Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-532

110 532. országos ülés 1896, gyei nemzeti párt ép ezen választás következ­tében számában jelentékenyen gyarapodott. (Éljen­zés halfelől.) mert csatlakoztak aldioz olyanok, kik míg ez a választás meg nem történt, a párttól tartózkodtak. Elismerem, t. ház, hogy e választásnál egé­szen más módszer követtetett. E választás nem a nyitrai és stomfa választások mintájára vezet­tetett. Ezen választásnál maga a választási aktus, tebát a választágnál résztvett választási elnök működése, törvényesség szempontjából, kifogás alá nem esik; a mit bizonyít az is, hogy ezen választás és ezen a szavazás, a mely reggel 9 órakor kezdődött, 6 órakor este be is lett fe­j'ezve. Tehát én elismerem, hogy a választási elnökök részéről törvénytelenség nem követte­tett el. A választási helyhez való hozzáférhetés­ben és a szavazatnak beadásában senki akadá­lyozva rem lett. Hogy a választás mégis oly gyorsan folyt le, abban talán magamnak is vindikálhatok egy kis érdemet, mert hiszen mint bizalmi férfiú jelen voltam, a választásban részt vettem s a törvényt akként magyaráztam és alkal­maztam, a mint azt alkalmazni kell, tudniillik min­den oly szavazatot, a melynél kétségtelenül megálla­pítható volt az, hogy azillető kire akarta azt adni, mint tényleg jogosult szavazatot el is fogadtam, pedig csak rajtunk ellenzéki bizalmi férfiakon múlt az, hogy a választást, ha kell, 24 óráig is húzzuk, mert a kormánypárti szavazóknak 90°/o-a még a jelölt nevét sem tudta kiejteni, hanem vagy mutatott a jelvényére, mely a kalapja mellett volt, vagy a czédulára, melyet kezében tartott, vagy mondott eltorzított, soha nem hallott nevet; de mert megállapítható volt az, hogy ő szavazatát a kormánypárt jelöltjére akarta adni, ezért és még figyelemmel az idő­járásra is, mi ellenzéki férfiak kifogást nem tet­tünk és a választást gyorsítottuk. De hát ha a választási aktus, a szavazás maga törvényes volt is, és ez ellen nem teszek kifogást — és ebben különbözik ez a választás a nyitrai és stomfai választástól — annál több törvényellenességgel és hivatalos presszióval talál­kozunk a választás előkészítésénél egész addig, míg az illető a választási helyiségben szavaza­tát be nem mondta. Szabad legyen ezeket és ezen állításomat igazolnom, (Sálijuk! Halljuk!) és a választás történetét röviden és tárgyilago­san előadnom, sine ira et studio, mert nem vezet engem ebben semmi más, mint azon kötelesség, hogy a törvényellenességet, a hiva­talos állással való visszaélést, a pressziót ott, a hol találom, nyilvánosságra hozzam. (Helyeslés balfelöl.) Vissza kell térnem a választás előzményei­nek történetére. (Halljuk! Halljuk!) Körülbelül két éve kísértett e házban a girálti képviselő­január 14-én, kedden. nek, Grörgey Bélának valamelyes hivatalos ál­lásra való kineveztetésének kérdése. Két év óta mindenkor szó volt arról, hogy Grörgey egy vagy másí állásra ki fog neveztetni. Ezen kine­vezés több izben már oly közelállónak jelezte­tett, hogy erre nézve a megyei és keríüetbeli ellenzék szükségesnek látta a szervezkedést és azt, hogy jelöltet állítson fel. A kinevezés azon­ban késett, késett pedig mindenkor, állítólag azért, — bizonyára t. képviselőtársaim és a kor­mány jobban tudják, mint én — mert nem le­vén tisztába hozva a jelölt kérdése, nem levén biztosítva az, hogy az ő utódja kormánypárti lesz-e, ezen indokból a kinevezés mindenkor elhalászhatott, így húzódott az két évig, mely két év alatt a megyei ellenzék mindig várta a kinevezést és nominálta jelöltjét, nehogy el­késsék. Az utolsó időben a kinevezés megtörténte előtt kísérlet tétetett arra, hogy a nemzeti párti jelölt lépjen fel pártonkívüli programmal és ak­kor ellene jelölt nem állíttatik, akkor az ő egy­hangú megválasztása biztosíttatik. Nem tudom, igaz-e; így hallottam; így ismeretes ez a tény­állás a megyében. A midőn azonban ez nem si­kerűit, ezen kísérlet eredményre nem vezetett, akkor a kinevezés ténye egyidőre elaludt s ak­kor a kinevezésről szó nem volt. A kinevezés azonban megtörtént. Mielőtt ez a kinevezés közhírré tétetett volna, mielőtt tehát erről a megyebeli választók értesültek volna, össze­állíttatott a haditanács, a mely minthogy már tudta azt, hogy a lemondás a következő napokban meg fog történni, lefoglalta a választás szék­helyén a választók elhelyezésére alkalmas összes helyeket, még a lemondásnak megtörténte előtt, és midőn megtörtént a lemondás és az ellenzék helyiség után nézett, csak hosszú utánjárással és csak a főispánnak közreműködésével és köz­benjárásával sikerűit egy, a választási helyi­ségtől távol eső réten megkapni az engedélyt, hogy arra ideiglenesen deszka barakkot épít­hessen, melybe választóit elhelyezhesse. {Mozgás a baloldalon.) HöCk János: Tél közepén! Bujanovics Sándor: Hát, t. képviselő­ház, valami nagy dolgot ebből nem csinálok, (Mozgás a baloldalon.) bár nem egyenlők a fegy­verek; mert hiszen ha a kortesek egy időben tudják meg a lemondást, és az egyik nagyobb ügyességgel előbb foglalja le a helyiségeket, nohát ez az ő ügyességének a ténye; de midőn a lemondást csak az egyik párt tudta, a má­siknak arról még tudomása nem volt, és midőn ezen lefoglalás hivatalos személyek által történt, (Ugy van 1 Úgy van! balfelöl) ekkor már ebben nem látom azt az ártatlan kortesfogást, hanem egy

Next

/
Thumbnails
Contents