Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-541

541. országos ülés 1896. január 24-én, pénteken. 329 kormány után képvisel, van joga szolgálni és teljesíteni. A hivatalnokok csak munkájukról mondtak le; a hivatalnokoktól a szorgalmas, tisztességes munkát megkövetelni mindenkinek joga van, de azt követelni, hogy ő meggyőződésében és hitében bármily tekintetben máshoz alkalmazkodjék, és más iránt legyen figyelemmel, mint tisztán azon szabadságok és korlátok iránt, a melyek minden egyes honpolgárral szemben fennállanak; az, a ki ekkép gondolkozik, azt akarja, hogy Magyarország ne esak egy bürokrácziától ellepett, de egy bürokrácziától leigázott és igában tartott ország legyen. (lgwltJgy van! a ssgélsö baloldalon.) Sajnos, hogy kezdenek elterjedni már is az alkotmányossággal szemben megmérgezett forrásokból olyan felfogások, hogy a hivatalnokok kötelesek a kormányt támogatni. Igen magasan álló politikai egyéniségek, olyanok, a kiknek tekintélyét mindnyájan kell hogy óvjuk és tiszteletben tartsuk, hirdetnek oly elvet, hogy kormányomnak kell, hogy hivatalnokaim vele egy politikai véleményt kövessenek, és azt helyeseljék. Ez, t. ház, az alkotmányosság elvével teljesen ellenkezik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A kormány az alkotmány elvei szerint, csak egyik pártnak bizalmi embereiből áll, a kiknek személyében a korona bizalma is találkozik, de azok az emberek nem tulajdonosai a hivataloknak, s csak ideiglenes megbízatásuk tartamáig betöltői azoknak, (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) azok nem is urai az országnak, azok nem is urai meggyőződésüknek és lelkiismeretüknek, mert egy fejedelem sem ura a polgárok lelkiismeretének és meggyőződésének, sőt ellenkezőleg, ő is köteles azokat tiszteletbőn tartani, arra kötelezi az alkotmány, a midőn a többség akaratát rendeli törvénynek, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Minden parlamenti alkotmány, mely arra van fektetve, hogy a többségnek akarata váljék törvénynyé a korona szentesítése által, az keresi a nép közvéleményének megnyilatkozását, keresi a többség akaratának érvényesülését, mert előre is feltételezi, hogy egy országot tisztességesen, czélszerüen és igazságosan csakis a többségnek akarata szerint lehet kormányozni. Hát, t. ház, sajnos, hogy ilyen elementáris igazságokat is fejtegetni kell a parlamentben, sajnos, hogy szüksége forog fenn annak, hogy ezen igazságok, mint egy óvás és tiltakozás, felállíttassanak egy alkotmányosan kormányzott országban, hogy az a törekvés, a mely az abszolutisztikus irány felé akarja terelni egész Európát, a hol a személyes uralomnak a vágya megragadta mind a hatalmi köröket, és érvényesülni akar a nép akaratával szemben, sajnos, hogy ezeket el keli mondani, de ha szükséges, KÉPVH, NAPLÓ, i892 —97. XXVIII. KÖTET. mi nem fogunk habozni soha sem abban, hogy azt a szellemet, azt a lelket, a melyet a magyar alkotmányosság úgy a múltban, mint a jelenben magában hord, érvényesítsük és hangoztassuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! A főispánok a maguk működési körében épen azért, mert túl hatalommal vannak felruházva, igen sok jót tehetnek, és igen sok rosszat. A törvényeket végrehajtani, és a törvények végrehajtását ellenőrizni, a főispánok kötelessége. Ezt a kötelességet lehet tapintattal teljesíteni, de lehet ezt tapintatlanul és erőszakkal is végezni, mert látjuk, hogy már kezd érvényesülni az a hibás politikai princzipium, a melyet a középkori fejedelmek udvaraiban érvényesítettek, a midőn oda kiáltották a hü szolgájuknak: »Vágjad Forgách, tied leszen Grhymes és Gács.« így van ez ma is, mikor elérkezett bizonyos feladatok megoldásának ideje, midőn azon feladatoknak megoldása kényes természetű, midőn abból kellemetlen következmények vonhatók; midőn nehéz felelősség fog reáborulni sötét felhőként, akkor ott felhangzik a sötét felhőn keresztül a magasból: » Vágjad Forgách, tied leszen Ghymes és Gráca.« (Derültség balfelöl.) így indulnak meg a főispánok, felbátorítva arra az útra, arra a kortesútra, a mely a választókerületben a közakaratot nem engedi érvényesülni, hanem azt legyőzi és a felett is diadalünnepeket ül. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Az alkotmányosság nem esak abban áll, hogy egy országnak törvényei legyenek; nemcsak abban áll, hogy az országnak szerveket adnak; hanem abban, hogy az országnak szervezete útján adott hatóságok azon törvényeket megtartsák és megtartassák, és a mely pillanatban nem érvényesítik a törvényeket, sőt azokat megkerülik és azok ellen járnak el, akkor a törvénybe és az alkotmányba helyezett hite a népnek megrendül. Ezért helytelen azon rendszer, hogy a főispánok kiválasztatnak, és vármegyéről vármegyére küldetnek, úgy, a mint a konvent kiküldötte a maga mészárosának, Jourdanenak vezetése alatt a guillotint és egy fegyveres csapatot, hogy departementről departementra vigye azt, és irtsa ki az arisztokratákat, a szabadságnak és köztársaságnak elleneit. Ilyen körüljáró, és magukkal a közélet guillotinjét körtílhordó főispánokra szükség nincs, és ilyeneket alkalmazni nem szabad. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az ilyen eszközök használásánál teljesen áll Eadeczkynek az a megjegyzése, a melyet Haynau olaszországi és magyarországi viselkedésére mondott: »Az ilyen ember olyan, mint a borotva, a melyet használunk addig, a míg tisztává akarjuk tenni arezunkat, de használat után rögtön a tokjába 42