nemzetiségeknek Budapesten tartott kongresszusában megállapí-
