Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-542

542. országos ülés 1896. január 25-én, szombaton. 34,7 üdvös hatását a közgazdaság előmozdítására bizonyosan mindenki elismeri; (Zaj. Halljuk! Halljuk !)äe minthogy ezen állásomnál fogva alkalmam volt tapasztalni, hogy úgy a viczinális vasutak engedélyezése, mint az építési engedély megadása, valamint a financzirozás körűi bizonyos kinövések keletkeztek, melyeknek kellő mértékben való meggátlására az 1880. és 1888-íki törvények elegendő eszközt rendelkezésemre nem nyújtanak, ezen oknál fogva felette szükségesnek tartom ezen törvények revízióját. A revízió munkája máris foganatban van. Szerettem volna erre nézve előterjesztésemet már a jelen költségvetés tárgyalása alkalmával a t. háznak bemutatni, azonban részint az idevágó külföldi intézkedések tanulmányozása, részint az anyag nagy terjedelme részint pedig azon körülménynél fogra, hogy tárczámra épen ebben az időben elhalaszthatatlan és igen nagyfontosságú feladatok hárulnak, lehetetlenné tették, hogy már a költségvetés tárgyalása alkalmával megtegyem ezen előterjesztésemet. Mindenesetre azt hiszem, és alaposan hihetem, hogy ezen év folyamán alkalmam lesz ide vonatkozó előterjesztésemet megtenni. (Általános helyeslés.) Addig is, t. ház, a míg ez bekövetkezhetik, azt hiszem, hogy azon indítvány, a melyet gróf Csáky Albin képviselőtársam most benyújtott, bizonyos mértékben már irányt ad az engedélyezés körüli eljárásra nézve, (Általános helyeslés.) és bár nézetem szerint ezen határozati javaslat, ha elfogadtatik is, a törvényhozás kezeit a jövőre meg nem kötheti, mégis azt gondolom, hogy addig is, míg ezen áj törvény létre nem jön, ezen határozati javaslat elfogadásával már bizonyos szolgálatot tehetünk a közérdeknek. (Általános, élénk helyeslés.) Ezért én a magam részéről is nagy súlyt fektetek ezen határozati javallat elfogadására. (Általános, élénk helyeslés.) MadarásE József: Nagyon helyes! Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: De midőn én ezt határozottan kijelentem, lehetetlen, hogy kijelentésemhez még egy megjegyzést ne fűzzek. (Halljuk! Halljuk!) Bármennyire határozott is ez a határozati javaslat, és bármennyire körülírja is az engedélyezések alól teendő kivételeket, azt hiszem, semmiféle ily határozattal meg nem lehet gátolni azt, hogy mégis akár köztisztviselők, akár képviselők ilyen engedélyezések körűi érdekelve ne legyenek; még pedig, ha nem a saját nevük alatt, (Mozgás.) — mert ez ki van zárva — de mások neve alatt, (Zaj a hal- és szélső baloldalon.) a kik ily esetekben mint stróhmannok szerepelnek. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ennek a lehetősége tehát a jövőre sem lesz kizárva, (Zaj. Elnök csenget.) és ezt nézetem szerint csak egy módon lehet elkerülni, hogy ha tudniillik nemcsak mindazok, a kikre nézve bizonyos, hogy ilyen stróhmann-minőségben fungálnak, de azok is, a kikre nézve ilyen gyanú alaposan fennáll, az engedélyezések alól kizáratnak. (Általános helyeslés.) Én a magam részéről ezen körülményre minden esetre nagy figyelemmel fogok lenni, ámbár, mint mondottam, már előre is teljes mértékben garancziáí, hogy ilyenek elő nem fognak fordulni, nem vállalhatok. így értelmezvén ez, t. ház, a magam részéről ig melegen ajánlom, hogy gr. Csáky Albin t. képviselőtársain határozati javaslatát elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés. Éljenzés a szélső baloldalon és felkiáltások: Ez már korrekt!) Elnök: Babó Emil képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Babó Emil: T. ház! A t. belügyminiszter úrról azt olvasom a lapokban, hogy tiltakozik azon vitatkozási modor ellen, a mely a tegnapi napon a főispáni állással szemben követtetett. (Nagy eaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! Babó Emil: A t miniszter úr ezen kijelentését valószínűleg rám értette, mert a lapokból olvastam, hogy tegnap ily kifejezést használt. Én rögtön válaszoltam volna neki, azonban — mint mondám — a nagy zajban egy szót sem hallottam belőle, és azt, a mit mondott, egak ma olvastam a lapokból. (Nagy taj. Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Hogy milyen legyen a vitatkozäsi modor, . . . (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak helyökre menni és csendben lenni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Babó Emil: ... és hogy mit szabad egy képviselőnek itt a házban elmondani, annak illetékes bírája először is nem a miniszter úr, hanem a ház, és a ház t. elnöke. (Helyeslés a sxélső baloldalon) Másodszor én sem egyéni, sem társadalmi, sem politikai, sem semmiféle ízlést és tisztességet sem a miniszter úrtól, sem senki mástól sohasem fogok tanulni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Ivánka Oszkár képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ivánka Oszkár: T. ház! A belügyminiszter úr szükségesnek találta, hogy az én tegnapi beszédemre nevemnek megemlítésével reflektáljon, és felhozta azt, hogy a mit Rudnay nógrádi főispán ott tett, bármely más főispán azt az ő helyében megtette volna. Midőn a közigazgatás terén tapasztalt visszaéléseket kötelességszerííleg a ház elé hozzuk, hogy azokra korrektúrát találjunk, a belügyminiszter úr pedig a jó ízlés nevében egén 44*