Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-542
542. országos ülés 1896. lyemben kitűztem, és a melyre azóta következetesen törekszem: megtettem másfelől mindent a tekintetben, hogy bizonytalan természetű kilátások fejében ne mulaszszam el abbeli kötelességemet, és ne mulaszszák el elvtársaim abbeli kötelességüket, hogy ellenzéki küzdelmüket minden törvényes, alkotmányos és tisztességes eszközzel a legnagyobb erélylyel folytassák: azt hiszem, hogy a további következményekéri', bármilyenek is legyenek azok, az ország szine előtt a felelősséget bátran magamra vállalhatom. (Helyeslés a baloldalon.) Ebben az értelemben arra kérem at. házat, hogy miután szabályaink értelmében a báz határozatának első tárgya az, kivánja-e tárgyalni indítványomat, a másik pedig az, hogy a tárgyalás iránt intézkedjék, méltóztassék indítványom tárgyalását elvileg elhatározni, és ha ezt a ház bölcesége elhatározná, méltóztassék a tárgyalás módjára nézve akként intézkedni, hogy ez az indítvány előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ahhoz a bizottsághoz utasítassék, a mely a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalásával volt megbízva; végűi, hogy annak a házban való érdemleges tárgyalása az előbb említett s a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslattal együtt történjék. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert képviselő úr indítványához hozzájárulok; hozzájárulok abban az értelemben, a hogy ő itten azt most utolsó szavaiban formulázta, hogy a ház mondja ki, hogy az indítványt tárgyalni kívánja, és mielőtt tárgyalná, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottsághoz utasítja s együttesen fogja tárgyalni majd annak idején a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslattal. De midőn kijelentem ezt, t. ház, szükséges még szólanom egy néhány szót. (Halljuk!) Az igen tisztelt képviselő úrnak karácsonyi ezikke viszhangzásaként nyilatkoztam újév első napján, kijelentve, hogy elfogadom azon óhaját, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával beszéljünk meg egyes kérdéseket, melyek, az ő nézete szerint, a választások tisztaságának biztosítására feltétlenül szükségesek. Elfogadom ezt a nélkül, hogy elismertem volna, miszerint a választások tisztasága hiányoznék, (Zaj és derültség a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy olyan megromlott és megzavart állapotok volnának, a melyek rendkívüli, kivételes intézkedéseket tesmtek szükségessé, olyanokat, milyeneket a kormány maga nem tervelt volna. (Helyeslés jóbbfelöl.) január 25-én, szombaton. í339 Ilyen értelemben nyilatkoztam a képviselőházban január 15-én, gr. Apponyi Albert képviselő úr felszólalására felelve. Akkor is elmondottam, hogy oly meszszemenő intézkedéseket, mint a milyeneket akkor 6 pontban, most 12 pontban összeállítva felállít a képviselő úr, én szükségesnek nem tartok; mindazonáltal kijelentettem, hogy a kérdés megbeszéléséhez szívesen járulok, és a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ettől elzárkózni nem kívánok. Miután azonban — minta t. képviselő úr mondja — akkori nyilatkozatom nem elégítette ki abban a tekintetben, hogy a sorrendet, a melyet ő proponált, el nem fogadtam, valamint nem elégítette ki a tekintetben sem, hogy milyen garancziákat vállalok arra nézve, hogy ezeu törvényjavaslatból törvény is lesz, a mint mondja, szükségesnek látta újabb intézkedéseket tenni, hogy ezen kérdésre vonatkozólag a kormány nyilatkozzék. Hát, t. ház, többet mint akkor, nem mondhatok, most sem. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy a kormány mindazt, a mit programmjába felvett, határozottan és komolyan megvalósítani kívánja, azt, példákra hivatkozva, igyekeztem akkor, a midőn Szederkényi Nándor t. képviselőtársam kérdéseire felelve elmondottam, hogy igenis egy éven keresztül mindannak, a mit megoldani kilátásba helyeztünk, a rendelkezésünkre álló erővel, a menynyiben az idő is rendelkezésünkre volt, megfeleltünk. Mikor tehát ezt elmondottam, egyszersmind határozottan kijelentettem azt, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatból törvényt kívánunk csinálni és a kormány a rendelkezésre álló befolyást ennek érvényesítésére fel is használja. (Helyeslés jobbf"elöl. Mozgás abaloldalon.) Elmondottam akkor azt is, hogy milyen sorrendben kívánunk tárgyalni. Ezt a sorrendet, t. ház, ma is fentartom; azonban, hogy épen betűszerint beválthatom-e: ez nem tőlem függ, hanem függ tőlem és rajtam kivül álló körülményektől. Függ a t. ház magatartásától a költségvetés tárgyalása tekintetében; függ egyes sürgős kérdések bevonásától, a mennyiben azok megoldása — milyen a kiegyezés kérdése például — föltétlenül és sürgősen szükséges. És, t. ház, a képviselő úr mindig az ülésszakról beszél különösen ma, én pedig már a múlt alkalommal tett nyilatkozatomban elmondottam, hogy az ülésszak természetszerűleg e tavaszon, talán áprilisban befejezendő lévén, még előttünk egy hosszú idő áll, reménylem körülbelül egy egész esztendő, a mely idő alatt tárgyalnunk lehet ezen törvényjavaslatot, vagy ezen kérdést megoldanunk, és e törvényt létrehoznunk lehetséges. Azért [kell, hogy kijelentsem, (Halljuk! Halljuk!) hogy azon vád, hogy ezen tör43*