Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-533
533. országos ülés 1896. január 15-én, szerdán. J g> 3 detét látnám ezen új szellem uralkodásának, a mely új szellem azután nyilvánulni fogna a törvények végrehajtásának terén is. Már most bátor leszek előadni telhető tömörséggel és rövidséggel azokat a törvényhozási alkotásokat, melyeket én a választások tisztaságának és szabadságának megvalósítása szempontjából szükségeseknek tartok. (Halljuk! Halljuk f) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy terveimnek és javaslataimnak köréből ez idő szerint kizártam mindent, a mi a rendszernek magának radikális átalakítása. Nem foglalkozom a czenzus leszállításának, tehát a választási jog kiterjesztésének kérdésével, nem, mintha ezt a problémát mellőzhetőnek tartanám. Meggyőződésem az, hogy midőn utolsó alkotásunk óta ezen a téren már majdnem egy negyedszázad telt el, ez a kérdés visszautasíthatatlan erővel kopogtat törvényhozásunk ajtaján. Csakhogy azok, kik nem indulnak ki abból a szempontból, mely a választói minőséget az emberrel és honpolgárral veleszületett jognak tekinti, hanem azok, a kik a mi alkotmányunk, a mi intézményeink gondolata alapján állanak, úgy mint csekély magam is, hogy a választói jog nemcsak egyéni jog, hanem egyszersmind köziünk czió, melyet a nemzeti egésznek érdekében kell gyakorolni: azok valahányszor a választási jog kiterjesztésének, vagy módosításának kérdéséről van szó, egy lépést sem tehetnek előre a nélkül, hogy az adatok bősége alapján ne tudják, ne ismerjék egészen szabatosan, melyek lesznek tehát azon új rétegek, melyek a választók sorába belevonandók, vájjon azok alkalmasak-e ezen funkcziók betöltésére, vagy sem? Erre az idő rövidsége miatt sem lehet ma gondolni. Ebből és ehhez hasonló okból nemcsak a czenzus leszállításának, hanem egyáltalában a czenzus módosításának kérdését is ezúttal mellőzöm; pedig még a választói jog kiterjesztésének kérdését nem tekintve, a czenzusnak egységesítése, a czenzusnak szabatosabb kifejezésre juttatása szintén oly törvényhozási feladat, a mely elől nem lehet elzárkózni. Épúgy nem foglalkozom a választókerületek tijabb kikerekítésének kérdésével, és nem foglalkozom egyáltalában oly egyéb, a választások formájával összefüggő kérdésekkel, mint a minő például a titkos szavazás, vagy a szavazás deczeutralizácziója, melyek politikai kontroverziákra alkalmat szolgáltathatnának; mert ezeknek a kontroverziáknak kiküzdése veszélyeztetné azt a czélt, melyet magam elé tűztem, és a melyet semmi komplikácziókkal sem akarok meghiúsítani: tudniillik a létező kereten belül a választások tisztaságának és szabadságának garaneziáit szaporítani. Minthogy ily szűk térre szabom és szorítom indítványaimat, elvileg akarom először azokat jelezni. A mire szükség van az előbb említettem czélokból, az szerintem az, hogy a létező, a biztosítékokat tartalmazó törvényeknek egy némelyike részint kiegészíttessék, részint nagyobb precziziót nyerjen, mert a törvény precziziójának hiánya képezi igen gyakran a visszaéléseknek köpenyét, azoknak lehetőségét és alapját. Másodszor szükséges, hogy a felelősségek a törvény meg nem tartásának eseteiben és pedig úgy a fegyelmi, mint a büntetőjogi felelősségek kiterjesztessenek és az egész vonalon megszigoríttassanak. (Helyeslés balfelöl.) Harmadszor szükséges az, hogy a választások eredménye fölötti ítélkezés részrehajlatlan, az elfogulatlan birói eljárás minden garaneziáját tartalmazó közegre ruháztassák. (Édyeslés halfelöl.) E tekintetben a ház asztalán fekszik egy tárgyalásra kész törvényjavaslat. Ebből a hármas irányból kiindulva az én javaslataim vonatkoznak részint a választói névlajstromok összeállítására, részint magára a választási, a szavazási eljárásra, részint arra, a mit rövidség kedvéért hivatalos korteskedésnek nevezek, részint a fegyelmi felelősség megszigorítására, részint a büntetőjogi felelősség megszigorítására, részint pedig a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat némely intézkedésének módosítására. Engedje meg a t. ház, hogy per summos afices mindezekre a fejezetekre nézve tájékozásképen megjelöljem álláspontomat és kívánságaimat. (Halljuk! balfelöl.) A névjegyzék kiigazításánál a következő pontokra fektetem a súlyt: Először óhajtom, hogy a névjegyzék, melyet most állandó névjegyzéknek neveznek, a mely azonban nem az, hanem tulajdonképen évről-évre újból készül, hogy az valóban az állandóság jellegével bírjon, az eveknek nagyobb számára, és hogy évenként valóban csak kiigazítás történjék, még pedig akkép, hogy a kit a kiigazításnál kihagytak a névjegyzékből, azt a kihagyás okát tartalmazó értesítésben erről a tényről hivatalosan tudósítsák. (Helyeslés balfelöl.) Óhajtom, hogy az ekkép létesült kiigazított választási névjegyzéknek egy negyedik példánya készüljön, a mely valamely királyi közjegyzőnél letéve, ott mindenkor minden választónak rendelkezésére álljon. t (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Óhajtom, hogy az összeíró küldöttségnek tagjai működésükben elkövetett olyan mulasztásokért és viszszaélésekért, melyek nem tartoznak büntetőjogi beszámítás alá, fegyelmi felelősség alá vonassanak (Helyeslés balfelől.) Óhajtom, hogy az összeírással kapcsolatosan teljesített egy olyan operáczió, a mely 16*
