Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-532
110 532. országos ülés 1896, gyei nemzeti párt ép ezen választás következtében számában jelentékenyen gyarapodott. (Éljenzés halfelől.) mert csatlakoztak aldioz olyanok, kik míg ez a választás meg nem történt, a párttól tartózkodtak. Elismerem, t. ház, hogy e választásnál egészen más módszer követtetett. E választás nem a nyitrai és stomfa választások mintájára vezettetett. Ezen választásnál maga a választási aktus, tebát a választágnál résztvett választási elnök működése, törvényesség szempontjából, kifogás alá nem esik; a mit bizonyít az is, hogy ezen választás és ezen a szavazás, a mely reggel 9 órakor kezdődött, 6 órakor este be is lett fej'ezve. Tehát én elismerem, hogy a választási elnökök részéről törvénytelenség nem követtetett el. A választási helyhez való hozzáférhetésben és a szavazatnak beadásában senki akadályozva rem lett. Hogy a választás mégis oly gyorsan folyt le, abban talán magamnak is vindikálhatok egy kis érdemet, mert hiszen mint bizalmi férfiú jelen voltam, a választásban részt vettem s a törvényt akként magyaráztam és alkalmaztam, a mint azt alkalmazni kell, tudniillik minden oly szavazatot, a melynél kétségtelenül megállapítható volt az, hogy azillető kire akarta azt adni, mint tényleg jogosult szavazatot el is fogadtam, pedig csak rajtunk ellenzéki bizalmi férfiakon múlt az, hogy a választást, ha kell, 24 óráig is húzzuk, mert a kormánypárti szavazóknak 90°/o-a még a jelölt nevét sem tudta kiejteni, hanem vagy mutatott a jelvényére, mely a kalapja mellett volt, vagy a czédulára, melyet kezében tartott, vagy mondott eltorzított, soha nem hallott nevet; de mert megállapítható volt az, hogy ő szavazatát a kormánypárt jelöltjére akarta adni, ezért és még figyelemmel az időjárásra is, mi ellenzéki férfiak kifogást nem tettünk és a választást gyorsítottuk. De hát ha a választási aktus, a szavazás maga törvényes volt is, és ez ellen nem teszek kifogást — és ebben különbözik ez a választás a nyitrai és stomfai választástól — annál több törvényellenességgel és hivatalos presszióval találkozunk a választás előkészítésénél egész addig, míg az illető a választási helyiségben szavazatát be nem mondta. Szabad legyen ezeket és ezen állításomat igazolnom, (Sálijuk! Halljuk!) és a választás történetét röviden és tárgyilagosan előadnom, sine ira et studio, mert nem vezet engem ebben semmi más, mint azon kötelesség, hogy a törvényellenességet, a hivatalos állással való visszaélést, a pressziót ott, a hol találom, nyilvánosságra hozzam. (Helyeslés balfelöl.) Vissza kell térnem a választás előzményeinek történetére. (Halljuk! Halljuk!) Körülbelül két éve kísértett e házban a girálti képviselőjanuár 14-én, kedden. nek, Grörgey Bélának valamelyes hivatalos állásra való kineveztetésének kérdése. Két év óta mindenkor szó volt arról, hogy Grörgey egy vagy másí állásra ki fog neveztetni. Ezen kinevezés több izben már oly közelállónak jeleztetett, hogy erre nézve a megyei és keríüetbeli ellenzék szükségesnek látta a szervezkedést és azt, hogy jelöltet állítson fel. A kinevezés azonban késett, késett pedig mindenkor, állítólag azért, — bizonyára t. képviselőtársaim és a kormány jobban tudják, mint én — mert nem levén tisztába hozva a jelölt kérdése, nem levén biztosítva az, hogy az ő utódja kormánypárti lesz-e, ezen indokból a kinevezés mindenkor elhalászhatott, így húzódott az két évig, mely két év alatt a megyei ellenzék mindig várta a kinevezést és nominálta jelöltjét, nehogy elkéssék. Az utolsó időben a kinevezés megtörténte előtt kísérlet tétetett arra, hogy a nemzeti párti jelölt lépjen fel pártonkívüli programmal és akkor ellene jelölt nem állíttatik, akkor az ő egyhangú megválasztása biztosíttatik. Nem tudom, igaz-e; így hallottam; így ismeretes ez a tényállás a megyében. A midőn azonban ez nem sikerűit, ezen kísérlet eredményre nem vezetett, akkor a kinevezés ténye egyidőre elaludt s akkor a kinevezésről szó nem volt. A kinevezés azonban megtörtént. Mielőtt ez a kinevezés közhírré tétetett volna, mielőtt tehát erről a megyebeli választók értesültek volna, összeállíttatott a haditanács, a mely minthogy már tudta azt, hogy a lemondás a következő napokban meg fog történni, lefoglalta a választás székhelyén a választók elhelyezésére alkalmas összes helyeket, még a lemondásnak megtörténte előtt, és midőn megtörtént a lemondás és az ellenzék helyiség után nézett, csak hosszú utánjárással és csak a főispánnak közreműködésével és közbenjárásával sikerűit egy, a választási helyiségtől távol eső réten megkapni az engedélyt, hogy arra ideiglenesen deszka barakkot építhessen, melybe választóit elhelyezhesse. {Mozgás a baloldalon.) HöCk János: Tél közepén! Bujanovics Sándor: Hát, t. képviselőház, valami nagy dolgot ebből nem csinálok, (Mozgás a baloldalon.) bár nem egyenlők a fegyverek; mert hiszen ha a kortesek egy időben tudják meg a lemondást, és az egyik nagyobb ügyességgel előbb foglalja le a helyiségeket, nohát ez az ő ügyességének a ténye; de midőn a lemondást csak az egyik párt tudta, a másiknak arról még tudomása nem volt, és midőn ezen lefoglalás hivatalos személyek által történt, (Ugy van 1 Úgy van! balfelöl) ekkor már ebben nem látom azt az ártatlan kortesfogást, hanem egy