Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-532

582. országos ülés 18*6. január 14-én, kedden. j (JQ szerencsém van, a következő határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani; (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Utasítja a képviselőház a t. kormányt, hogy a főispáui állásnak a felelősség szenemében való átalakítása és annak minősítéshez való kötése; a közigazgatási fegyelmi törvény és szolgálati rendnek megalkotása, a közigazgatási tiszviselők fegyelmi ügyeiben ítélni hivatott független, felelős bíróság felállítása; a közigazgatási bíróság megalkotása, végűi a választási visszaélések nieggátlása, általában a választási szabadság biztosítása tárgyában mielőbb javaslatot adjon be.« (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyüket, az ülést újra megnyitom. Illyés Bálint jegyző : Bujanovics Sándor ! Bujanovics Sándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyminiszter törvényeink értelmében a politikai és közszabadság ő're. Eá van bízva a felügyelet a honpolgárok politikai jogainíík szabad gyakorlása felett; ő az alkotmányos élet alapját képező országgyűlési képviselői választásokról szóló törvény igazságos és részrehajlatian végrehajtásának felügyelője. Nemes és szép feladat és méltó arra, hogy egy hazája szabadságát, alkotmányos fejlődését szívén viselő hazafi egész ambiezióját betöltse. (Helyeslés a baloldalon.) Ha a belügyminiszter ezen hivatását a törvények értelmében részrehaj latlanúl és lelkiismeretesen teljesíti, számíthat pártküíömbségre való tekintet nélkül polgártársainak elismerésére. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Midőn a belügyminisztérium költségvetését megállapítjuk, akkor természetszerűleg vizsgálnunk kell azt, minő szellemben teljesíti a belügyminiszter ezen alkotmányőri feladatát, minő szellemben hajtja végre a törvényt? S ha ezt vizsgáljuk, lehetetlen el nem szomorodni, lehetetlen aggodalmainkat, sőt felháborodásunkat elfojtani, ha látjuk azt a sok törvényellenességet, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) szabálytalanságot, hatalommal való visszaélést és erőszakoskodást, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) a melyek mint az ő kormányrendszerének folyományai jelentkeznek az országban. A múltban is történtek törvénytelenségek, szabálytalanságok és visszaélések; a múltban is voltak egyesek és köztisztviselők, a kik az uralkodó párt érdekét a törvény fölé helyezték. De a múltban mindezen törvénytelenségeknél és hivatalos visszaéléseknél legalább igyekeztek megóvni a törvényességnek, a korrektségnek látszatát. Ma azonban ezen törvénytelenségek és visszaélések rideg ezinizmussal a törvénynek nyers megvetésével gyakoroltatnak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Hiszen kö;;felfogás szerint az országban a belügyminiszter minden visszaélést, törvénytelenséget, mely az uralkodó párt érdekében követtetik el, fedez, a ház többsége pedig — sajnos — igazol, és minél nagyobb ezinizmussal, a törvénynek minél nagyobb megsértésével történnek ezek a visszaélések, annál nagyobb érdem számba megy az (Igaz! Úgy van! balfelöl.) s ha köztisztviselő követi el, annál inkább bizonyítja ügyességét és hasznavehetőségét. A kormány és belügyminiszter égise alatt az ő kormányzatuk által megtermékenyített talajból fakad Nyitra, fakad Stomfa; ebből a talajból fakadtak a többi egyes törvényhatóságokban a tisztújítások alkalmával a választási lajstromok összeállításánál elkövetett, itt a házban már szellőztetett törvénytelenségek. Nekem kötelességem megvilágítani egy, Sárosmegyében, deczember 12-én megejtett választást, a girálti választást, (Halljuk! Halljuk!) Kötelesség ez, melyet nem szívesen teljesítek, nem szívesen, mert ily dologgal egyáltalán foglalkozni nekem nem szerez gyönyörűséget; de kötelességem az elvbarátaimmal szemben, a kiktől erre megbízást kaptam, és kötelességem evvel foglalkozni főleg azért, mert ezen választás megejtése után a kormánypárti lapokban, mint az általunk annyira követelt és sürgetett sz ibad és tiszta választásoknak példányképe tüntettetett elő, és a kormánypárt t. elnöke, b. Podmaniczky Frigyes, a »Politikai Heti szemle« czímtí folyóiratban e választást úgy állította oda, mint a mely a szabadelvű pártnak az ellenzék feletti nagy erkölcsi diadalát jelenti, (Nagy derültség a bal- szélső baloldalon.) oly erkölcsi diadalt, melynek következménye az, hogy e tiszta és szabad választás következtében Sárosmegye, a melyben eddig a független ellenzéki elem nagy többségben volt — úgy állítja oda a szabadelvű párt elnöke — az egész megye az ellenzékre nézve elveszett és ezt a megyét a szabadelvű párt e tiszta választással meghódította. No hát ezek után nekem, úgy is, mint képviselőnek, úgy is, mint a törvény tisztelete iránt mindenkor érzékkel viseltető honpolgárnak kötelességem kimutatni a ház előtt, minő ez a tiszta szabad választás, minő az a nagy erkölcsi diadal, mely abban a megyében a mi pártunknak az ellenzéknek megsemmisülésére vezetett. (Halljuk ! Halljuk !) Megjegyzek csak mellékesen annyit, — és ezt örömmel konstatálom, — hogy a sárosme-