Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-542

340 542, országos ülés 1896. január 25-én, szombaton. vényjavaslatot mi törvényerőre emelni nem akarjuk, vagy legalább komolyan e tekintetben nem nyilatkoztam, énszerintem nem jogosult. Természetesen jöhetnek oly körülmények, a melyek lehetetlenné teszik ezt, vagy esetleg lehetetlenné teszik más kérdések megoldását is. De én arra törekszem, hogy mindaz, a mi a kormány programmjába fölvétetett, megoldassák, de nem ezen ülésszakban, hanem ezen országgyűlésen, a mi az én véleményem és óhajtásom szerint még egy kerek esztendő kérdése. (Helyeslés.) Hogy, t. ház, a tárgyalások sorrendjében a munkaprogramra tekintetében a megállapítás jogát, mondhatnám kötelességét, a kormány magának vindikálja, ezt ne méltóztassék ro^sz néven venni, mert természetes dolog, hogy a felelősség, a mely sokkal nagyobb, mint az egyes képviselőké, kötelességünkké teszi a különböző körülményekre, a különböző tényezőkre való figyelemmel úgy osztani be az időt, úgy osztani be a kérdéseket, hogy a míg megoldjuk az egyiket, addig ne ejtsük el a másikat. (Helyeslés jóbbfelől.) Azért, t. ház, igen kérem, méltóztassék nem az első, sem a második, sem ezen harmadik nyilatkozatomat kevesebb értékűnek nem venni, mint a hogy én annak határozott kifejezést adtam, de többet vagy rosszabbat abból kimagyarázni ne méltóztassék akarni, mint a mit mondottam. (Helyeslés jobhfelól.) A kormány programmját be kívánja tartani, a kormány felvette ezen törvényjavaslat tárgyalását is, csak rendkívüli körülmények, melyeket a kormány keresni nem fog, és lehetőleg keríílni kivan, fogják abban megakadályozni, hogy ez és talán más kérdések is ezen országgyűlésen megoldhatók legyenek. (Élénk helyeslés.) Ez az, a mit ez alkalommal elmondani kívántam. Abban a reményben vagyok, hogy a bizalom kölcsönös lehet, lehetetlenséget kívánni, én szerintem, nem indokolt, lehetetlenséget igérni nem helyes. Azonban az, a mit elmondottam, elég komolyan van mondva arra, hogy komolyan vétessék, és csak rendkívüli körülmények lehetnek indok arra, hogy a kormány programmjátóí eltérjen, illetve a kijelentését be ne váltsa. (Helyeslés jobbfelöl.) A házszabályok 149. §-a értelmében e kérdés ez alkalommal érdemlegesen nem is tárgyalandó; épen azért nem is lesz szükséges, hogy a részletekbe menjek magam is, a mint a képviselő úr sem tette, hiszen indítványa csak az, hogy érdemleges tárgyalás végett, a napirendre tűzés katároztassék el, a mint azt a házszabályok 149. §-a mondja, és hogy annak idején tárgyaljuk a kérdést. Akkor lesz ideje részletesen kitérni arra, hogy azok, a miket gróf Apponyi Albert képviselő úr indítványában kíván

} mennyire helyezhetők bele a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatba, és mennyire nem, mennyire szükségesek azok, és mennyire nem? (Ügy van! jóbbfelől.) Kérem a t. képviselőházat, ezen nyilatkozatom hallása után gróf Apponyi Albert indítványát, az általa elmondott értelemben, a bizottsághoz utasítani. (Helyeslés jóbbfelől.) Ugron Gábor: T. ház! (Nagy .zaj és felkiáltások jóbbfelől: Mihez szól?) Elnök: Mi czímen kíván a képviselő úr felszólalni ? Ugron Gábor: Azon a czímen, hogy a 149. §. azt mondja, hogy ezen indítvány érdemlegesen nem tárgyalandó, hanem az tárgyalandó, hogy az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem ? Nekem tehát jogom van hozzászólni ahhoz, hogy ezen indítvány tárgyalás alá vétessék-e, vagy nem? (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj jóbbfelől.) Elnök: Konstatálom, hogy a házszabályok értelmében a képviselő úr az érdemleges tárgyalásba nem bocsátkozhatik. Ugron Gábor: Hiszen ez természetes is. (Nagy zaj jóbbfelől.) A kérdés az, hogy gróf Apponyi Albert képviselőtársam benyújtott indítványa tárgyalás alá vétessék-e, igen vagy nem? En a magam és elvbarátaim részéről (Halljuk! Halljuk!) hozzájárulok ahhoz, hogy ezen indítvány tárgyalásra elfogadtassák. Midőn ehhez hozzájárulok, indokolni akarom, hogy miért teszem ezt. (Halljuk! Halljuk!) Nekem nincs reményem, hogy Apponyi Albert képviselőtársam indítványa majd a végleges tárgyalás rendjén elfogadtassák, mert tudom azt, hogy a ház többsége, ha tárgyal is, csak oly indítványokat fogad el, hogy csak oly indítványok vezetnek sikerre ebben a házban, a melyek a kormánypártnak és a kormánynak hatalmi érdekét szélesbítik és kiterjesztik. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj jóbbfelől.) A legkevósbbé sem nyugtat meg az iránt, hogy ezen indítvány tárgyalása sikerre vezet, a miniszterelnök úrnak nyilatkozata, a kinek nyilatkozatából nem lehet kihámozni és kiválasztani azt, hogy mit akar ebből a törvényjavaslatból elfogadni, és mit akar abból visszautasítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn arról van szó, hogy azon törvényjavaslat tárgyalása mikor kerül a képviselőház elé: akkor a miniszterelnök űr annyi kifogással, annyi feltétellel él, hogy azon feltételek következtében én semmi megnyugtatást nem találok. (Helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj jóbbfelől.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! Ugron Gábor: A midőn a tárgyalásra való kitűzéshez hozzájárulok, ugyanakkor nem fogadhatom el a miniszterelnök úr azon kívánságát, hogy azért, mert ezen törvényjavaslatot minden kötelezettség nélkül s a kötelezettség-