Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-541
330 541. országos ölés Í896. január 24-f5n, pénteken. kell rejteni.« így használtatnak föl bizonyos főispánok is, s a midőn az ellenzéki közhangulat a vármegyében már lekaszaboltatott és lekaszáltatott, akkor a főispánt szépen tokjába teszik és magasabb állásra emelik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És mi a következése ennek? Az ilyen kiküldetésben járó főispánok azon vármegyének, melynek csak ideiglenes gondozására vannak hivatva, nem válnak apjává, nem válnak érdekeinek szószólójává, ők csak egyszerű kiküldetésnek tekintik azt, a melynek rendjén elvégzik azt a feladatot, mely reájuk bízatott; ha romokat hagynak is maguk után, csak tovább mennek. Az ilyenek hasonlítanak a kirgizekhez, a kik megszállnak egy vidéket, fölütik a sátrukat, és mihelyt a sátrak körfíl a helyet és a levegőt teletöltötték mindenféle miazmákkal, és nem tudnak nyugodni azon rondaságtól, a melyet maguk körül terjesztettek, és a legyektől, a melyek oda gyűlnek arra a rondaságra, újból felszedik sátraikat és tovább mennek. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szélső baloldalon) így van ez, ha a főispánok által a politikai korrupezió hordoztatik szét az országban; de sokkal veszedelmesebb, ha a főispánok maguk az anyagi korrupeziónak válnak eszközévé. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Panama!) Eddigelé a főispánok a maguk vármegyéjükben meg tudtak úgy élni, hogy ott, ha protekeziót gyakoroltak, anyagi előnyöket az egyes korteseknek és híveiknek juttattak is, de maguk legnagyobbrészt az ilyen vádakkal szemben tisztán tudták személyüket fentartani és megőrizni. Sajnálatos jelenség, (Halljuk! H .ttjuk!) hogy épen a helyiérdekű vasutak építésének kedve, és építési rendszere hozta magával azt, hogy a főispánok ilyen anyagi kérdésekben a vármegyéikkel olyan összeköttetésbe juthatnak, a mely nem helyeselhető, a mely elítélendő, s a mely a kormánynak is félrevezetésére alkalmas, mert azok a helyiérdekű vasutak épülnek először a törvényhatóság hozzájárulásával, másodszor épülnek a községek hozzájárulásával, harmadszor az állam hozzájárulásával. Az állam szabja meg az építési feltételeket, az állam határozza meg az építkezési tőkét, ő határozza meg a vállalatnak egyúttal egész anyagi életét és anyagi rendjét. Ezért helytelen, ha egy főispán egy helyiérdekű vasútnak engedményese azon törvényhatóság területén, a mely törvényhatóságnak magának, és a mely törvényhatóság területén a községeknek hozzájárulása is igénybe vétetik ezen vasút építéséhez. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha az a főispán teljesen önzetlenül jár is el, a mint volt is eset itt a ház színe előtt, a miről volt szó a segesvárszent-ágotai vasútnál, a hol a főispán teljesen önzetlenül járt el, de neki annak a vasútnak kiépítése egy bogara volt, azt a vasútat itt keresztülvitte, és csakhamar, midőn a vasút már engedélyokmányilag is engedélyezve volt, és anyagilag is biztosítva volt, a főispán magasabb el hivatást nyert, az ő Felsége személye körüli minisztériumba osztatott be, akkor az egész vármegye összedugta a fejét, hogy hogyan lehetne ettől a vasúttól és ennek terheitől megszabadulni, de már késő volt, mert a főispán iránti tekintetből, azzal a befolyással, a melylyel a főispán a vármegyében birt, annak a vasútnak a létesítését elhatározták, keresztülvitték és az meg fog történni. Ez a képe annak, a midőn egy főispán teljesen önzetlenül jár el. De mennyire korrumpálja a vármegyét, mennyire megrontja az állam és az állam képviseletének tekintélyét, ha egy főispán, a ki a vármegyénél, mint engedményes, a vasút számára kap hozzájárulásokat, és a községektől is szerez ilyen hozzájárulásokat, és az államtól is, abba a látszatba jön, azon vád alatt áll, hogy ezeket nem önzetlenül, hanem haszonért és osztozkodás fejében teszi. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Nem fogom tovább magyarázni ezt a kérdést; azt hiszem, hogy a t. ház tagjai ép azon hírlapi közlemények következtében, melyek ma a »Magyarorezág« olvasói kezébe kerültek, tovább folytatni érvelésemet és tovább indokolni határozati javaslatomat nem szükséges. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Minden ember meg fogja érteni, hogy czélzatom az, hogy jövőre meg legyen akadályozva minden olyan mííködhetése a főispánoknak, a mely ilyen gyászos és ilyen megdöbbentő, és ilyen visszataszító eredményekhez vezet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért, i ház, bátor vagyok benyújtani a következő határozati javaslatot: (Halljuk! Halijuk! Olvassa.) »A képviselőház helyteleníti, hogy főispánok olyan helyi érdekű vasutak engedményesei legyenek és maradjanak, a melyek kormányzásuk alatt álló törvényhatóság és községek hozzájárulásával is lesznek építendők. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Babó Emil! (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) Babó Emil: T. ház! Csatlakozom azon javaslathoz, a mel} et Ugron Grábor t. képviselőtársam most benyújtott, valamint csatlakozom azon felfogáshoz is, a melyet ő a borsodi főispán ügyével szemben ma kifejezett. (Helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ily kérdés felett nem lehet egyszerűen napirendre térni, t. ház. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert, hogy valaki, akárki is, egy vasúti konczessziót akként adhasson el, hogy az adás-vevési szerződésben foglalt vételár