Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-533

124 533. országos illés 1896. január 15-én, szerdán. tapasztalás szerint sok visszaélésre adott alkalmat, tudniillik annak a bizonyos normális, legkevósbbé megadózott negyedteleknek községenként megállapítása, a melynek adója alapján adatik, vagy vonatik meg a választói jog, mondom, hogy ennek megállapítása a központi választmány által egyszer és mindenkorra történjék és ne minden összeírásnál külön-külön, hanem hogy az arra vonatkozó kész és megtámadható tlan adatok az összeíró küldöttségeknek mint kész anyag adassanak ki. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Továbbá kívánok még egyet, a mi azonban a választási törvénynek egy érdemleges intézkedésére vonatkozik , . . (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon és balfelöl.) Én nagyon kérem t. képviselőtársaimat, a kik az ügy iránt érdeklődnek, hogy ne méltóztassanak minden egyes javaslatot rögtön maguk közt diszkusszió tárgyává tenni, mert akkor nagyon soká fog tartani azoknak előadása, hisz lesz alkalmuk azok mindegyikét itt a házban diszkucziálni. (Általános helyeslés.) Óhajtom — tehát, — a választási törvény azon intézkedésének hatályon kivtíl helyezését, a mely a választói jogot az adó tényleges teljes befizetéséhez köti. Erre az intézkedésre ma már szükség nincs. Ezt akkor hoztuk, a mikor az adó behajtásának terén nagy nehézségek mutatkoztak, és a mikor a választói jognak függőben tartása az egyik compelle volt, a melylyel az adófizetést biztosítottuk; ma azonban, a mikor az adóbehajtás apparátusa oly ritka tökélylyel működik, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) erre a presszióra többé szükség nincsen és megvallom, ezt a czenzusra alapított egész választói jogrendszerrel nem tudom elvileg összhangba hozni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ennek az intézkedésnek megszűnte folytán lehetségessé válik, — a mire nagy súlyt fektetek — az, hogy a választók összeírása korábban kezdessék meg, mint most, hogy ennek folytán az összes felszólamlás! határidők meghosszabbíttassanak; és hogy különösen a kúriánál megszűnjék az a visszás helyzet, a mely szerint a kúria a kellőleg fel nem szerelt felszólamlásokat visszautasítja, hanem, hogy ellenkezőleg a kúria a kellőleg fel nem szerelt folyamodványok pótlását hivatalból elrendelhesse. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Ezek volnának a nagyon igénytelen, de gondolom gyakorlatias intézkedések, a melyekkel az összeírásnak magának teljes és lojális biztosítékait szaporítani lehetne. Már most a mi a második pontot, magának a szavazási eljárásnak meghatározásait illeti, itt azt óhajtanám, módosítsuk a választási törvénynek 73. §-át, a melyben fel vannak sorolva azok az egyének, a kik a szavazás alatt jelen lehetnek, s a melyben azok az egyének között a hatósági személyek is meg vannak jelölve. (Helyeslés a bal- és szélső balodalon.) Ezek jelenlétének ottan semmi indoka sincsen, sőt tapasztalás szerint azok jelenléte igen gyakran a választók terrorizálására vezet. (Helyeslés a balés szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) tLz nem zárja ki azt, hogy a rend fentartásával megbízott illetékes közeg, ha akár a választási elnöknek jelenteni valója van, vagy a választási elnöktől utasításokat kér, erre a czélra a szavazatszedő helyiségbe be ne mehessen, csak állandó ottléte, mikor már hivatalos teendőit elvégezte, volna törvény szerint kizárandó. (Helyeslés a baloldalon.) Á választási törvény 64., 65. és 66, §-ai szólnak azokról a községi azonossági tanúkról, a kik a választóknak személyazonosságát konstatálják és ezek részint az egyes községek elöljárósága részéről kiküldöttek, részint pedig a pártok részéről kijelölt bizalmi férfiak. A mi a községi, a hivatalos tanukat illeti, óhajtom, hogy ez a. szerep egyáltalán ne legyen átruházható bárkire, (Helyeslés balfelől.) hanem hogy az elöljáróság tagjai a bíró vagy a bíró-helyettes és az esküdt személyesen legyenek kötelezve azt végezni, egyéb hatósági egyéneknek kizárásával; továbbá úgy ők, mint a pártok részéről "^kijelölt azonossági tanuk az eljárás folyamán a bizottság előtt a helyszínén eljárásuknak hü és igazságszerinti teljesítése tekintetébea esküt legyenek kötelezve tenni. (Helyeslés a bal- és széhő baloldalon.) Legfontosabb azonban magának a választási elnök hatáskörének a megállapítása. (Halljuk! Halljuk!) Á választási elnök hatásköre úgy hatalma helyi, mint idöszerinti kiterjedésének, mint tartalmának tekintetében sok irányban preezizirozást igényel. Legfontosabbnak tartom azonban a következőket: Először a választási törvény — gondolom 78. §-ának értelmében — a választási elnök teszi meg az előzetes intézkedéseket, azokat, a melyek a pártok bevonulására és a pártok elhelyezésére vonatkoznak. Nincs kifogásom az ellen, hogy ez az ő hatáskörében maradjon, de óhajtom annak a törvényes intézkedésnek felvételét, hogy a mennyiben, a mint ez az eseteknek túlnyomó többségében előfordul, organizált pártok állanak szemben már a szavazás napja előtt a kerületben, a választási elnök ezeket az intézkedéseket a létező pártok bizalmi férfiainak meghallgatása mellett tegye meg; legyen a törvényben kimondva, hogy a választók számára kijelölt elhelyezés lehetőleg egyenlő távolságban legyen mindkét párt számára a szavazatszedő helyiségtől oly módon, hogy a választók ellátásának útjában semmi nehézség ne legyen és a